Házikerti melegágyak

A könnyen elkészíthet melegágyakban korán elkezdhetjük a család számára szükséges palánták elállítását, így áprilisra, májusra – amikor ezek kiültetésére kerül a sor – már erős, nagy méret növények kezdik meg kinti életüket. Palánták kiültetésével korábban számíthatunk termésre, és az elnevelt növényeknek a hosszabb tenyészidő miatt a termésmennyisége is nagyobb lesz, mintha közvetlenül szabadföldbe vetettük volna a magokat.

Néhány évtizeddel ezelőtt még nagy hagyományai voltak a házikerti melegágyak építésnek, amelyekben könnyedén megnevelhetők voltak a család számára szükséges zöldségnövények és egynyári virágok palántái. Ma már csak kevés helyen alkalmazzák ezt a módszert. Ennek oka, hogy a palánták többsége megvásárolható termelőktől.
Ha azonban biztosra szeretnénk menni a kertünkbe szánt fajtákat illetően, akkor célszer magunknak felnevelnünk a palántákat. Ezt végezhetjük ablakpárkányon is, aminek hátránya, hogy az elégtelen fényviszonyok miatt megnyúlhatnak a növények. Emiatt kiültetéskor több odafigyelést igényelnek, de fejlődésük még így is kissé megtorpan.
A másik palántanevelési lehetőség a melegágy építése, ami valamivel több munkával jár ugyan, de edzett, életerős növényeket eredményez a kiültetési időszakra.

A melegágy elkészítése

A melegágy egy üvegezett keretből áll, ami alatt zavartalanul fejlődhetnek a növényeink április végéig, május elejéig, amikortól már nem kell számítanunk talajmenti fagyokra sem.
A melegágy lehet „fűtés nélküli”, de az év elején építettekbe érdemes némi biofűtést beterveznünk. A melegágyaknál a növények fejlődéséhez szükséges hőmérsékletet a termőföld alá rétegzett trágya biztosítja, amely bomlása során hőt termel.
Először ássuk ki a melegágy alapját. A földet olyan vastagon termeljük ki, amekkora hely szükséges a trágyatalpnak és a rá kerül termőrétegnek együttesen. Január-februárban készített melegágyhoz 60-80, míg a márciusban, vagy az április elején készített melegágyhoz 40-50 centiméternyi vastag trágyatalp szükséges, valamint mindkét esetben 20 centiméternyi termőföld vastagsággal számoljunk ezeken felül. A trágyatalp vastagságbeli eltérése természetesen abból adódik, hogy minél hamarabb akarjuk használatba venni a palántanevelő helyet, annál hosszabb ideig van szükségünk arra, hogy a trágya bomlása meleget szolgáltasson a fejlődő palántáknak.
A trágyára csak akkor rétegezzük majd a termőföldet, amikor az már bemelegedett. A melegágyi keretet természetesen a trágya behordása után egyből szereljük fel, így gyorsítva a bomlás, és az ezzel járó hőtermelés beindulását.
A melegágy magassága akkora legyen, hogy a növények kényelmesen elférjenek majd alatta, tehát legalább 40-50 centiméter. Az üvegezett keret alá deszkakeretet is szerkeszthetünk, de földből emelt kupacra, vagy téglákból kirakott emelvényre is helyezhetjük ezt. A lényeg, hogy könnyen kezelhet legyen, hiszen minden munkafolyamat elvégzésekor, ezt le kell emelni. Az üveg lejtsen, hogy a víz lefolyhasson róla.
Vetés előtt jól szellőztessük át a földet, forgassuk meg, hogy a bomlás során keletkezett gázok távozhassanak belőle. A melegágyi növénynevelésben egyébként a szellőztetés folyamatosan kulcskérdés, a bomló anyag keltette gázok miatt.
A káposztafélék, és karalábé palántáinak neveléséhez 5-7 hét szükséges, a paradicsom és a paprika a vetéstől számított 8-12 hét múlva lesz kiültethet az üveg alól, zellernél is 10-12 hetes nevelési időre számítsunk. A palántaneveléshez szükséges időtartam és a trágyatalp vastagságából adódó hőtermelés ismeretében már csak a kiültetés tervezett időpontját kell meghatároznunk, és attól visszaszámolva megkapjuk a vetés időpontját.
A kelés után a növekvő magoncokat ritkítsuk meg, vagy tűzdeljük át, hogy mindig legyen elegendő helye a fejlődő növényeknek. Kiültetés előtt egyre többet szellőztessünk, és az üvegre rakott árnyékolást is fokozatosan csökkentsük, így edzve a palántákat a kinti körülményekhez. Ha nem tartjuk be a fokozatosságot, könnyen megperzselheti majd a májusi Nap a frissen kiültetett növényeinket.

Milyen trágyát használjunk?

Az istállótrágyák közül a lótrágya a legjobb hőfejlesztő, körülbelül 60 százalékos nedvességtartalma szintén kedvez a bomlás gyors beindulásának. A trágyatalp a berakást követen egy héttel már erjedésnek indul, és a következő héten akár 60-70 °C-ot is produkálhat. Ezután hűlni kezd, és 30 °C körüli hőmérsékletével két hónapon keresztül egyenletesen biztosítja a magoncoknak a megfelel hőmérsékletet.
A marhatrágya – mivel nedvesebb a lótrágyánál – lassabban kezd el erjedni, és kevesebb hőt termel. Érdemes a marhatrágyát keverten alkalmazni a jobb hőtermelő hatékonyság érdekében. Mázsánként egy kilogramm nitrogén műtrágyát, vagy égetett meszet is keverhetünk hozzá, amely az erjedés beindulását segíti. A juh, nyúl és baromfitrágyát hőtermelésre kisebb nedvességtartalmuk miatt ritkán alkalmazzák, ha mégis akkor vízzel keverve. A melegágy trágyáját – miután bemelegedett – tömörítsük, hordjuk rá a termőföldet, majd kezdődhet a vetés.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert

Címkék: melegágy

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Gyermekvárás - lakásátalakítás

A gyermekvárás a legboldogabb időszak egy család életében. A nők fészekrakó ösztönnel megállíthatatlanul tervezik, vásárolják, festik, varrják a kis jövevény számára az új otthont. Más-más...


Kondenzációs kazánok

A kondenzációs kazánok a '80-as évek elején kezdték meg térhódításukat Hollandiában, és mára már közel 100%-os a részarányuk. Hazánkban a kazánok mindössze 1-2%-a ilyen típusú, de a jövőben ez az...