Többfunkciós melegágy

Melegágyak, üvegházak, műanyag borítású növényházak. A fóliafedésű berendezéseknél a 30-40 centiméter magas, meghajlított mogyoróvessző támasztékú legegyszerűbb fóliaalagúttól a fóliasátrakon át, a duplafalú, vízfüggönyös fóliaházakig; ár- és "tudás" tekintetében is sokféle a választék.
Az utóbbi években, a hobbikertekben azonban megfogyatkoztak ezek a növénynevelő berendezések. Köszönhető ez a külföldről olcsón beáramló zöldségféléknek, amelyek esetében tényleg olcsóbb megvenni a terményeket, mint otthon termeszteni azokat. Egy tavaly decemberi ellenőrzési sorozatban kiderült, hogy ezek az import zöldségek-gyümölcsök olcsók, ám több mint 30 százalékuk tartalmazott határérték feletti vegyszermaradványt.
A házikerti növénytermesztésnek egy vitathatatlan előnye mindenképpen van: tudjuk, mit fogunk megenni. Tudjuk mivel permeteztünk, és azt is, hogy ennek lejárt e az egészségügyi várakozási ideje betakarításkor.
Ha termesztő berendezés építésére adjuk a fejünket, pár alapigazságot érdemes figyelembe vennünk. Minél kisebb egy melegágy, melegház vagy fóliasátor, annál olcsóbban építhetjük fel, de annál kisebb a légtere is. Minél kisebb a légtér az annál könnyebben felmelegszik, de ugyanilyen könnyen túlmelegedhet, ami pár óra alatt a növények pusztulásához vezethet. Tehát minél kisebb termesztő berendezést építünk, annál nagyobb gondot kell majd fordítanunk annak szellőztetésére.

Többfunkciós melegágy

Míg a melegágyak többsége egy egyszerű fakeretből és a melegágyi ablakból áll, ezért légtere kicsi, bár előnye, hogy így mindig oda helyezhető, ahol épp szükség van rá. A képeken bemutatott melegágy állandó helyet igényel a kertben, hiszen egy előre elkészített betonmedencéről van szó, amely szükség szerint melegágyi ablakokkal fedhető le.
A betonmedence ideális mélysége 60-80 centiméter. Az ilyen mélységre süllyesztett melegágynak jobb a természetes hőt kihasználó képessége is. Télen és kora tavasszal nem hűl le annyira, késő tavasszal a nagyobb légterének köszönhetően pedig kisebb a valószínűsége a túlhevülésnek.
A hagyományos melegágyi kereteket kis belmagasságuk- és a külső hőmérsékletnél alig nagyobb hőtartó képességük miatt csak kora tavasszal használhatjuk magvetésre. Májustól következő év február végéig csak a helyet foglalják valahol. A betonmedencés melegágy hasznosítása egész évben megoldható.

Változatos hasznosítás egész évben

Márciustól májusig zöldségpalántáinkat nevelhetjük elő ebben a termesztő berendezésben, ám ezzel nem ér véget a funkciója. Miután a palántákat kiültettük belőle, több út közül is választhatunk.
Mivel belmagassága megengedi, néhány zöldséget továbbnevelhetünk benne a betakarításig. Ez a betonmedencés megoldás a hagyományos melegágyakhoz viszonyítva egy nagy légterű berendezésnek számít, a termesztési célt szolgáló üvegházakhoz viszonyítva azonban kicsi a légtere, de még használható ilyen célokra is. Így igazán korai saját paprikát, paradicsomot szüretelhetünk benne, de a korai káposztaféléink is még hamarabb lesznek betakaríthatóak, mind szabadföldről.
A betonmedence alján nevelhetjük a zöldségeket cserepekben, ládákban, de egyszerűen hordhatunk bele földet is. Utóbbi esetben a túlöntözést elkerülésére fordítsunk külön figyelmet, hacsak a betonmedence alján nem készítünk egy lefolyót.
A zöldségnövények kikerülés után a nyári-őszi időszakban dísznövények szaporítására, dugványozásra, cserépben nevelt növények oltására kitűnő helyül szolgál e többfunkciós létesítmény. Ekkor némi árnyékolás szükséges, és már készen is van a nem túl napos, optimális hőmérsékletű és páradús légterű szaporító berendezés.
Ha a zöldségpalánták májusi kikerülése után nem szeretnénk termesztési célra használni a berendezést, akkor a továbbiakban az üvegházi ablakok leszerelését követően gyermekpancsolónak, vagy kerti tónak is használhatjuk a medencét. Mindkét esetben gondoskodjunk arról, hogy a beton fala ne engedje át a vizet.
Gyermekpancsolónak a téglalapforma teljesen megfelel, kerti tónak ez az alak kissé mesterkélt. A természetesebb látvány érdekében a medence egyes sarkait fedjük be deszkalapokkal, amelyekre cserepes növényeket helyezhetünk, a széleit pedig borítsuk be kenderzsákkal, vagy jutaszövettel, de kaphatók már olyan dekorfóliák is, amelyek felületére kavicsokat ragasztottak. Ezzel a módszerrel egy szabálytalan alakú kerti tavat kapunk, amelynek peremeinél sem látszik már ki, hogy egy mesterségesen kialakított betonmedencéről van szó.
Késő ősszel az ablakok felhelyezésével a pancsoló, vagy kerti tó ismét átalakulhat melegággyá, amelyben télen a hideget igen, ám téli nedvességet nem bíró növényeinket teleltethetjük. Február végén pedig következhet újra a zöldségmagvetés benne.

A vészfűtés is megoldható

Amennyiben nem túl nagy alapterületű, mindössze néhány négyzetméteres melegágyat készítünk, úgy a termesztési időszakban a fűtés is egyszerűen megoldható benne, nem túl nagy költséggel.
A betonmedence alján elhelyezhetünk egy kis teljesítményű hőlégbefúvót, vagy egy fűtőventillátort. A magvetéskor ezt úgy állítsuk be, hogy csak akkor kezdjen el működni, ha a hőmérséklet 8-10 °C alá csökken.
A melegágy levegője a Nap sugarainak hatására nappal könnyen felmelegszik. Az éjszakai káros mértékű lehűlés megakadályozásáról pedig a hőszabályozós fűtőventillátor fog gondoskodni.