Az energiahatékonyság vizsgálata ma még csak ajánlott

Energiatanúsítvány épületekre, lakásokra

Módosítva: 2009-05-20 23:35:18

A jövőben minden eladó háznak és lakásnak rendelkeznie kell energiatanúsítvánnyal. A szakemberek véleményét azonban már most is érdemes kikérni, hiszen nem mindegy, hogy a megvásárolt épület fenntartása mennyibe kerül majd. A felmérés során az érintettek képet kapnak a lakás energiagazdálkodással kapcsolatos képességeiről, illetve tudomást szereznek az esetleges hiányosságokról.

Az energiatanúsítvány a lakások rejtett hőtechnikai hibáit hivatott felfedni a vevő előtt. Az ehhez szükséges vizsgálatok során az energiaköltségek is ismertté válnak. Egy ház vagy lakás vásárlásakor az eladó természetesen megpróbálja minél jobb színben feltüntetni portékáját. Ilyenkor mindig kedvesek és csendesek a szomszédok, a környéken kiváló a közbiztonság, és természetesen alacsony a rezsi. Mindezek valóságtartama azonban csak a beköltözés után válik bizonyossá, vagy kiderülhet, hogy a valóság kicsit más.
A hazai vásárlók háztartási berendezések beszerzésekor hosszasan válogathatnak a döntés előtt a vásárolni kívánt termék energia-felhasználása alapján, hiszen a gyártók az ezzel kapcsolatos paramétereket feltüntetik a termékeiken. Egy automata mosógép, egy mosogatógép, vagy hűtőszekrény néhány tízezer forintos beruházás csupán, és ezek majdani fogyasztása is eltörpül majd egy több tízmillió forintos ingatlan energiafogyasztása mellett. Hogy mi az oka ennek a visszásságnak? Az, hogy a lakásoknak eddig nem volt kötelezően ilyen összehasonlításra alkalmas bizonyítványa. Az energiatanúsítvány e villamos berendezések kategóriáihoz hasonlóan rangsorolja majd a lakásokat fogyasztásuk szempontjából.
A szakemberek szerint legalább tíz évnek kell eltelnie még addig, mire a magyar otthonok majdnem mindegyike rendelkezni fog ilyen papírral. Ezek birtokában növekedni fog a korszer energiatakarékos lakások értéke.

Az energiafelhasználás vizsgálata

Hazánkban számos cég végez már ingatlanokkal kapcsolatos energiafelhasználás-hatékonysági vizsgálatokat. Bár megbízóik többsége jelenleg még az önkormányzatok és nagyobb cégek közül kerül ki, néhány családiház-tulajdonos is van már, aki korszerűsítés előtt megvizsgáltatja házának a tulajdonságait.
– Alapvetően az energiafogyasztási szintet minősítjük, kWó/m2/év-re vetítve – mondta Klenk Gyula energia auditor, a KLENK Energetika Kft Kft. ügyvezetője. A vizsgálat során többek között részletes épületfizikai ellenőrzést, infrahőmérős hőhíd vizsgálatot, hőmérséklet- és relatív páratartalom mérést, hőellátás-vizsgálatot, valamint megvilágítottság mérést végzünk. A teljes vizsgálat ára lakásonként 30 ezer forintba kerül, nagyobb létesítményeknél pedig időráfordítás alapján 30 ezer forintot kérünk mérnöknaponként. Rendszerint az épületek határoló szerkezetének minőségével és a fűtési rendszerrel vannak problémák. Gyakran ezeken lehet a legtöbb energiát megspórolni, de ezen elemek korszerűsítése egyben a legköltségesebb is.
A kecskeméti PERNEKY Mérnöki Iroda Kft is végez energetikai vizsgálatokat.
– Első lépésként az elmúlt három év energiafelhasználási számláinak adatait rögzítjük, majd az épület építészeti terveit vizsgáljuk át – kezdte a folyamat bemutatását Perneky Antal, a cég ügyvezető igazgatója. Ezután kerül sor az épületben lévő beépített energiafogyasztó berendezések tételes számbavételére, melynek során a típus, darabszám és a teljesítményigény a legfontosabb adatok.
A következő lépésben épületgépészeti és energetikai számításokat végzünk, amelynek során energiahordozónként összesítjük a fellelt fogyasztók teljesítményigényét, és meghatározzuk a különböző fogyasztók terhelési tényezőjét. Az épület határoló szerkezeteinek részletes megismerését követen kiszámítjuk a hőveszteségeket, melyeket összesítve kapjuk az adott épület felfűtéséhez szükséges hőteljesítményt.
A fentiek ismeretében a mérnökök elvégzik mindazon műszaki számításokat, amelyek az adott létesítmény energetikai állapotának meghatározására szolgálnak. A kapott eredményeket összehasonlítják a vonatkozó szabványok és rendeletek elírásaival, majd javaslatot tesznek a létesítményben felhasznált energiahordozók csökkenésének módjára.
A javasolt költségcsökkentéseket számszeren adjuk meg a beruházás várható összegével együtt, de a megtakarítás hatékonyságára vonatkozó prognózisunkban kitérünk arra is, mennyi idő alatt térül meg az energiatakarékossági beruházás, mekkora energiaköltség-csökkenés érhet el.
Az eddigi tapasztalatok szerint a korábban épített épületek egy része nélkülözi az energiatudatos építészeti megoldásokat. A fűtési energia árának növekedése, a szigorodó műszaki és jogi szabályozás következtében már a múlt században elindult a létesítmények elsősorban hőtechnikai szempontból történ szerkezetjavítása. A fűtőberendezések jelents része azonban már elavult, különösen a gázkonvektorok nem tartoznak az energiatakarékos berendezések körébe. A korábban gyártott szén- és fatüzelés berendezések sem állnak az energiatakarékosság csúcsán.
Villamosenergia felhasználásnál törekednek az energiatakarékos fogyasztók alkalmazására, azonban kevesen gondolnak arra, hogy a lakásban lévő elektronikák „alvó” állapota tetemes villamosenergia felhasználással jár. Ez kényelmes, de igen költséges megoldás.
A vízfelhasználás gyakorlata és berendezései ma még kevés helyen adnak lehetőséget víztakarékos üzemeltetésre, arról nem is beszélve, hogy valamennyi épület vízhálózata úgy van kiépítve, hogy a másodlagos vízfelhasználást és az esővíz kommunális célú alkalmazását (mosás, fürdés, WC-öblítés) nem teszi lehetővé. Ez utólag már nehezen orvosolható, mert bár a korszer, víztakarékos berendezések alkalmazása jelenthet részmegoldást, de ezek sem teszik lehetővé önmagukban a másodlagos vízfelhasználást vagy az esővíz felhasználását.
A korszerűsítéseknél néha vannak korlátok is. A műemlék jelleg épületeknél a külső hőszigetelés alkalmazása nehézkes vagy egyáltalán nem megoldható. Azokban az „üvegpalotákban”, amelyekben pusztán az üveg a határoló-szerkezet, egyáltalán nem vagy csak részben lehet javítani a divat diktálta irányzat pazarló energetikai megoldásain.

Az energiatanúsítvány nem zöldkártya

Fritz Péter az OLÉH szakmai főtanácsadója lapunknak elmondta: az energetikai jogszabály-tervezetek és az ezzel kapcsolatos energiatanúsítvány célja, hogy az épületek üzemeltetésének energiafelhasználása csökkenjen, az új épületek és a nagyobb felújítások már ezek szellemében készüljenek. Emellett lényeges, hogy a szerkezetük és a beépített gépészeti berendezések összhangban legyenek.
Az épületek energiahatékonyságával összefügg intézkedések hazánkban több ütemben lépnek majd életbe.
A hőtechnikai követelményeket rövidesen módosítani fogják, és újfajta – Európa szerte használatos – számításokat vezetnek be, amelyek az épületek energiafelhasználását a bennük lévő gépekkel, rendszerekkel együtt veszik figyelembe. Az új hőtechnikai követelmények alkalmazása kötelez lesz.
Az épületek energiatanúsítványa nem egy zöldkártya jelleg igazolás, hanem egy energetikai minőséget tanúsító információ, hiszen amennyiben kiderül, hogy az vizsgált épület nem energiatakarékos, az nem jár retorzióval. A cél: a tulajdonos, az építtet, az eladó, a vevő, vagy a bérlő tisztában legyen az épület energetikai paramétereivel, és ha kell, akkor ennek ismeretében döntsön többnyire legnagyobb értékéről.
Először az új építés épületeknél kell készíteni, majd a középületeknél ki kell függeszteni az energiatanúsítványt. Utóbbit azért, mert így az állampolgárok láthatják, mennyire energiatakarékos, vagy pazarló az adott épület energiahasznosítás szempontjából. Később az ezer négyzetméternél nagyobb épületek jelents átalakításához is kell majd energiatanúsítványt kérni, amennyiben a határoló-szerkezet, vagy a fűtésrendszer korszerűsítése kapcsán ezek valamelyike legalább 25 százalékos átalakításon megy keresztül. Az utolsó eleme lesz a programnak, hogy minden eladni kívánt házra, vagy lakásra el kell készíttetni e tanúsítványt, hogy a vevő tisztában legyen a várható energiafogyasztással. A megjelent hírekkel ellentétben ennek bevezetése rövidesen még biztosan nem várható.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Passzívházak falaival szembeni követelmények

A passzív ház olyan ház, ahol évente 15 kwó/m2-nél nagyobb energiafogyasztás nem történik. Ez a meghatározás elég laza. Nem határozza meg pl. hogy milyen külső időjárás mellett, vagy milyen...


Szabályozott szellőzés, helyiségenkénti érzékeléssel

Az energiatakarékosság jegyében épületeinket egyre korszerűbb hőszigetelést biztosító falszerkezetekkel és tökéletesen záródó nyílászárókkal látjuk el, amelyek a lehető legkisebb...