Lemosó permetezés

Első a metszés és a tisztogatás

A lemosó permetezés csak a téli ápolási munkák utolsó láncszeme. A fagymentes napokon az ősszel elmaradt metszést pótolhatjuk. A beteg ágrészeket távolítsuk el, a fán maradt összeaszott gyümölcsmúmiákkal együtt. Azokat a vesszőket, amelyek végén még megmaradtak a már száraz levelek, szintén vágjuk vissza, mert ezek a tünetek mind kórokozók jelenlétére utalnak.
A lemetszett ágrészeket, vesszőket ne hagyjuk a talajon a fák körül szerteszét, hanem égetéssel semmisítsük meg. A talajon hagyott növényi részeken telel kórokozók könnyedén visszafertőzik majd a fákat, így nem sok haszna lesz a lemosó permetezésnek. Az idősebb fák vastag, már lemezes kérgét gyökérkefével dörzsöljük át, így az alatta megbúvó kártevők kikerülnek a kéreg réseinek védelméből, az elpusztításukat pedig a fagyok megoldják majd.
Ha mindezzel végeztünk, jöhet a permetezés. Lemosó permetezésben a gyümölcsfákon kívül a rózsákat, díszfákat, lombhullató sövénynövényeket is részesíthetjük, tehát minden olyan kerti fás szárú növényt, amely lomb nélkül telel. Ezt követen már nyugodtan várhatjuk a tavaszt, hiszen minden segítséget megadtunk gyümölcsfáinknak, ami így, tél vége felé megoldható.

A lemosó permetezést hagyjuk a végére

A lemosó permetezést általában réztartalmú szerekkel végezzük, mert ezek elpusztítják mind a gombás, mind a bakteriális betegségek kórokozóinak, a fás részeken áttelel szaporító alakjait. A szerek közül használhatjuk a Cuprosan 50 WP-t, a Rézoxiklorid 50 WP-t vagy a Bordói lé és kén keverékét, melyek mindegyike alkalmazható a bio termesztésben is. Lemosó permetezéshez használhatjuk még a bárium-poliszulfid 3-5 százalékos töménység oldatát is, vagy a mészkénlének egy újabb változatát, ami Tio-Sol néven került forgalomba.
Mint a munkafolyamat nevéből is adódik, jó bőven permetezzünk, nagy lémennyiséggel, hogy a fa minden részét átmossuk a szerrel. A szerveszteségünk viszonylag nagy lesz, hiszen míg vegetációs időben permetezve a nagy lombfelület sok permetet felvesz, addig ilyenkor a fák ágainak, gallyainak felülete minimális, ami miatt a szer nagy része elsodródik. A fa teljes koronáját és törzsét mégis érdemes teljesen átnedvesíteni, csak így tudjuk hatékonyan elpusztítani a kórokozók áttelel alakjait.
A várhatóan szükséges permetlé mennyisége nagyjából kiszámítható. Cserjék esetén egy méter magas és ugyanilyen széles kiterjedés ágrendszer kezeléséhez egy liter permetlé szükséges, négy méter magasságú fák 8 folyóméternyi szélességének kezeléséhez nagyjából 10 liter.
A lemosó permetezést mindenképpen fagymentes időben végezzük, és időzítésekor arra is próbáljunk odafigyelni, hogy az előrejelzések alapján az elkövetkező napokban se legyen fagy - ez mind munkánk hatékonyságát növeli.
A nagy lémennyiség ellenére vigyázzunk arra, hogy főleg fiatalabb gyümölcsfák esetében a permetlé ne folyjon a gyökerekhez. Ez a fák károsodásához vezethet, miután a tavaszi olvadást követen beszivárog a réztartalmú oldat a talajba. Az ilyenkor is zöld, leveles növényeket legjobb műanyag fóliával letakarni, hogy óvjuk a lombot perzsel szer káros hatásától.
A lemosó permetezést a metszési munkák zárásaként alkalmazzuk, hiszen így a sebzési felületeket is fertőtlenítjük egyben. A lemosó permetezés időzítésével kapcsolatban megoszlanak a vélemények, ám inkább korábban végezzük el, mint elkésve. Az optimális időpontja ennek rügypattanás előtt van, nem pedig rügyfakadáskor. Amikor a rügyek kinyíltak és eltűnnek a rügypikkelyek közül a parányi levél- és virágkezdemények, akkor már többet árt a lemosó permetezés, mint amennyit használ. Ezeket ugyanis könnyedén leperzselik a réztartalmú szerek, visszavetve a fa fejlődését annyira, hogy szélsőséges esetben az elkövetkező pár évben akár 50 százalékkal is csökkenhet a termés mennyisége. A leperzselt levélkék helyett ugyan hamar újakat hajt a fa, ám ez jócskán felemészti tartalékait.
Ha tehát valamiért kicsúsztunk az időből, és kinyíltak a rügyek, akkor inkább hagyjuk ki a lemosó permetezést, mint hogy késve kárt okozzunk vele.