Tavaszteremtés nárciszokkal

Tápanyag raktározó hagymájukból kis számban fejlődő leveleik miatt nevezik tőlevelesnek, amelyek kissé zöldhagymaszerűek. Magasságuk általában a 1/2 métert sem haladja meg. Leveleik laposak, csatornásak, hosszan szálasak. Színük szürkés-zöld. Virágaik lapos tőkocsányon lógnak, többnyire egyesével. A fajok között is vannak szembetűnő különbségek.
Köztük a legcsodálatosabbak a nagyvirágúak. Pompás- vagy koronás nárciszoknak is nevezik őket. Hagymája kerek, rövid nyakú. Leveleik 1 cm-nél is szélesebbek, míg virágaik magányosan lógnak a tőkocsányokon. Illatanyagot nem termelnek. A csupros- vagy trombita nárciszok hagymája megnyúlt, vastag nyakú. Leveleik szintén szélesebbek 1 cm-nél, virágai trombita, illetve csupor formájúak.
A fehér poétikusz nárciszok hagymája hosszan megnyúlt nyakú. Ezek levelei viszont nem érik el még az 1 cm-t sem. Virágaik szintén magányosan lógnak, fehér színűek és kellemes illatot árasztanak.
A nárciszok virágzása márciusban elkezdődik és egészen májusig tart. Más növényekkel való egybetelepítésre is kiválóan alkalmas, és ezt nem csak szabadföldi kiültetésben, hanem tartóedényben is megvalósíthatjuk. Nem érzékenyek az átültetésre még kihajtott állapotukban sem. Bármilyen edény, fatál, levágott flakon alkalmas tartóedénynek. Lehetőleg jó víztartó és levegőző, rostos tőzeg vagy földkeverék közé ültessük, tetejét díszíthetjük mohával. A tartóedénybe való elhelyezése után annyi vizet öntsünk rá, hogy csak a gyökereket lepje el. A túl sok öntözés vagy a vízben való állás rothadást idézhet elő.
A világos és a hűvösebb helyet szereti, 10-12 °C hőmérsékletnél ne legyen melegebb környezetben, ezért célszerű az ablak közelében tartani. Ha vázába helyezéshez vagy bármilyen díszítés céljából szeretnék levágni, célszerű még teljesen zárt, szivar alakú állapotban megtenni. Így hosszabb ideig gyönyörködhetünk csodálatos szirmaiba. Ha más virágtársakkal együtt szeretnénk a vázába tenni, ügyeljünk arra, hogy például a tulipán hamar elnyílik mellette, viszont a tuja zöldjétől határozottan hoszszú élettartamúak lesznek. Elvirágzás után leveleit még legalább másfél hónapig gondozni kell, így a következő télen ismét gyönyörűen virágzik majd.
Szaporításuk sarjhagymákkal lehetséges. A magról való szaporítás rengeteg energiát és tápanyagot vesz el a hagymák elől. Ennek megelőzésére az elvirágzott virágfejeket haladéktalanul el kell távolítani, hogy a benne lévő magtok és a magvak ki ne fejlődjenek. A virágtartó tőkocsány viszont maradjon meg, mert amíg zöldell, tápanyagot képez a hagymák számára.
Károsítói közül gyakori a fuzáriumos tőrohadás, ami gyökéren át fertőz. Ellene is a hagymák gondos kezelése szükséges.
A hagymák kiszedése, a levelek leszáradása után, júliusban esedékes, különben az esősebb időkben újra gyökeret eresztenek, és így bolygatásuk veszélyes lehet a hagymákra. A hagymákat kiszedésük után alaposan meg kell tisztítani. Először le kell csavarni a leveleket róla, majd a leváló gyökereket és földdarabokat távolítsuk el. Szellős, árnyas, csapadéktól védett helyre tegyük szikkasztó utóérlelésre. Csak ezután tisztogatható meg véglegesen az elszáradt részektől. Tárolása akár egy kartondobozban is megoldható 20 °C-nál nem melegebb helyen, például egy éléskamrában. Időközönként, 2-3 hetente kerüljön sor az átnézegetésükre, és a tönkrement hagymákat távolítsuk el.