Vetési trükkök hobbikertészeknek

vetésVan néhány praktika a szabadföldi veteményezéssel kapcsolatban, amelyek az üzemi méretű termesztés miatt napjainkra háttérbe szorultak. Aki saját fogyasztásra termelk kertjében zöldségeket, annak érdemes kipróbálnia ezek némelyikét, hiszen többségükkel területet és munkaidőt is spórolhat. A hagyományos vetésmódoknak számos formája létezik. Ezek helyes megválasztásakor elsősorban az adott zöldségfajta növekedési típusára, és a gondozás praktikus szempontjaira legyünk tekintettel.

Vetésmódok

Legegyszerűbb, de zöldségek esetén nem a leggyakrabban alkalmazott vetés, a szórt vetés. Ennél nem készítünk vetőárkot, hanem egyenletesen beszórjuk a területet a magokkal, majd vagy földdel takarjuk, vagy csak gereblyével beledolgozzuk azokat a talajba. Csak arra kell odafigyelni, hogy a szóráskép egyenletes legyen, és a magvak nagyjából olyan távolságra kerüljenek egymástól, ami igazodik a kikelő növények majdani termetéhez. Így vethetjük a metélőhagymát, a zsázsát, valamint a fűszer és gyógynövények némelyikét - főként az apró magvúakat.
A soros vetés a legismertebb, legszélesebb körben alkalmazott módszer, amelynél egy kis árkot nyitunk a magoknak. Ikersorok kialakításakor 2-4 sort közelebb jelölünk ki egymástól, majd kihagyunk egy, a sorközöknél szélesebb járó-utat, ezt pedig újabb ikersorok, majd újabb járóút követ, periodikusan. A két út olyan távol legyen egymástól, hogy az évközi növényápolási munkákat erről kényelmesen el tudjuk végezni, még a járósávval nem szomszédos sorokban is. E vetésmód lényege a jobb területkihasználás, hiszen a sűrített ikersorok, kevés járóúttal kevesebb helyet foglalnak, mintha minden sorközt bejárásra alkalmas méretűre készítettünk volna.
A sávos vetés az eddigiek kombinációja. A sávok széles soroknak felelnek meg, amelyeken belül szórt vetéssel juttatjuk ki a magokat. Fészekbe általában nagy szemű magokat vetünk. A fészkeket egymástól nagyobb térállásra alakítjuk ki, hogy a kikelő nagy helyigényű fajoknak az egész tenyészidőben legyen módjuk a zavartalan fejlődésre. Fészekbe vethetjük a tököket, dinnyeféléket, de akár a babokat, vagy gyakran a kukoricát is.

Kevert vetés

Kevert vetés alkalmazásakor két növény magjait keverve, egyszerre vetjük el. Legjobb példa erre a sárgarépa
– hónapos retek, vagy a petrezselyem – hónapos retek kombináció, de más fajoknál is sikerrel alkalmazható a módszer. Csupán arra figyeljünk oda, hogy az egyik faj rövid tenyészidejű, gyors növekedésű, a másik pedig hosszú tenyészidejű, lassú kezdeti növekedésű legyen. Az előbbi példákra visszatérve a hónapos retek magjai hamar kikelnek, és a „termés” 35-40 nap alatt szedhető. Ekkortól pedig az eleinte kis helyigényű sárgarépa veszi át a főszerepet.
A módszernek több előnye is van. A sárgarépa és a retek magjai is viszonylag aprók, így tehát nehéz egyenletes távolságra szórni őket. Ennek eredményeképpen, ha külön vetjük ezeket, akkor sűrűn kelnek ki. Optimális növekedésükhöz ritkítani kell a növényeket, ami plusz munka, és felesleges magpocsékolás. Kevert vetéskor arányosan távolabbra kerülnek egymástól a fajtaazonos magok, és a retek felszedésekor úgy jut helyhez a sárgarépa, hogy nem ment kárba a vetőmag. A gyorsabban kikelő retek egyben jelzi a sor vonalát is, így a gyommentesítés korábban megkezdhető.
A kevert vetés egyik módosított változata, amikor műtrágyával, homokkal, fűrészporral, tehát olyan anyaggal keverjük a magokat, amely mérete megegyezik a szemmérettel. Ezzel szintén optimálisabb (esetünkben ritkább) szórásképet érhetünk el, és a gazdaságos magfelhasználáson túl szükségtelenné válik a ritkítás munkafolyamata.

Sorjelző növény

A sorjelző növények alapvető tulajdonsága, hogy magjaik gyorsan kikelnek. Ezeket kis mennyiségben a főnövény magjaihoz keverjük. Éppen annyit vegyítsünk csak a főnövény magjaihoz, hogy keléskor jelezze nekünk a sor vonalát, hiszen miután a főnövény kikel, a sorjelzőket kigyomláljuk. Akkor éri meg ezt a módszert alkalmaznunk, ha a terület előző években gyomos volt, tehát idén is számíthatunk e nem kívánt növények megjelenésére.
A sorjelzők kikelésekor máris megkezdhetjük a gyomlálást, míg azok nélkül a lassan kikelő főnövényeket (paprika, paradicsom stb.) egyből elnyomnák a gyomok. Sorjelzésre a retekfélék, és a saláta magjai egyaránt alkalmasak.

Kulisszás vetés

A módszer az igényesebb zöldségfélék életkörülményeinek javítására, fejlődésének gyorsítására alkalmas, amelyet védőnövényekkel oldunk meg. Ha az uborkasorba 50-60 centiméterenként csemegekukoricát vetünk, akkor az magas termetével védi az uborkát a perzselő napsütéstől, a széltől, párás mikroklímát alakít ki a főnövény körül, és futó fajta esetén még támasztékul is szolgál. A kukorica jó védőnövénye még a zöldbabnak, borsónak is.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert

Címkék: vetés

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Magvetés vagy palántázás?

Már egy 50 négyzetméteres konyhakert képes egy négytagú család zöldségellátását biztosítani. Egyre többen felismerik, hogy akár kis terület is elég ahhoz, hogy sok zöldséggel, fűszerrel tudjunk...


Trükkök a szép gyepért

A gyep kertünk szabad terén lévő szőnyeg, ami látványos és hasznos is, hiszen jó mikroklímát biztosít a kertben élő többi növény számára. Összeszedtünk néhány tippet, ami hozzásegít ahhoz, hogy...