Vetési trükkök hobbikertészeknek

vetésVan néhány praktika a szabadföldi veteményezéssel kapcsolatban, amelyek az üzemi méretű termesztés miatt napjainkra háttérbe szorultak. Aki saját fogyasztásra termelk kertjében zöldségeket, annak érdemes kipróbálnia ezek némelyikét, hiszen többségükkel területet és munkaidőt is spórolhat. A hagyományos vetésmódoknak számos formája létezik. Ezek helyes megválasztásakor elsősorban az adott zöldségfajta növekedési típusára, és a gondozás praktikus szempontjaira legyünk tekintettel.

Vetésmódok

Legegyszerűbb, de zöldségek esetén nem a leggyakrabban alkalmazott vetés, a szórt vetés. Ennél nem készítünk vetőárkot, hanem egyenletesen beszórjuk a területet a magokkal, majd vagy földdel takarjuk, vagy csak gereblyével beledolgozzuk azokat a talajba. Csak arra kell odafigyelni, hogy a szóráskép egyenletes legyen, és a magvak nagyjából olyan távolságra kerüljenek egymástól, ami igazodik a kikelő növények majdani termetéhez. Így vethetjük a metélőhagymát, a zsázsát, valamint a fűszer és gyógynövények némelyikét - főként az apró magvúakat.
A soros vetés a legismertebb, legszélesebb körben alkalmazott módszer, amelynél egy kis árkot nyitunk a magoknak. Ikersorok kialakításakor 2-4 sort közelebb jelölünk ki egymástól, majd kihagyunk egy, a sorközöknél szélesebb járó-utat, ezt pedig újabb ikersorok, majd újabb járóút követ, periodikusan. A két út olyan távol legyen egymástól, hogy az évközi növényápolási munkákat erről kényelmesen el tudjuk végezni, még a járósávval nem szomszédos sorokban is. E vetésmód lényege a jobb területkihasználás, hiszen a sűrített ikersorok, kevés járóúttal kevesebb helyet foglalnak, mintha minden sorközt bejárásra alkalmas méretűre készítettünk volna.
A sávos vetés az eddigiek kombinációja. A sávok széles soroknak felelnek meg, amelyeken belül szórt vetéssel juttatjuk ki a magokat. Fészekbe általában nagy szemű magokat vetünk. A fészkeket egymástól nagyobb térállásra alakítjuk ki, hogy a kikelő nagy helyigényű fajoknak az egész tenyészidőben legyen módjuk a zavartalan fejlődésre. Fészekbe vethetjük a tököket, dinnyeféléket, de akár a babokat, vagy gyakran a kukoricát is.

Kevert vetés

Kevert vetés alkalmazásakor két növény magjait keverve, egyszerre vetjük el. Legjobb példa erre a sárgarépa
– hónapos retek, vagy a petrezselyem – hónapos retek kombináció, de más fajoknál is sikerrel alkalmazható a módszer. Csupán arra figyeljünk oda, hogy az egyik faj rövid tenyészidejű, gyors növekedésű, a másik pedig hosszú tenyészidejű, lassú kezdeti növekedésű legyen. Az előbbi példákra visszatérve a hónapos retek magjai hamar kikelnek, és a „termés” 35-40 nap alatt szedhető. Ekkortól pedig az eleinte kis helyigényű sárgarépa veszi át a főszerepet.
A módszernek több előnye is van. A sárgarépa és a retek magjai is viszonylag aprók, így tehát nehéz egyenletes távolságra szórni őket. Ennek eredményeképpen, ha külön vetjük ezeket, akkor sűrűn kelnek ki. Optimális növekedésükhöz ritkítani kell a növényeket, ami plusz munka, és felesleges magpocsékolás. Kevert vetéskor arányosan távolabbra kerülnek egymástól a fajtaazonos magok, és a retek felszedésekor úgy jut helyhez a sárgarépa, hogy nem ment kárba a vetőmag. A gyorsabban kikelő retek egyben jelzi a sor vonalát is, így a gyommentesítés korábban megkezdhető.
A kevert vetés egyik módosított változata, amikor műtrágyával, homokkal, fűrészporral, tehát olyan anyaggal keverjük a magokat, amely mérete megegyezik a szemmérettel. Ezzel szintén optimálisabb (esetünkben ritkább) szórásképet érhetünk el, és a gazdaságos magfelhasználáson túl szükségtelenné válik a ritkítás munkafolyamata.

Sorjelző növény

A sorjelző növények alapvető tulajdonsága, hogy magjaik gyorsan kikelnek. Ezeket kis mennyiségben a főnövény magjaihoz keverjük. Éppen annyit vegyítsünk csak a főnövény magjaihoz, hogy keléskor jelezze nekünk a sor vonalát, hiszen miután a főnövény kikel, a sorjelzőket kigyomláljuk. Akkor éri meg ezt a módszert alkalmaznunk, ha a terület előző években gyomos volt, tehát idén is számíthatunk e nem kívánt növények megjelenésére.
A sorjelzők kikelésekor máris megkezdhetjük a gyomlálást, míg azok nélkül a lassan kikelő főnövényeket (paprika, paradicsom stb.) egyből elnyomnák a gyomok. Sorjelzésre a retekfélék, és a saláta magjai egyaránt alkalmasak.

Kulisszás vetés

A módszer az igényesebb zöldségfélék életkörülményeinek javítására, fejlődésének gyorsítására alkalmas, amelyet védőnövényekkel oldunk meg. Ha az uborkasorba 50-60 centiméterenként csemegekukoricát vetünk, akkor az magas termetével védi az uborkát a perzselő napsütéstől, a széltől, párás mikroklímát alakít ki a főnövény körül, és futó fajta esetén még támasztékul is szolgál. A kukorica jó védőnövénye még a zöldbabnak, borsónak is.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert

Címkék: vetés

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Az álom gyep mindössze 6 hét alatt elérhető!

Több mint 40 éve szenvedéllyel és szakértelemmel azon fáradozunk, hogy az álom gyep ne csak álom legyen. Mert melyik büszke kerttulajdonos nem álmodott még a kertjét díszítő dús és üde zöld...


Gyepesítés gyorsan

Gyepszőnyeges füvesítés vagy hidrovetés Aki nem szeretné feláldozni a kertben töltött időt azzal, hogy magról egybefüggő, zöld gyepszőnyeget neveljen, gyorsan megvalósíthatja ezt gyepszőnyeg...