Lineáris és non-lineáris tv adások
A mai korban az embernek rengeteg minden beosztja az idejét, és nehéz kikerülni ebből a mókuskerékből. Ezért is nagyon hasznos szolgáltatás az, hogy ha a TV-ben lejátszott tartalmat nem feltétlenül csak abban az időpontban lehet megnézni, amikor azt leadják.
Régen csak a hagyományos tévéadás volt, a lineáris adás, aminek van egy műsora, és a megfelelő időben kell odakapcsolni, ha az adott programot szeretnénk megnézni. Ha tíz perccel később kapcsolunk oda, akkor lemaradtunk a film, vagy a híradó elejéről. Lineáris TV-nél tehát folyamatosan sugározzák a műsort, míg a non-lineáris tartalomszolgáltatóknál, mint a Netflix és a YouTube (meg sok más) ugyanúgy központilag küldik valahonnan a tartalmat, de felhasználóként mégis választhatunk, hogy épp mit akarunk nézni abból a tartalomból.
Az okostv-k esetén, azok interneten történő használata azért is előnyös, mert ha csak a híradó közepére érünk haza, akkor azt is elejétől újra indíthatjuk, tehát nem maradunk le róla, és nem is kell annyira időhöz kötötten hazaérni. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb tv szolgáltatásnak ma már van interneten nézhető változata, amihez kapunk egy kódot, amit több készüléken is használhatunk. Így az adott műsort nézhetjük az otthoni tv-n, de laptopon, tableten vagy okostelefonon is, ami méretéből adódóan nem akkora élmény, de a célnak megfelel, ha nincs más.
Összegezve egy előfizetésért több eszközön, bárhol és bármikor elindíthatjuk a kívánt tartalmat, így egy család egy előfizetéssel több eszközt használhat, melyeken egyszerre más-más tartalmat is nézhet. Ez igen jelentős előny a hagyományos televíziózáshoz képest. Valószínűleg még jó ideig a lineáris tv adások sem fognak megszűnni, de a jelentőségük egyre csökken a non-lineáris szolgáltatásokhoz képest. Ezt az is mutatja, hogy egyre több embernek nincs televíziója, vagy nem fizet elő tv szolgáltatásra, hanem csak internetes tartalmakat használ.
A non lineáris adások közül sok nem kerül plusz pénzbe (csupán a megfelelő eszköz és a megfelelő sávszélességű internet szolgáltatás kell hozzá). Például a YouTube-on is rengeteg tartalom elérhető ingyen, sőt sok tv csatorna is elérhetővé teszi a már lineáris adásban lejátszott műsorait, hogy bármikor újra nézhessük. A fő különbség, hogy ha ezt ingyen tennénk, akkor reklámokat is kénytelenek vagyunk megnézni, meghallgatni közben, ha pedig nem szeretnénk reklámok megtekintésével fizetni, akkor ezt havidíj ellenében megtehetjük, így reklámmentessé válik a tv-zés.
Rádiók a neten
A netes rádiókat több netes platform is összegyűjti, innen válogathatunk közülük (onlineradiok.com, myonlineradio.hu, netradio.online stb.), és e gyűjtőoldalak segítségével egyszerűen hallgathatunk az interneten keresztül rádiót. Válasszunk a listában megtalálható állomások közül, és már is szól az online rádió. E helyeken rengeteg online rádiócsatornát gyűjtenek össze, így egy helyen hallgatható a legnépszerűbb országos rádióktól kezdve a vidéki, helyi rádiókon túl még néhány tematikus vagy külföldi adó is. Vannak köztük kizárólag online elérhető rádióállomások vagy éppen a határainkon túl működő, magyar nyelvű csatornák is, tehát online rádióhallgatáskor olyan rádiókat is hallgathatunk, melyeknek nem vagyunk a vételkörzetében, azaz antennával nem tudnánk azokat befogni. Ebben az esetben a rádió lineáris adását hallgatjuk, amit az éppen akkor sugároz, de ahogy a tv-nél, itt is van non-lineáris változat.
A podcasting technológia lehetővé teszi digitális hang-, videó- és más állományok sorozatszerű közzétételét az interneten, úgy, hogy a felhasználók feliratkozhatnak az adott műsor epizódjait tartalmazó csatornákra. Az ilyen technológiával közzétett műsorok neve a podcast. A hordozható zenelejátszók egyre szélesebb körű elterjedésével a podcastok követése is 2004 vége körül vált népszerűvé. A „Podcast” szó az iPod és a broadcast (jelentése: közvetít, sugároz) szavak összeolvadásából keletkezett, a „podcasting” kifejezés az ilyen jellegű műsorok készítését, illetve hallgatóként, nézőként való fogyasztását takarja. A kifejezés félrevezető lehet, mert a podcasting technológia használatának nem feltétele egy iPod vagy bármilyen specifikus hordozható zenelejátszó megléte. A videóállományokat közzétevő podcastokat szokás „vodcast” néven is emlegetni, amely a „video on demand”, és a „broadcast” szavak összeolvadásából keletkezett.
A felhasználó egy erre alkalmas kliensszoftver használatával feliratkozik a podcast XML-hírcsatornájára, mely hivatkozásokat tartalmaz a podcastot közzétevő szerverén található digitális médiaanyagokra. A szoftver – egy feedolvasóhoz hasonlóan – időről időre automatikusan ellenőrzi az XML-csatornát új epizódokért, és letölti az MP3 vagy videó-állományokat, melyek ezután internetkapcsolat nélkül is meghallgathatóak. A számítógépen működő podcast kezelő programok egy része képes ezeket automatikusan átmásolni a csatlakoztatott hordozható médialejátszókra. A legtöbb okostelefon platformra is elérhetőek podcastok közvetlen letöltésére és meghallgatására, megtekintésére szolgáló alkalmazások.
Röviden összefoglalva a podcast rádióadások közül a minket érdeklőt bármikor kikereshetjük – akár a google keresővel is -, elindíthatjuk és meghallgathatjuk. Ebből vannak tematikus csatornák is. Ennek használata azért előnyös, mert úgy is elképzelhetjük, hogy az adott rádiócsatorna összes műsora, amit korábban elkészítettek, a rendelkezésünkre áll, és bármikor bármelyik adásrészt elindíthatjuk, amelyiket épp szeretnénk.
Ha valaki ezekben a non-lineáris megoldásokban nem jártas, akkor ez kicsit bonyolultnak tűnhet, ám ezek annyira egyszerűen kezelhetők akár egy internet böngészőből elindítva is, hogy a használatuk alapjai percek alatt megtanulhatók. Természetesen az ingyenes tartalmak sincsenek tejesen ingyen, hiszen legalább egy mobilinternet előfizetésre és egy okostelefonra szükségünk lesz, ahhoz hogy technikailag hozzájuk férjünk, magáért a tartalomért pedig a reklámok megtekintésével, meghallgatásával fizetünk, ha ezeket nem akarjuk egy előfizetés keretében kikapcsolni.