Hangszigetelés és hangzásjavítás burkolatokkal

2023-11-19 19:09:37 | Módosítva: 2023-11-19 19:28:45

Hangszigeteléssel kapcsolatban általában egy burkolat alá, vagy közvetlenül egy felületre helyezett hangszigetelő anyagra gondolunk. Ezek az anyagok sokszor egybe esnek a klasszikus hőszigetelő anyagokkal, de nem mindig. Az például köztudott, hogy az EPS alapú hőszigetelők hangszigetelésként nem optimálisak, a különböző szálas hőszigetelők viszont a hangszigetelésben is jók. Az viszont egyáltalán nem közismert, hogy maguknak a burkolatoknak is jelentős szerepe lehet a hangszigetelésben.


A hangszigetelés mellett egyes burkolatoknál még egy akusztikai paraméter ismerete lehet szükséges: ez a hangelnyelés. A hangelnyelésre általánosságban nincsenek követelmények, de a hangzás szempontjából érzékeny helyiségek esetén feltétlenül foglalkozni kell a teremakusztikai paraméterek beállításával. Ennek egyik meghatározó eleme a felületek, burkolatok hangelnyelő képességének ismerete.

Egy épületben terjedő hang kapcsán léghangokról és lépéshangokról beszélünk – ezzel párhuzamosan pedig léghang szigetelésről és lépéshang szigetelésről. Egy helyiségben keletkező léghang – beszéd zene, zaj – egy másik, zárt helyiségbe már csak erősen lecsökkenve terjed át, amit a léghang-gátlási számmal szoktak kifejezni. Ez a legjellemzőbb, 100 és 3000 Hz közötti hangoknak a terjedését méri, melyek átjutnak a falszerkezeteken.


A jellemzően födémeken keresztül terjedő lépéshangokat pedig a lépéshang-nyomásszinttel fejezik ki. Padlóburkolatok esetén a lépéshang-szigetelés javító hatást, illetve ennek súlyozott értékét is lehet értelmezni. Zárt terekben a különböző felületi és térbeli elemek hangelnyelő képességük révén csökkentik a kialakuló zaj nagyságát, és felgyorsítják a hangenergia időbeli felemésztődését.

A hangelnyelési képességeket fel lehet használni zajcsökkentésre is, ám ennél is fontosabb szempont, hogy így lehet beállítani a különböző funkciójú terek hangzását. Ennek nagy jelentősége van akkor, amikor egy helyiségben zenét hallgatunk, tanulunk; a megfelelő hangzás, a kedvező térélmény teszi lehetővé, hogy élvezzük a zenei rendezvényeket és értelmezni tudjuk az előadások szövegét. A terek nem megfelelő teremakusztikai „kezelése" csökkenti a beszédérthetőséget és a zenei élményt. A nagyon zengős terek fárasztóak, csökkentik a munkabírást, a koncentrációs képességet.


A burkolatok oldaláról tekintve a teremakusztikára, a hangelnyelő képességgel célszerű foglalkozni. A hangelnyelés egy 0-1 közötti arányszám: a felület által felemésztett hangenergia és a felületre ráeső hangenergia hányadosa. A szabványok szerint a falak esetén teljesíteni kell a léghangszigetelési, a födémek esetén a lég- és lépéshangszigetelési előírásokat is. A léghangszigetelési értékek esetén a nagyobb szám jelzi a nagyobb hangszigetelési képességet, míg lépéshang-nyomásszint esetén ez fordítva van: a nagyobb számérték a több átengedett hangenergiát, azaz a kisebb hangszigetelést mutatja.


A falburkolatok és mennyezeti burkolatok esetén általában azok léghangszigetelés-javító hatását szoktuk feltételezni, de gyakori az az eset is, hogy a burkolat lerontja az alapszerkezet hangszigetelő képességét. A tömeg-rugó rendszerként modellezhető homlokzati hőszigetelő rendszerek esetén olyan káros rezonancia-jelenségek alakulhatnak ki, amelyek épp a hangszigetelés szempontjából legfontosabb frekvenciákon csökkentik a léghanggátlást. Hasonló a helyzet akkor is, ha a szárazvakolatként felhelyezett gipszkarton táblákat habarcspogácsákkal, ragasztó gipsszel rögzítik fel az alapfalra. A nem megfelelő burkolatokkal a hangszigetelést annyira le lehet rontani, hogy az egyébként akusztikailag megfelelő alapfal a burkolattal együtt már nem teljesíti a követelményértéket.

Ha egy lakószoba mellett gépészeti helyiség, vendéglátóhely vagy garázs található, szükség lehet a falazat hangszigetelési képességének a javítására, akár megfelelő burkolatok megválasztásával. Burkolatnak tekinthetők az álmennyezeti szerkezetek, rendszerek is, de akusztikai fal- és mennyezeti burkolatokat nem kizárólag hangszigetelés javítás érdekében alkalmaznak. A másik igen fontos alkalmazási terület a térérzet javítása, a terem hangzásának kezelése. A hangelnyelő burkolatok súrlódás révén hővé alakítják a hangenergiát, így a térben ide-oda pattogó hanghullámok lecsengési idejét csökkentik. A túlságosan visszhangos terek zavarják a kommunikációt, és általában a zenei élvezetet is. A megfelelően elhelyezett elnyelő felületek lehetővé teszik a beszédérthetőség megfelelő szintre történő javítását, a térbeli hangenergia egyenletesebb eloszlását, és a zenei célú termek akusztikai paramétereinek beállítását.

A födémburkolatok esetén elsősorban a lépéshangszigetelés-javítást tekinthetjük az elsődleges akusztikai paraméternek. Ez egy mérhető érték, amivel jól összehasonlítható a különböző padlóburkolatok hangszigetelő képességének összehasonlítására. Egy vasbeton födémre helyezett bármilyen burkolat mindenképpen javítja a födém hangszigetelő képességét, azonban ez messze nem igaz az úsztatott födémekre és a könnyűszerkezetes födémekre, ott lényegesen kisebb lesz a lépéshang-nyomásszint csökkenése!

Lágy padlóburkolatokkal olyan mértékű javítás érhető el, hogy esetenként elkerülhető az úsztatott padlószerkezet kialakítása is. Ezekben az esetekben a hidegburkolatokkal ellátott födémszakaszok kiemelt figyelmet igényelnek, így például álmennyezet és rugalmas alátétlemez kialakítása jöhet szóba. A hidegburkolatok esetén különösen fontos a megfelelő minőségű kivitelezés. Az úsztatott padló dilatációjának nem megfelelő kivitelezése nagyságrendekkel ronthatja a hatékonyságát, és ehhez hasonló probléma a hidegburkolat és az oldalsó falszerkezetek közötti kerülőutak kérdése. A padlóburkolat nem futhat neki az oldalsó falaknak, és hidegburkolat esetén a lábazati elemeket tartósan rugalmas fugázó anyaggal kell tömíteni a hidegburkolat felé.

A falak alatti kerülőutas hangátvezetés csökkentése érdekében, közepes nagyságú hangszigetelési igény esetén a padlóburkolatnál egy dilatációs sáv kialakítása szükséges, míg nagyobb hanggátlási követelmény (pl. lakáselválasztó falak) teljesítéséhez az úsztatott padlót is meg kell szakítani a falaknál. A léghangszigetelés is javítható a padlóburkolatokkal, de ennek hatása az esetekben többségében elhanyagolható.





További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Színekbe öltözött a szigetelési minőség

Az URSA üveggyapot szigetelések vadonatúj köntöst öltöttek: már a termékek csomagolásán is megkülönböztetésre kerül hővezetési teljesítményük, így első pillantásra kiemelt szerepet kap a minőség.


Lépéshangszigetelés úsztatott betonnal

Lépéshang alatt – leegyszerű­sítve – a födémen keresztül, a felső lakásból vagy emeletről érkező hangokat értjük. Többszintes ­épületben, lakóházban lakók jól ismerik ezt ajelenséget, különösen, ha...