Van persze a kényelmes megoldás, a defektes gépkocsihoz. Hívjuk a márka vagy a biztosító assistance szolgálatát, megvárjuk, míg kiérnek, és megjavítják a kereket. Vannak mozgó gumiszerelők is, érdemes egy-két ilyen telefonszámot elmenteni, különösen, ha nem vagyunk elég rutinosak a defektjavításban. És aztán ott van ez a bizonyos defektjavító készlet. Ilyenek kaphatók a kereskedelemben is, és előbb utóbb a kocsiba beépített gyárit is cserélnünk kell ilyenre, mert a flakonban benne lévő folyadék egy idő után használhatatlanná válik.
A defektjavító készlet sem olcsó
Az autós boltokban olyan 3 és 15 ezer forint között kaphatók defektjavító készletek, nem feltétlenül a drágább a jobb!. Használatuk némileg eltérő, így már vásárláskor döntsük el, mekkora kényelmetlenséget vállalunk. Egyes típusok még a lyukat okozó szeg, csavar eltávolítását sem kérik, csak annyit, hogy az alulra kerülő szelepen keresztül nyomjuk be a flakon tartalmát a gumiabroncsba, majd guruljunk pár kört a parkolóban, hogy a folyadék szétterüljön. Aztán fújjuk fel a gumit a javítókészlet által javasolt nyomásra, de ha nincs mivel, maga a javítóflakon is ad egy alapnyomást a keréknek.
Más típusok azt kérik, hogy emeljük fel a gépkocsit és távolítsuk el a defektet okozó tárgyat az abroncsból. Kérdés, hogy mivel emeljük fel (az ilyen gépkocsiknál rendszerint emelő sincs), és mivel távolítsuk el a szeget. Kell tehát egy kicsit előre készülnünk a bajra. De aztán jöhet a flakon, amivel felfújjuk a kereket, és kitöltjük az abroncs belsejét a habbal, amivel kényelmesen el tudunk menni a javítóműhelybe – a javítókészlet leírásában megadott maximális sebességgel. A kettő között számtalan egyéb defektjavító megoldás van, de a javítás menete azért mindegyiknél hasonló.
A közhiedelem azt tartja, hogy egy defektjavítóval reparált kereket el is dobhatunk, mert azt már nem lehet újra felhasználni. Ez nem egészen így van. Ha az abroncs nem sérült nagyon meg, akkor nagynyomású mosóval el lehet távolítani a belsejéből a javítófolyadékot, és az abroncs – a defektjavítás után - teljes értékűen használható. Ha pedig komoly sérülése van – például teljesen szétreped –, akkor úgy is mindegy. Az ilyen abroncsnál a defektjavító készletnek esélye sincs, de a szakműhelyben sem lehet vele mit kezdeni.
Mankókerék
Ez egy alternatív megoldás a defektjavító készlet és a teljes értékű pótkerék között. Sok gépkocsihoz ilyet gyárilag adnak ma is, másokhoz pedig vásárolhatunk utólag, ha nem bízunk eléggé a defektjavítóban, meg a saját tudásunkban. A mankókerekek között van olyan, aminek még az átmérője is kisebb az eredeti keréknél, nem hogy a szélessége. Ez valóban csak arra elég, hogy a kerékcsere után 40-50 km-es sebességgel elguruljunk a legközelebbi javítóműhelybe (ha találunk ilyet pl. éjszaka egy kis faluban!).
Aztán vannak ennél többet tudó mankókerekek is. Ezeknek az átmérője már megegyezik az eredetivel, „rendes” futófelületük is van, csak az abroncs szélessége jóval kisebb az eredetinél. Az ilyen kerékkel azért vissza lehet merészkedni az autópályára, és az adott sebességkorlátozást betartva el lehet közlekedni egy-két napot, amíg találunk egy nyitott szerelőműhelyt. De azért mindig legyünk tisztába azzal, hogy ezek sem teljes értékűek, a fékhatásuk, az esőállóságuk, a tapadásuk jelentősen eltér az eredeti kerekekétől, ráadásul ezek egyetlen keréknél vannak csak, ami pl. egy hirtelen fékezésnél nagy gondot okozhat.
Az utólag megvásárolt mankókeréknél még bele kell kalkulálnunk, hogy a gépkocsinkhoz valószínűleg sem emelőt, sem kerékkulcsot nem kaptunk, mert a gyári defektjavító készlet pl. ezt nem igényli. A két fontos szerszámot is meg kell vásárolnunk, és hordanunk kell az autóban, mert a nélkül mit sem ér a pótkerekünk! Egyébként a mankókerék cseréje ugyanúgy történik, mint a normál méretű pótkeréké.
A mankókerék természetesen az adott gépkocsitípushoz való, nem univerzális. Az abroncsok szélességében is vannak különbségek. Van egészen keskeny változat, ami akár befér a csomagtartóba a javítókészletnek kialakított helyen. A kicsit szélesebb már nem, de azért némi kompromisszummal ezt is elhelyezhetjük. Kissé megemelkedik a csomagtartó padlója. És persze használhatjuk alkalomszerűen is az utólag megvásárolt mankókereket. Egy nyári külföldi nyaraláshoz mindenképpen szorítsunk neki helyet valahol a gépkocsiban, mert nem biztos, hogy lesz módunk egy defekt elhárítására. De egy hétvégi balatoni leruccanáshoz nyugodtan otthon hagyhatjuk, mert – ha baj van -, a gumijavító segélyszolgálat még az éjszaka közepén is elérhető az autópályán.
Vannak más elven működő defektjavító rendszerek is. Az egyik ilyenben speciális anyagú tömítőanyag van, és a hozzá való szerelő eszközök. Ha megtaláltuk az abroncson a lyukat – pl. a szeget vagy csavart –, akkor az egyik eszközzel kitágítjuk a lyukat, majd egy másikkal beletömködjük a speciális tömítőanyagot. Az beleköt az abroncs falába, és már fel is fújható a kerék.