Amennyiben megvan az a lehetősége, hogy kiválaszthatjuk a tűzifának valót saját birtokunkon, győződjünk meg róla, hogy a fa egészséges, és nem korhadt. Ne legyen se túl kemény, se túl puha. Gondoljunk arra is, hogy amennyiben a tűzifa idősebb (nagy átmérőjű), az nehezebb munkát jelent. A keményfának magasabb a fűtőértéke, ami azt jelenti, hogy égés során nagyobb hőt ad le, és hosszabb ideig ég. Ilyen tulajdonságokkal bír a bükkfa és az akác. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a nagyon magas hőmérséklet megrongálhatja a kályhát. A másik véglet a puhafa (pl. lucfenyő és fenyő), melynek nagyon alacsony a fűtőértéke, és nem alkalmas hatékony fűtésre. A legjobb eredményt úgy érhetjük el, ha vegyesen használjuk a különböző fafajtákat.
Amennyiben készen vásároljuk meg a tűzifát, de 1m-es vagy hosszabb rönkökbe kapjuk meg, a fát fel kell darabolni. A feldarabolás történhet láncfűrésszel vagy körfűrésszel. A feldarabolási méret kb. 30-40 cm hosszú legyen, a cél hogy beférjen oda, ahol el kell tüzelni majd.
A méretre feldarabolt tűzifát fel kell hasogatni. A tűzifa kézi hasogatásához a legmegfelelőbb szerszám a rönkhasító balta, mely úgy néz ki, mint a balta és a bontókalapács keresztezése. A jó rönkhasító balta legyen ék alakú (hogy ne szoruljon a rönkbe), nyele legyen kompozit és rezgéscsillapítással ellátott, nem árt, ha van súlya és készüljön jóféle acélból.
Szükség lesz még bakra, egy magasabb felületre, ahol a rönkdarabokat hasogatjuk. Amikor baltával dolgozunk, ne adjunk bele túl sok erőt, hagyjuk, hogy a balta súlya dolgozzon helyettünk, így könnyebben elkerülhetőek a sérülések is. Ha pedig a balta már nem segít, jöhet az ék és a kalapács.
Persze sokkal egyszerűbb, gyorsabb és kíméletesebb, ha a hasogatáshoz rönkhasító gépet tudunk használni. A kiskertjeinkben, háztartásunkban leggyakrabban elektromos vagy benzinmotoros rönkhasítókkal találkozhatunk. Ezek olcsóbb változatai a vízszintes, a nagyobb teljesítményű, profibb változatai pedig a függőleges rönkhasítók. A horizontális rönkhasító a rönköt az ékkel szemben tolja, ami azután felhasítja. Előnye, hogy a hasított fát nem kell magasba emelni, ugyanakkor a földre hajolva működtethető, ami a hosszabb munkánál megterhelő lehet. Bizonyos horizontális rönkhasítók ezért magasabb lábakkal és kerekekkel vannak felszerelve, hogy kényelmesebben kezelhetők legyenek. A kényelmes kezelésért cserébe a rönkért a földre kell lehajolni, és onnan felemelve a munkaasztalra tenni. A rönkhasítók e típusa akkor megfelelő, ha elsősorban kandallóban vagy a kályhában szeretnénk tüzelni.
A függőleges rönkhasítóknál az ék felülről lefelé halad egy asztallal vagy alapzattal szemben. Ez a fajta alkalmas a kandallóba és a kályhába hasított fának is. Előnyük, hogy gyakran állítható ütközővel vannak felszerelve. Ez teszi lehetővé a magasság beállítását, ahová az éknek a rönk felhasítása után vissza kell térnie. Ha kisebb rönkök hasítását tervezzük, nem kell megvárnia, amíg az ék leérkezik a legmagasabb pozícióból, és a munka után visszatér oda. Az ütközővel beállítható az ék mozgása a kívánt rönkhosszra, és a munka sokkal gyorsabb.
Milyen a jó tűzifa?
Bár Magyarországon az egyik legkedveltebb az akác tűzifa, valójában messze nem a legjobb választás. A keményfa fajták nagyobb sűrűségűek, mint a puhafa fajták, tehát egységnyi térfogatban nagyobb mennyiségű a tiszta faanyag. Keményfának nevezik azt a fát, amelynek sűrűsége nagyobb mint 500 kg/m3, tehát a puhafa sűrűsége 500 kg/m3 alatt van. A keményfának jóval magasabb a fűtőértéke, hosszabb ideig ég, de nehezebben szárad ki. A puhafa inkább tűzgyújtáshoz jó.
A legjobb tűzifák a kőris (fűtőértéke: 16,9 MJ/kg), a cser (fűtőértéke: 16,8 MJ/kg), a bükk (fűtőértéke: 15,62 MJ/kg), a gyertyán (fűtőértéke: 15,8 MJ/kg).
A kőris tökéletes tüzelőanyag, bármilyen típusú kályhába kandallóba jó választás. Ugyan nehezen szárad, de egyenletes hőt biztosít. A csertölgy is az egyik legjobb tűzifafajta. Nagy előnye, hogy nem fülled különösebben, továbbá jól hasad. A megfelelő égéshez fontos, hogy elég száraz legyen. A bükk fűtőértéke is kiváló, hátránya, hogy lassan szárad, és könnyen fülled. Ugyanakkor, ha megfelelően dolgozzák fel, akkor szintén nagyon jó tüzelő, rendkívül jó parázstartó. A gyertyán ugyancsak jó minőségű tűzifa, hátránya, hogy kitermelés után azonnal fel kell dolgozni, különben fülled. Nehéz felhasogatni. Bár hazánkban nagyon elterjedt tűzifa az akác, fontos tudni, hogy keményfák között gyengébb fűtőértékű. Előnye, hogy nedvesen is jól ég, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a nedvesség jelentősen ront a fűtőértéken, hiszen az energia egy jelentős része a víz elpárolgására megy el.
A fenyő már puhafa fajta. Ugyan jól ég, de égés közben szikrázik. Inkább tűzgyújtáshoz ajánlott. A nyír leginkább nyitott kandallókhoz alkalmas fajta, szép lánggal, de gyorsan ég. Fűteni nem ajánlott. A nyárfa nem rendelkezik jó égési tulajdonságokkal: gyengén ég és fűtőértéke is alacsony.
Ne mázsára vegyük a tűzifát! Ahogy a fa szárad, jelentősen veszít tömegéből. Ha mázsára vásárolunk tűzifát, és az nem elég száraz, akkor száradás végére jóval kisebb tömegű tűzifánk lesz. A korrekt kereskedő erdei köbméterben árul tűzifát. Az erdei köbméter 1m x 1m x 1,7m méretű sarangot jelent. Ez abból adódik, hogy ha a farönköket kivágás után egy méter széles és hosszú rakatokba pakolják, akkor a rönkök közötti hézagok miatt 1m3 tömör fa körülbelül 1,7 méter magas sarangokból jön ki. Egy erdei m3 légszáraz tűzifa körülbelül 8 mázsa.
Minél apróbbra van vágva a fa, annál könnyebben szárad. Átlagos körülmények között, szabad ég alatt a fának 1-2 évre van szüksége a száradáshoz. Ideális körülmények között, megfelelő tárolás esetén, felaprítva fél év is elegendő lehet. Száradás ideje alatt nem célszerű teljesen zárt helyiségben tárolni a fát, mint például alagsorban, szendvicspanel garázsban vagy könnyűszerkezetes mobilgarázsban, zárt fészerben.