A rozáriumot Márk Gergely nemesítő és Dr. Ormos Imre hozták létre és 1963. óta látogatható. Területe 2,5 hektár, és ebből a rózsaágyások tiszta területe eléri az 1 hektárt, melyen 1000 fajta 9000 példánya tekinthető meg. Június elején a leglátványosabb a kert, de még ősszel is sok látnivaló található benne. Ez hazánk legnagyobb rozáriuma, ami Európai léptékben is jelentősnek számít.
A kert elsősorban génbank, egy élő múzeum, melynek egyik fő feladata megőrizni a biológiai sokféleséget. A különböző fajták fenntartása kertészeti-kultúrtörténeti jelentősége mellett alapot nyújthat a jövőbeli nemesítési munkákhoz, például korábban nem értékelt rezisztencia tulajdonságok megőrzésével. Az ágyásokban megtalálhatunk régi, a termesztésből már kikopott fajtákat, történelmi ritkaságokat, fel nem használt nemesítési alapanyagokat, de a természetben spontán létrejött szokatlan vadrózsákat is láthatunk itt.
A tudományt és a pihenést is szolgálja a kert
Amellett, hogy a gyűjtemény - amikor virágba borul - nagyon látványos, a terület jelentős kutatómunka helyszíne is, hiszen folyamatosan értékelik a fajtatulajdonságokat. Vizsgálják az egyes fajták hajtásrendszerének a fagytűrését, elágazásrendszerét, a fásodó törzsrészeknek az erőnlétét. Lényeges ismerni a lombozat tulajdonságait is; a levelek fényessége, színe, a lombfejlődés intenzitása a lombtömeg és a különböző betegségekkel szembeni ellenállás mind fontos tulajdonságok egy növény esetén.
Egy fajta használati értékét jelentősen befolyásolja az elvirágzás sebessége, a virágok színváltozásának a mértéke, a virágalak, virágszín, virágzásdinamika és az egymást követő virágzási hullámok. A csipkebogyók színeződése, mérete és mennyisége pedig a rózsák őszi díszítőértékét képviselik. A tudományos kutatás mellett a kert rekreációs parkként is üzemel.
Zöld rózsa valódi szirmok nélkül
A parkban a rózsák többféle fajtacsoportját megcsodálhatják az érdeklődők, köztük rendhagyó különlegességek is láthatók. Ilyen például a zöld virágú rózsa, ami egy botanikai különlegesség, a kínai rózsa kerti mutációja. A látszat ellenére nem a szirmok zöldek, mert nincsenek szirmai, helyette a virágokon levélszerű képleteket találunk. Ez a 19. században annyira különlegesnek számított, hogy Franciaországban fajtákat nemesítettek belőle.
De érdemes megnézni mennyire változatos ez a növénycsoport, hiszen a magányostól a csoportokban virágzókig, a hagyományostól a hosszabb szirmúakig a virágok nagyon forma gazdagok, a színeikről már nem is beszélve.
A fantázia virágai
A rózsák nem véletlenül sokak kedvencei a dísznövények közül. A közelmúltban került a hírekbe, hogy Stephen és Amy Boucher körülbelül három évvel ezelőtt ültettek egy rózsabokrot a West Hartford-i kertjükbe, és nemrég észrevették, hogy a növény egyik új hajtása annyira megindult a növekedésben, hogy 22 láb és 10 hüvelyknél tartott, amikor a rekordok könyvébe jelentkeztek vele. Ez majdnem hét métert jelent. Így valószínűleg ez a rózsa idén megdönti a korábbi 2009-es rekordot, ami 18 láb, 8 hüvelyk magas volt, és Robert Bendel termesztette.
Kóstoljuk, ne csak nézzük
A rózsa nem egyszerű dísznövény: élelmiszerek íz- és színanyaga, díszítője. Rózsavíz és -méz, zselék, befőttek, bólé, likőr, szörp formájában édes zamattal kényezteti a különleges gasztroélményre vágyókat.
A szirmokat száríthatjuk, de jégkockába is fagyaszthatjuk. Kandírozott szirmok is készülhetnek a rózsavirágból: a szirmokat mosás után jól szikkasszuk meg. Sütőpapírt kenjünk be vékonyan vajjal. Főzzünk mézsűrűségű cukorszirupot, tegyük bele a vörös vagy rózsaszín rózsaszirmokat. Nagyon rövid ideig főzzük, majd gyorsan, lehetőleg egyenként emeljük ki a szirupból, és a sütőpapíron hagyjuk megszilárdulni, kihűlni. Utána ne hagyjuk hosszasan a levegőn, jól záródó dobozban, zsírpapír rétegek között tároljuk. Kreatív vendégkínáló finomság, tehetjük teába vagy süteményt, tortát díszíthetünk vele.
A sziromtartósítás másik módszeréhez a rózsaszirmokat kenjük be vékony ecset segítségével felvert tojásfehérjével. Szórjuk meg porcukorral, majd vajjal kikent zsírpapíron hagyjuk megszilárdulni.