A túlfogyasztás napja

Ma a világ népességének 80 százaléka olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani. Földünk erőforrásai végesek, az emberiség szén-dioxid-lábnyoma 1961 és 1973 között megduplázódott, és egyre kevesebb idő alatt fogyasztjuk el az egy évre elegendő erőforrásadagunkat. Az ilyen mértékű fogyasztás azt jelenti, hogy a bolygó erőforrásai és élővilága nem tud olyan ütemben regenerálódni, mint amilyen ütemben elhasználjuk azokat. Ahhoz, hogy ezt a dátumot minél későbbre tolhassuk és Földünket, annak erőforrásait unokáinknak is megőrizhessük, valamint az előirányzott 1,5 Celsius-fokos felmelegedést tartani tudjuk, drasztikus változtatásokra és komoly összefogásra van szükség.

Épületeink a legnagyobb energiafogyasztók, a teljes hazai energiafogyasztás 32 százalékát lakóépületeink működtetése adja, ezen belül is jelentős részét az energiapazarló családi házak. Csökkentsük épületeink energiafogyasztását hőszigeteléssel, hogy energiafogyasztásunk fenntartható pályán maradjon, energiaigényünk ne haladja meg a rendelkezésre álló készleteket, és a fűtési - valamint hűtési - költségeken is spóroljunk!

Európában a hűtő- és fűtőberendezések rengeteg energiát igényelnek, a hűtés és fűtés együttesen az EU energiaszükségletének 50 százalékát teszi ki, és a CO2-kibocsátás 30 százalékáért felelősek. Az épületek karbon-lábnyoma függ a földrajzi jellemzőktől, a felhasználói igényektől, az épület típusától, az erőforrások elérhetőségétől, a használat intenzitásától és gyakoriságától, a meglévő infrastruktúrától és az épületállomány bővítési lehetőségeitől. Ahhoz, hogy lecsökkentsük az épületek szén-dioxid kibocsátását, úgy kell azokat megtervezni, hogy energiaveszteségük minél kisebb legyen. Épületeink energiahatékonyságát pedig utólagos energetikai korszerűsítéssel, szigeteléssel, természetes szellőztetéssel, növényekkel vagy más árnyékolókkal, illetve napelemek telepítésével lehet növelni.

Magyarországon is jóval túllépjük az ideális fogyasztási szintet, hiszen, ha az egész világ úgy élne, mint a magyarok, akkor kettő (1,92) Földre lenne szükségünk, és már május 30-án eljött volna a Túlfogyasztás Világnapja. A fogyasztás mértéke azonban országonként más és más. A magyarok a globális átlagnál ugyan gyorsabban élik fel az évi erőforrásaikat, de messze nem a legrosszabbul teljesítő nemzetek közé tartoznak. Katarban pl. már február 10-én átlépik az éves kvótát, Luxemburgban február 14-én. A harmadik helyen március 13-ával holtversenyben Kanada, az Egyesült Arab Emírségek és az Egyesült Államok áll. A legjobban december 20-ával Jamaica teljesít, de Ecuadorban és Indonéziában is csak december elején merülnek ki a bolygó éves erőforrásai.

Magyarországon a lakosság 70 százaléka, azaz csaknem 7 millió ember él családi házakban. Ezeknek az ingatlanoknak a háromnegyede, mintegy kétmillió családi ház épült 1980 előtt, vagyis nagyrészük energetikailag korszerűtlen. A klímaválság miatt minél kisebb energiafelhasználású épületekre lenne szükség, azonban az eredeti tervekkel ellentétben - többszöri haladékot követően is - a jogszabály 2024 júniusáig lehetővé teszi hazánkban az energetikai szempontból korszerűtlenebb lakóházak és egyéb épületek használatba vételét. Ha nem gondoskodunk családi házunk megfelelő hőszigeteléséről, akkor az elpazarolt energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik. A hőszigetelés ráadásul nem csak télen, de nyáron is energiát takarít meg, ugyanis egyre fontosabb a tartós hőség elleni védekezés is! Egy családi ház szigetelésével akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását. A korszerű nyílászárók és gépészet, valamint a megújuló energiaforrások – napelem, napkollektor, hőszivattyú – használata mellett, a jelenleginél is jobb minőségű és vastagabb homlokzati szigetelőanyagok használata a klímavédelemért folytatott küzdelemben még jobban felértékelődik.

Egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén évente 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe. A korszerűtlen magyar családiház-állomány teljes körű hőszigetelésével családi házaink fűtési költségeit akár 40-50 százalékkal, CO2-kibocsátásunkat közel 1 millió tonnával, karbon-lábnyomunkat pedig 6 százalékkal is csökkenthetnénk - hozzájárulva ezzel a családok költségeinek, valamint a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez.

Mit tehetünk mi a globális túlfogyasztás ellen?

– Csökkentsük a fogyasztást: használjunk mindent, ameddig csak lehet, tudatosan vásároljunk, csak azt, amire valóban szükségünk van, ne pazaroljunk!
– Használjunk minél nagyobb mértékben megújuló energiaforrásokat, csökkentsük lakóépületeink energiapazarlását, szigeteljünk!
– Csökkentsük a szennyezést: a közlekedés is igen nagy mértékben hozzájárul a Föld szennyezéséhez, ezért, ha megtehetjük, használjuk a közösségi közlekedést vagy akár kerékpárt.
– Tervezzünk előre, ezzel elkerülhetjük például az élelmiszer-pazarlást, használjunk energiatakarékos eszközöket, alakítsuk át otthonunkat is energiatakarékossá, környezetbaráttá!
– Cselekedjünk aktívan, tegyünk valódi lépéseket és mutassunk példát!