Hidrogént a földgázhoz

2023-11-19 19:37:01 | Módosítva: 2023-11-19 19:37:39

Tavasszal átadták a kardoskúti Akvamarin projektet, amely egy 2,5 megawatt összteljesítményű elektrolizáló rendszerrel állít elő hidrogént. A hidrogén tárolására szintén helyben folynak kísérletek. A projekt célja, hogy a villamosenergia-rendszerben a megújuló energiaforrások (napelemek) által keletkező fölösleges áramot nagy mennyiségben, akár több száz megawatt teljesítményben, hidrogén formájában hosszú távon, akár hónapokig tárolni tudják, és azt igény szerint akár újra villamos energia formájában adják vissza.


Kísérleti üzem Kardoskúton

Az „előállító üzemben”, egy 2,5 megawatt összteljesítményű elektronizáló rendszerben villamosáram segítségével hidrogénre és oxigénre bontja a vizet, a hidrogént pedig kompresszorozással hatalmas tartályokban fogják fel. A megtermelt hidrogénnel jelenleg kétféle dolgot lehet kezdeni. Az egyik lehetőség, hogy a betárazáshoz használt földgáztüzelésű kompresszorokban a földgázhoz keverik, vagyis elégetik üzemanyagként, a másik pedig, hogy alapanyagként eladják. Elvi lehetőségként amúgy a nagynyomású hidrogén max. 2 százaléknyi betáplálása is adott a tárolóvezetékbe, de ezt a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé. Jelenleg egy kísérleti jellegű üzemről van szó, ahol a kialakított elektrolizálót üzemeltetésében is tapasztalatokat szereznek, és folyamatban van egy szabadalmi bejegyzés az anyagvizsgálat terén. Biztonságtechnikai szempontból nagyon alapos tanulmányozást igényelt, hogy a hidrogén, illetve maguk a csövek, szerelvények hogyan fognak viselkedni. Ridegtörés, szakadás, szivárgás stb. akármi történhet.


A cél nem pusztán a hidrogén értékesítése, hanem annak hosszabb távú tárolása, és adott esetben a visszaalakítása villamos energiává, amire az itt meglévő földgáztároló infrastruktúra szolgálhat. A jelenlegi projekt a felszíni technológiákra vonatkozik, de a hidrogén felszín alatti, porózus kőzetrétegekben való tárolási lehetőségeit is vizsgálják. Emellett a tényleges tiszta hidrogén tárolórétegekbe való besajtolását és kitárolását is kutatják. Ez az első lépés ahhoz, hogy a hidrogéntechnológia és a hidrogénipar valóban teret nyerjen Magyarországon; hogy az ország csökkentse az energiafüggőségét. Továbbá az első lépés a nagy teljesítményű, költséghatékony, szezonális villamosenergia-tárolás irányába is.


Jelenleg 4750 megawattnyi naperőmű üzemel Magyarországon, ebből 2900 megawatt az ipari, 1700 a háztartási méretű napelemekből származik. A klímastratégiában Magyarország azt fogalmazta meg, hogy 2030-ra 6,5 gigawattnyi napelemes kapacitásunk lesz, de ezt „minden bizonnyal túlszárnyaljuk, számítások szerint addigra 10 gigawatt lesz. Magyarország átlag áramfogyasztása ugyanakkor 6000-6500 megawatt, ezért a megtermelt többletáramot tárolni kell akkumulátorban vagy más formában. Jelenleg Magyarországon 25 megawattnyi ipari méretű akkumulátor van, így minden lehetőség fontos, amely kiváltja az akkumulátoros tárolást. Ilyen például a hidrogéntechnológia.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Napelemes tévhitek és cáfolatok

A tragikus nemzetközi események valószínűleg még inkább a napelemek felé fordítják a lakosság figyelmét. Sokan, sok forrásból igyekeznek tájékozódni, és sajnos megbízhatatlan, rossz hírforrások...


Külső segítség a napelem telepítéshez

Tavaly októberben sokan kapkodva igyekeztek befejezni napelemes beruházásaikat, illetve a hó végi határidőig beadni a kérelmeiket, hogy még bele tudjanak férni a hálózati visszatáplálás és a...