A talaj változásainak figyelmen kívül hagyása súlyos következményekkel járhat. Nem csak egyenetlen betonlapokról vagy az elbotlási veszélyekről van szó, hanem az alapok megcsúszásáról, víznyelők kialakulásáról, így végső soron az épületben élők biztonságának veszélyeztetéséről. A talaj nem megfelelő stabilizálása szerkezeti problémákhoz vezethet, beleértve az alapok vetemedését, a falak repedését és a talajeróziót. Ezek a problémák veszélyeztethetik az épület biztonságát és stabilitását, ami mélyebb beavatkozás tesz szükségessé.
A talaj instabilitása azonnali problémákat jelenthet az épület számára, az épületszerkezetek károsodását az oldalirányú terhelésekkel szembeni ellenállás csökkenését eredményezheti. A beton lemezalap alatti talaj stabilizálásának elmulasztása az élettartam csökkenéséhez, a javítási költségek növekedéséhez, szerkezeti problémákhoz és a betonlap általános stabilitásának csökkenéséhez vezethet. Ezért nem csak otthonunk esztétikai megjelenésének megőrzéséről van szó, hanem a biztonságról és a hosszú élettartamról is.
A problémákat az okozza, hogy az alapok alatti talajok vagy megduzzadnak, amikor felszívják a vizet, vagy összezsugorodnak, amikor vizet veszítenek. A süllyedést tehát a vízkivonás és az ezzel összefüggő talajerózió okozza; üregek vagy víznyelők képződnek a puha talajrétegekben. Az alig érzékelhető is rezgések is okozhatják a süllyedést. Minden esetben kötelezőek a talajstabilizáló és talajszilárdítási beavatkozások. A talajstabilizáló intézkedések megakadályozzák az épületszerkezetek süllyedését és az ebből eredő deformációkat.
Mechanikai és kémiai stabilizáció
Vannak mechanikai stabilizációs módszerek, melynek körébe számos technika tartozik. Ilyen a tömörítés, előtöltés, talajcsere stb. Vagyis a talaj fizikai kezelése keveréssel és tömörítéssel a stabilitás érdekében, a talaj fizikai tulajdonságainak módosítása érdekében. Például a tömörítés döntő szerepet játszik a talaj szilárdságának és stabilitásának fokozásában azáltal, hogy fokozza a részecskék egymásba illeszkedését, növeli a súrlódást és növeli a talajszilárdságot. A talaj megerősítésére olyan anyagokat is lehet használni, mint pl. geotextil szövetek vagy a szalma.
A másik lehetőség a kémiai stabilizálási módszerek valamelyike. A mechanikai stabilizálási módszerek által előidézett fizikai változásokkal szemben a kémiai stabilizálási eljárások a talaj tulajdonságait és szilárdságát javító adalékanyagok alkalmazását jelentik. Ez a folyamat a talaj formálhatóságának csökkenéséhez, zsugorodásához vagy duzzadásához vezet, következésképpen javítja a talaj szilárdságát.
Injektálás
A talajinjektálás egy olyan eljárás, amelynek során a talajba cementáló-anyagot fecskendeznek be, hogy javítsák annak minőségét, teherbírását és stabilitását. A talajinjektálásnak többféle módszere létezik, például a talaj pórusterítéses injektálás, a mélykeverés vagy a szondás injektálás. A talajinjektálás alkalmazható például épületalapok, válaszfalak, padlók, gátak, alagutak vagy szennyezett területek stabilizálására, megerősítésére vagy szigetelésére.
A talajinjektálás előnyei közé tartozik, hogy csendes és vibrációmentes, környezetkímélő, mivel a rendelkezésre álló anyagokat használja fel, minimális hulladékot termel, alacsony hőmérsékleten is elvégezhető, gazdaságos, és kiválthatja a drágább alapozási eljárásokat. A talajinjektálás minőségét folyamat-naplókkal, laboratóriumi és terepellenőrző vizsgálatokkal ellenőrzik és biztosítják.
A kémiai injektálás célja a talaj zsugorodási vagy duzzadási képességének csökkentése vagy megszüntetése a víztartalom változása esetén. Tehát a talaj szilárdítása, talajstabilizálása vagy a talaj injektálása a talaj stabilitásának javítására. Ebből a célból speciális kötőanyagokat fecskendeznek az aljzatba. Ezek a speciális kötőanyagok az alaptalajt tartósan ellenállóvá teszik a mechanikai igénybevétellel szemben. A talajszilárdítás másik célja a talaj víz- és fagyállóvá tétele. A kémiai stabilizálási módszerek közé tartozik a kis mennyiségű töltő habarcskeverék talajba történő befecskendezése, hogy növelje annak szilárdságát és tartósságát.
Az alapozó talajinjektáláshoz használt speciális termékek szilikát és poliuretán gyanta alapúak, nagy szilárdságuk és gyors kötési folyamat jellemzi őket. Az alacsony viszkozitású szilikát injekciós oldatok kifejezetten a talaj megszilárdítására és stabilizálására szolgálnak. Azonban nemcsak talajstabilizálásra és talaj-befecskendezésre, hanem falazat stabilizálására is alkalmasak. A speciális, gyorsan reagáló injekciós gyantarendszerek alkalmasak talajképződmények lezárására és megszilárdítására is, és például nem tömörített talajok megszilárdítására. A talajinjektálás viszonylag gyors folyamat, kevés ipari felszerelésre van szükség hozzá. Egy teherautó 2 tartállyal, amely tartalmazza a vegyszereket, szivattyúkat, tömlőket, valamint a befecskendező fúvókákat.
A legtöbb esetben – egy meglévő szerkezetek esetében – az injektálást az alap kerülete mentén végzik. Ha vannak burkolt teraszok vagy más burkolt felületek, lyukakat fúrnak át a burkolaton, hogy elérjék az alatta lévő talajt. Nagy nyomást használnak a befecskendező fúvókákon keresztül, hogy folyadékot be tudják préselni a talajba. Az egyik szakember mérőeszközön figyelik a folyamatot, hogy nyomon tudják követni a befecskendezett mennyiséget, míg a másik a fúvókát a földbe hajtja. Egy átlagos befecskendezési folyamat két munkanapot vesz igénybe. Amikor elkészült, nem látszik, hol történt a talaj-befecskendezés.
Amikor nélkülözhetetlen
Nem minden építési projekthez van szükség a talaj stabilizálására. Különböző tényezők, mint például a talaj típusa, nedvességszintje és tömörödése, befolyásolhatják a talajstabilizálás szükségességét. Itt jön szóba a megfelelő előzetes felmérés, talajvizsgálat, helyszínértékelés, amely segít meghatározni, hogy szükséges-e a talaj stabilizálása.
Például a folyamatosan duzzadó talajok – amelyeket a magas agyagtartalom jellemez – jelentős térfogatváltozásokat okoznak a nedvességszint ingadozására válaszul, gyakran szükségessé teszik a talaj stabilizálását. Hasonlóképpen, a talaj nedvességtartalma közvetlenül befolyásolja annak stabilitását és szilárdságát. Ezért a talaj nedvességtartalmának és tömörödésének felmérése kulcsfontosságú az optimális eredmény érdekében, a megfelelő stabilizációs módszer kiválasztásához.
A környezeti hatás egy másik kulcsfontosságú tényező, amelyet figyelembe kell venni a talaj-stabilizátorok kiválasztásakor. Ez azt jelenti, hogy olyan talaj-stabilizátorokat kell alkalmazni a környező ökoszisztéma védelme érdekében, amelyek nem mérgezőek és nem veszélyesek.