Csapadékvíz elvezetése telken belül

Ezek alapján érdemes, sőt a jogszabályok értelmében kötelező már a tervezéskor megtalálni a csapadékvíz elvezetés azon módját, mely nem csak megfelel a rendeleteknek, de valóban hasznosnak is bizonyul. Az említett felbukkanó problémák között szerepel többek között az esővíz megállása a telek területén, ami pedig alámoshatja az ott lévő épületeket, így ezek gyorsan használhatatlanná, vagy akár életveszélyessé is válhatnak. Még rosszabb, ha a nem szakszerű vízelvezetés miatt nem csak a saját, de a szomszédos telkek épületeit, földjét is tönkre tesszük hanyagságunkkal. Persze a telek belseje felé áramló esővíz a kertek földminőségét is ronthatja, alkalmatlanná teszi azt növénytermesztésre, de ez csupán a kisebb problémakört jelenti.

A műszaki jellegű problémák mellett az esővíz számos baktériumot, kórokozót tartalmaz, s a nem megfelelő elvezetés következtében a falak gyors penészedését okozhatja az esővíz. Sajnos gyakran látni olyan „megoldást”, hogy a tetőcsatornáról egyszerűen kidobják a vizet a fal mellett, sőt, a falra, ami onnan természetesen folyik le a ház alapjához. Ez még akkor is komoly károkat okoz, ha az épület alatt nincs pince. Ha van, akkor nincs az a szigetelés, ami távol tudja tartani a pincétől a nedvességet!

A cél nyilvánvalóan az, hogy a lehulló nagy mennyiségű csapadékot olyan helyre vezessük, ahol az nem okoz kárt az épületek szerkezetében, nem mossa alá azokat, nem okoz korrodációt, és nem teszi tönkre a termőföldet sem. Ugyanakkor érdemes az esővíz felhasználhatóságát is bekalkulálni, hiszen lehet, hogy bizonyos növények ezt tudják hasznosítani, és sok helyen a talaj is képes felvenni ezt a vízmennyiséget. Első körben tehát fontos a megfelelő lejtéssel rendelkező, kitakarított ereszcsatorna, valamint a megfelelő számú lefolyó hozzá. Ez azonban nem elég, mert amennyiben a lefolyó a házfal tövéhez „köpi” ki az esővizet, hosszabb távon szerkezeti károkat okoz benne. Mit tudunk kezdeni az esővízzel?

Faltól elvezetve elszivárogtatni

A legegyszerűbb megoldás valamilyen folyókával a földfelszín felett elvezetni a ház falától 2-3 méteres távolságra, ez már megfelelő arra, hogy ott elszivárogva ne okozzon problémát. Erre lehet kapni előregyártott folyókákat, ráccsal vagy a nélkül, de akár helyben lehet betonozni is egy vályút. De egy KG-cső is megteszi végső soron, a kiköpőre húzva. Országos építésügyi előírás, hogy a csapadékvíz elvezetést/szikkasztást mindenkinek saját telken belül kell megoldania, tehát a közterületre kivezetni engedély hiányában tilos!

Szikkasztó készítése kavicsból

Ebben az esetben a lefolyók a talajszint alatt összekötésre kerülnek KG-csővel (szennyvízcső), figyelve arra, hogy megfelelő számú tisztítóidom kerüljön bele, dugulás-tisztítás esetére. Ez az összegyűjtött esővíz egy épülettől távolabb eső részre kerül elvezetésre, ahová a szikkasztó épül. A szikkasztó egy olyan gödör, ami áttöri a talaj vízzáró rétegét, tehát agyagos talaj esetén mélyebb, homokos talajnál sekélyebb. A kiásott gödör geotextil bélelést kap, melybe osztályozott kulé kavics kerül, lehetőleg minél nagyobb szemcseméretben. A kulé kavics a terepszint alatt 30 cm-ig tart, tetejére is geotextil kerül, majd mehet a takaró termőföld réteg. Természetesen a csapadékvíz csöveket el kell helyezni előtte a szikkasztóban.

A szikkasztó méretét a tetőfelület nagyságához kell igazítani, de egy normál méretű családi ház esetén 2 db elég szokott lenni, ebből egyik az épület előtt, a másik az épület mögött helyezkedik el. Kb. 2x2x2 méteres szikkasztókra szükség van, tehát nem kis munka és költség ezek kiépítése.

Szikkasztó előregyártott elemekből

Kapható a kulé kavics helyett műanyag elemekből gyártott szikkasztó is, mely modulárisan bővíthető, a szükséges méretnek megfelelően. Legkönnyebben úgy kell elképzelni ezeket, mintha sörösrekeszek lennének egymásra pakolva. Ezeknél kell 10 cm döngölt kavicságy alulra, valamint körbe geotextil borítás, a gödör oldalát pedig szintén kaviccsal kell feltölteni, tetejére pedig geotextil és termőföld kerül. 50 m2 tetőfelülethez egy ilyen blokk mérete körülbelül 80x320x70 cm - természetesen gyártmányfüggő. Szintén ide tartozó megoldás, amikor az esővíz egy hosszanti árokban szikkad el, dréncsővel. Ekkor kell egy fagyhatár alá ásott árok, amibe kulé kavics közé kerül a geotextilbe csomagolt dréncső.

Esővízgyűjtés ciszternában

Ahol nincs kút, ott a kerti locsolást a vezetékes vízvezetékről tudják megoldani, ennek kiváltására, illetve kisegítésére lehet szó ciszterna építésről/telepítésről. Régebben az esővízgyűjtő ciszternák tömör téglából épültek, manapság már ezt zsalukőből készítik beton aljzattal és födémmel, vízzáró vakolattal. Egyszerűbb és gyorsabb módja a műanyag esővízgyűjtő tartály telepítése, mely készen érkezik az ingatlanhoz, csak el kell helyezni a gödörben és szükség esetén lehorgonyozni.

A tetőről lezúduló esővíz mennyisége hamar meg tudja tölteni a tartályt, ha a mérete nem megfelelő, ekkor annak a túlfolyóján tűnik el a többlet, elszikkadva. Kis tartályméret esetén - csapadék mentesebb időben - a locsolás hamar lecsapolja a vízmennyiséget. További előnye ennek a megoldásnak, hogy az összegyűjtött esővíz hasznosítható a locsoláson kívül egyébre is (WC öblítés, kerti tó feltöltése, mosás stb.). A ciszterna méretét a tetőfelület nagysága, az éves csapadékvíz-átlag és a tető típusa alapján számoljuk ki, erre vannak kalkulátorok a gyártók honlapján.

forrás: Újház