Tőosztás, több legyet egy csapásra

„A vegetatív növényszaporítási módok előnye, hogy az utódok is az esetek nagyon nagy többségében fajtaazonosak lesznek, hiszen az utódnövény genetikailag megegyező az anyanövénnyel. Csak néhány kivétel van, mint például a füge, ami hajlamos hajtásmutációkat létrehozni, és ha egy ilyen megváltozott tulajdonságú hajtást darabolunk és dugványozunk le, akkor az természetesen nem lesz genetikailag egyező az anyanövénnyel – de ez nagyon ritka jelenség a növényeknél. Míg a különféle dugványozási módok kivitelezése nem olyan egyszerű, hiszen ott a levágott hajtásdarab akkor válik majd önálló növénnyé, ha sikerül gyökeret eresszen, a tőosztásnál szinte biztos a siker, mivel ennél a módszernél egy nagy tövet darabolunk fel kisebb darabokra úgy, hogy minden egyes új rész önálló életre egyből képes, hiszen gyökeret, hajtást és levelet is tartalmaz, tehát ezt nehéz elrontani” – mondja Nagy Z. Róbert kertészmérnök.

Nem csak tavasszal eredményes

A tőosztás egy olyan technika, amelyben a meglévő növényt darabokra vágják úgy, hogy minden darab minden fontos növényi részt tartalmazzon, tehát ne kelljen például gyökeresedésre várni. Ezeket az új tőrészeket önálló növényekként ültetjük el. Ez a módszer lehetővé teszi a növények szétválasztását, és új növényeket hozunk létre. Az évelő növények tőosztása általában kora tavasszal vagy késő ősszel végezhető el, amikor a növények pihenő állapotban vannak. Vannak olyan növények, amelyeket más évszakokban is lehet eredményesen tőosztással szaporítani. Ilyenkor a hajtásait mindenképp vágjuk vissza felére, harmadára, hiszen a gyökérsérülés miatt egy ideig az új növény gyökere csak kisebb méretű lombot tud majd vízzel és tápanyagokkal ellátni.

Így végezzük a tőosztást

Használjunk éles kést vagy ásót a tő darabolásához. Ezt úgy is megoldhatjuk, hogy a tő a helyén marad, és csak a ledarabolt részeket szedjük ki mellőle. Másik módszer, hogy az egész tövet kiemeljük, ekkor nem a talajban daraboljuk fel. A sérült részeket érdemes baktérium és gombaölő permetszerrel kezelni annak érdekében, hogy ne fertőződjenek el, hiszen az átültetés után a regenerálódáshoz sok nedvesség kell, ami sajnos a gombás és bakteriális fertőzéseknek is a melegágya.

-„Az újonnan létrejött tőrészekről előbb távolítsuk el az elhalt vagy sérült gyökereket. A növények egészséges gyökérrendszere elengedhetetlen a sikeres növekedéshez. Az egyes darabokat csak akkor ültessük el különálló növényként, ha rendelkeznek a megfelelő mennyiségű gyökérrel. Ez javítja az új növények túlélési esélyeit. Ültetés után biztosítsunk megfelelő víz- és tápanyagellátást az egészséges növekedéshez. Amikor a növény új levelet hoz, az annak a jele, hogy regenerálódott, akkortól már nem igényel különösebb odafigyelést” – említette Nagy Z. Róbert.

Miért jó a tőosztás?

A tőosztás lehetővé teszi, hogy egy meglévő növényből több új növényt hozzunk létre anélkül, hogy új növényeket kellene vásárolnunk, tehát ez egy költségkímélő megoldás. Ha valamely évelő növényből egy sornyit szeretnénk ültetni, akkor elegendő pár tövet venni, azokat jól tartani, és egy-két vegetációs idő alatt azok akkorára nőnek, hogy tőosztással megtöbbszörözhetjük, így kis türelemmel két növény árából később 8-10 növényünk is lehet, majd idővel még több. A tőosztás az egyik leggyorsabb szaporítási mód, hiszen az új növények már elejétől fogva önálló életre képes teljes értékű növények. A tőosztás lehetővé teszi, hogy megtartsuk a kedvenc növényeinket, még akkor is, ha azoknak egy része elpusztul vagy megöregszik. Az évelő növényeket 4-6 évente át kell ültetni, mert a talajt egyoldalúan „kizsarolják” tápanyag szempontjából, valamint a túl nagy tövek elöregednek idővel. A tőosztás tehát nem csak új növényeket eredményez, hanem egyúttal az anyatövet is ifjítjuk ezzel a módszerrel.

Egy teakrizantémból csinálunk sokat

A teakrizantém (Chrysanthemum morifolium) egy gyönyörű virág, ezért sok helyen dísznövényként ültetik. Ázsiából származik, különösen Kínában és Japánban kedvelt. Története során a teakrizantém sok kultúrában vallási és szimbolikus jelentést kapott. A kínai kultúrában például a hosszú életet és boldogságot jelképezi, míg a japán kultúrában az ősz és a hosszú élet szimbóluma. A teakrizantém nemcsak a szépsége miatt népszerű, hanem a gyógynövényként való felhasználása is jelentős. Gyulladáscsökkentő hatású, segíthet enyhíteni a fejfájást és a szemproblémákat, valamint támogathatja az immunrendszert és megnyugtathatja az idegrendszert. Antioxidánsai segítenek neutralizálni a szabadgyököket a szervezetben, és védik a sejteket ezeknek a káros hatásaitól. Emellett a teakrizantém gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban, mint például a C-vitamin, a kálium és a kalcium. A teakrizantém szirmait általában frissen is fogyaszthatják, például salátákhoz vagy levesekhez keverik. Gyakorta teaként fogyasztják, melyet előállíthatnak a friss, vagy szárított teakrizantém virágokból. Bizonyos emberek érzékenyek lehetnek rá, és allergiás reakciókat okozhat esetükben ennek a fogyasztása. Ezért fontos először kis mennyiséggel kipróbálni.