Kapor: kertünk félvad fűszere

2024-06-14 11:04:18 | Módosítva: 2024-06-14 11:11:01

A kaporra nem sokszor van szükség, de amikor kellene és nincs, akkor nagyon hiányzik. Szerencsére ez az egynyári növény szépen elveti saját magát, és ha egyszer egy kertben megtelepszik, akkor utána minden évben előkerül néhány tő, ami épp elég a kovászos uborkához, a tökfőzelékhez vagy egy kapros-túrós süteményhez…


A kapor (Anethumgraveolens) fertőtlenítő, frissítő, étvágygerjesztő és emésztést segítő hatású. Emésztési zavarok, felfúvódás, görcsök esetén használható, csecsemőknél kólika esetén alkalmazzák. Segíti a tápanyagfelszívódást. Izomlazító hatású, jó orvosság „irritált” köhögés és asztma esetén. Szabályozza a menstruációt, hosszan tartó szedése megkönnyíti a szülést, ösztönzi a tejtermelést. Illóolaj-tartalmú magjaiból nyugtató, altató, emésztést javító hatású tea készíthető. A kapor gazdag tápanyagokban és bioaktív vegyületekben, amelyek gyógyító hatással lehetnek a szervezetre. A növény erős antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek védelmet nyújthatnak a sejtek számára a szabadgyökök káros hatásai ellen. Emellett a kaporban található vegyületek gyulladáscsökkentő, antibakteriális és görcsoldó hatásúak lehetnek. Szinte minden része felhasználható, vagyis a levelek, a virágok és a magok is. Finomra vágott levelei salátaöntetek, levesek, mártások, friss sajtok, túró, savanyúságok, kovászolt zöldségek, illetve a tökfőzelék elmaradhatatlan ízesítője. A virágfejeket és a magokat 6 hónapig ecetbe áztatva kapros ecetet kapunk. A magjai kiválóak köretek, gombák, savanyúságok ízesítéséhez.


Történelme van

A kapor egy egynyári virágos növény gazdag történelemmel és gyógyító tulajdonságokkal. Számos kulturális és gyógyászati tulajdonsággal rendelkezik. Eredetileg a Földközi-tenger vidékéről származik, és hosszú idők óta használják fűszerként, gyógynövényként és hagyományos orvosságként. A kaprot már az ókorban is ismerték, és nagybecsű növénynek tartották. A rómaiak és görögök felhasználták fűszerezésre és az ételek ízesítésére. A középkorban a kaprot a közép- és észak-európai konyhákban is népszerűvé tették, és a növény különösen fontos volt a hús- és a hal ételek feldolgozásában. Mára a kapor szinte az egész világon elterjedt, a főzés és a gyógyászat egyik fontos összetevőjévé vált. A kaprot viszonylag könnyű termeszteni, fontos, hogy a vetést, majd kelést követően legyen elegendő napfény számára, és tápanyag a jó lombnövekedéshez. A kapornövényeket általában egy méter magasra hagyják nőni. A kapor egyike azoknak a fűszereknek, amelyeket sokféle ételhez hozzáadhatunk: különleges aromájának köszönhetően kiválóan illik a halakhoz, a tenger gyümölcseihez, a salátákhoz és még sok máshoz is. Ezenkívül a kaprot gyakran használják a savanyúságok és az uborkasaláta készítéséhez is. A friss kaprot legjobb a főzés végén hozzáadni az ételekhez, hogy megőrizze aromáit.


Kapros receptek

Töklepény:

500 g reszelt főzőtököt sózzunk meg, majd 30 perc múlva csavarjuk ki alaposan. Keverjünk hozzá 100 g reszelt tofut, 2 tojást, 5 evőkanál búzalisztet, sót, és egy csokor finomra vágott kaprot. Serpenyőben, kevés zsiradékon, nagyobb kanállal adagolva, ellapogatva pirosra sütjük. Minél hamarabb, frissen fogyasszuk.


Kefir sajt:

egy szűrőt béleljünk ki tiszta konyharuhával. Öntsük bele a kefirt, és letakarva hagyjuk lecsepegni a savót egy tiszta tálba. A savót önmagában, turmixitalban, vagy más módon elfogyaszthatjuk. A legbiztonságosabb, ha a csepegtetés idején a hűtőszekrényben tartjuk. A krémes kefir sajtot sóval és finomra metélt kaporral ízesítjük. Próbáljuk ki bátran különféle fűszerezéssel, hogy megtaláljuk a legkedvesebbet.


Kapros író:

3-4 szál kaprot finomra vágunk, elkeverjük fél liter íróban. Ízlés szerint sózzuk, és egy csipet frissen tört fehérborssal és őrölt szerecsendióval ízesítjük.


Bab kapros mártással:

250 g zöldbabot és 250 g fejtett babot főzzünk puhára. Készítsünk fehérmártást vajból, kevés lisztből a bab főzővizével felöntve. Finomra vágott kaporral, citromlével ízesítjük, végül hozzáadjuk a babot.


Kapros túrólepény:

250 g finomliszt, 20 g élesztő, 10 g cukor, 1 tojás, 50 g vaj, 2 dl tej és egy csipet só felhasználásával készítsünk ruganyos, közepesen kemény kelt tésztát. Langyos helyen, letakarva duplájára kelesztjük. Ujjnyi vastagra kinyújtjuk, majd kiolajozott tepsibe fektetjük. 400 g áttört tehéntúrót kikeverünk 3 evőkanál cukorral, 1 evőkanál búzadarával, 2 tojássárgájával és felvert fehérjével, 1 csokor apróra vágott kaporral. Lassan sütjük, röviddel az elkészülte előtt, megkenjük 1 tojássárgája és 1 evőkanál tejföl keverékével, és néhány percre még visszatoljuk a sütőbe.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Egy csésze frissítő tea

A ma embere többnyire időzavarban van, így csak ritkán adhatja meg a módját az olyan élvezeteknek, amelyek időigényesek, de nyugalmas szüneteket ­jelenthetnek az idővel való versenyfutás közben....


Fertőtlenítő párásító

A közelgő tél és a beinduló fűtési idény sajnálatos velejárója a lakás száraz levegője; a kicserepesedő száj, a száraz bőr. Párásítani kell a helyiségek levegőjét.