Falazóelemek

Szinte felsorolni is nehéz, mennyiféle változata van a falnak. Lehet sárból, vesszőből, e kettőből együtt, vályogból, kőből, téglából, betonból, vasbetonból, fából, üvegből, műanyagból, fémből, sőt papírból is. Utóbbi a mi éghajlatunkon nem annyira jellemző, inkább a hagyományosabb a föld-, ill. tégla-, vidékenként a kőalapú építkezés az uralkodó. A falnak tűzállónak kell lennie; a hagyományos tégla-, kő-, betonanyagok általában legalább közepesen tűzállóak. A falnak hővédőnek, hőtartónak kell lennie, azon kívül nedvességnek ellen kell állnia, hangvédelmet kell biztosítania, véshetőnek, szegezhetőnek is kell lennie, tartania kell a vakolatot. Mindezeket úgy, hogy közben könnyű is legyen.
A fal legyen jó hőtároló, ugyanis minél nagyobb a hőtehetetlensége, annál nehezebben hűl le, ill. melegszik át, így jelentős hőkiegyenlítő szerepe van; pl. időszakos vagy változó intenzitású fűtésnél. Hangvédelem szempontjából a léghangok és testhangok elleni védekezés a fő szempont. Nehéz, merev szerkezetek nem vagy csak nagyon nehezen jönnek rezgésbe. A testhangok ellen ún. hanglágy anyagok beépítésével védekezünk. És akkor még nem említettük az esztétikai szempontokat, a könnyű kivitelezhetőséget, a gazdaságosságot.

Égetett kerámiák

Az égetett kerámiák családja a hagyományosnak nevezhető kisméretű téglától a legkorszerűbb nútféderes blokkokig nagyon széles. A hőszigetelő falazat számára könnyű, de szilárd elemeket gyártanak agyagból, soványító adalékokkal, pórusképzőkkel, majd kiégetik. Az adalékoknak köszönhetően a kész téglában sok finom zárt légpórus alakul ki, melyek biztosítják a jó hőszigetelő képességet. Ezeket az elemeket könnyű megmunkálni, vágni, és a hővezetésük hasonló értékeket mutat, mint más könnyű épületszerkezeteké.
A kézi falazóblokkok lakó és közösségi épületek, családi házak külső-belső teherhordó és vázkitöltő falainak építésére alkalmasak. A rendszerek természetesen rendelkeznek pl. olyan pincetéglákkal, amelyek a külső-belső teherhordó pincefalak készítésére szolgáló falazóelemek. E térszín alatti létesítményekhez akkor megfelelőek ezek az elemek, ha szabványos, vízhatlan - talajvíz illetve talajnedvesség elleni - szigetelést is terveztek és készítenek.
Az égetett kerámia téglafalak széles családján belül léteznek nútféderes kézi falazóblokkok. A nútféderes kialakítású függőleges hézagba habarcsot egyáltalán nem kell tenni, csak a tégla hornyos oldalait kell szorosan egymásba illeszteni, ezért a habarcsfelhasználás lényegesen alacsonyabb, mint más falazási mód esetén.

Pórusbeton

Alapanyaga: kvarchomok, mész és cement. Pórusképzésként alumínium pasztát vagy port használnak. A finomra őrölt alap- és kötőanyagot, valamint pórusképzőt vízzel elkeverve formákba öntik. Szilárdulás közben pórusok milliói keletkeznek, melyek eredménye a könnyű súly, kiváló hőszigetelő képesség, az optimális nyomószilárdság mellett. A méretre vágott anyagot a szilárdulási idő lerövidítése érdekében autoklávokban érlelik, szilárdítják.
A pórusbetonok alkalmasak teherhordó és vázkitöltő falazatok, válaszfalak építésére. A könnyű megmunkálhatóság és jó alakíthatóság is jellemzőjük. Gyors, tagolt takarékos építkezést tesznek lehetővé. A pórusbeton - vagy gázbeton- rendszerek is valóban egységet alkotnak; a falazóelemektől, a nyílásáthidalókon keresztül, a födém-kéregpallóig minden épületrészt tartalmaznak.

Mészhomok téglák

Fehér tégla, amely mészkőből, homokból és kötőanyag keverékéből áll, és amit gőznyomás alatt keményítenek meg. Formatartó sima felületű falazóelem. A mészhomok téglák használhatók teherhordó és nem teherhordó falazatokhoz éppúgy, mint pince belső falazatokhoz, a magas szilárdsági, zajvédelmi, hővédelmi tulajdonságaik miatt.

Polisztirol zsaluzóelemek

Más néven: polisztirolból készült, bennmaradó hőszigetelő zsaluzat. Az elemeket ragasztó és egyéb segédanyag nélkül, "LEGO" szerűen lehet összepattintani. Az összeépítés után az elemeket betonnal kell kiönteni, így kívül 6, belül 5 cm hőszigetelés közé 14 cm betonmag kerül. A 25 cm vastag falazat hőátbocsátási tényezője rendkívül jó.
Az összességében 11 cm vastag polisztirol rétegnek és a betonmagnak köszönhetően az épület tökéletesen szigetelt lesz, a falak belső felülete is szobahőmérsékletű marad. Ennek következtében a szoba közepe és a falak között nincs hőmérsékletkülönbség, vagyis nem keletkezik számottevő belső légmozgás. (Nem "húz" a fal.) Szintén hozzájárul a kellemes közérzethez a polisztirol légáteresztő tulajdonsága: a térben képződő pára koncentrációja nem nő, a falak természetes úton "lélegeznek". A belső burkolatként alkalmazott gipszkarton tovább segíti az egyenletes páratartalom fenntartását.

A vályog reneszánsza

A falazóanyagok, a fűtési rendszerek kiválasztásakor családméretekben is egyre gyakoribb igény a környezet- és természetvédelem. Ismét számos ház épül a hagyományosnál jóval korszerűbb vályogból, amelyet gyakorta - német mintára - favázzal fognak össze.
A vályogtégla agyag, homok és rostos anyag (szalma, pelyva) keveréke, amelyet (fából készült) zsaluzatba, a napon szárítva készítenek. Teherhordó képessége az agyag mennyiségétől függő, de mindenképpen alacsony. Hőszigetelő képessége a szálas anyagtartalom növelésével fokozható, de az előírásoknak (50 cm vastag fallal számolva, hagyományos készítéssel) nem felel meg. (A készen kapható NF Fehérvár vályogtégla hőszigetelő értéke viszont kiváló.) Mechanikai ellenálló képessége csekély, nedvesség- és fagyérzékeny.
Ezzel szemben hőtároló és hangszigetelő tulajdonsága kiváló, az előállításához szükséges energia kevés, és megújuló (napenergia). A falazat újrahasznosítható, vagy hulladék nélkül a "földdel válik egyenlővé". A környezetvédelmi szempontok miatt a nedvességtől megfelelően szigetelt, magas szálasanyag-tartalmú, a teherviseléshez tégla-, faszerkezetű megerősítéssel készült vályogtégla-épületnek ma is van létjogosultsága.