Steinel hőlégfúvók

A korszerű hőlégfúvók meglepő teljesítményekre képesek, egyetlen perc alatt 500 liter, 600 fokosra hevített forró levegő kifújására alkalmasak. Elektronikusan vezérelt hőfok és levegőmennyiség-szabályozóval ellátottak, az igényesebb készülékeken pedig a hőfokot nemcsak állítani, hanem a kifújt levegő hőmérsékletét ellenőrizni is módunkban áll a készülékbe épített LCD-kijelző segítségével. Ez bőségesen elég számos fém és forraszanyag megolvasztásához, műanyagok képlékennyé tételéhez, vagy hőre olvadó ragasztóanyagok újbóli megolvasztásához.
A bemutatásra váró hőlégfúvók közül a 2000 W telesítményfelvételű HL 2005 E típusút (A) vettük először szemügyre. A 920 gramm önsúlyú, jól kézbe álló készülék markolatába két szabályozó kapcsolót építettek be. Eltérő színük miatt nem lehet eltéveszteni a funkciójukat, a kékkel a légturbina fordulatszámát, azaz a kifújt levegő mennyiségét lehet két fokozatban kapcsolni, a piros pedig a hőfok fokozatmentes beállítását teszi lehetővé (B). A kék kapcsoló első állásában ún. hideg fokozatba kapcsolja a készüléket, ami percenként 250 liternyi, de csak 20-50 fokos levegő kifújását teszi lehetővé. A második fokozatban a turbina kisebb fordulatszámmal üzemel, ám most már a folyamatos szabályozású hőfokbeállítót is használhatjuk 50-600 fok közötti tartományban. Ilyenkor a turbina percenként 270 l levegőt fúj ki fúvócsövön. A légturbina fordulatát a harmadik fokozatba kapcsolva a fúvócsövet percenként 500 l levegő hagyja el. A levegő hőfokát ez esetben is a hőfokszabályozóval állíthatjuk be.
A 35 V-os motor és a rácsatlakoztatott kettős légturbina csendes járású, a kerámia fűtőrendszer pedig hosszú élettartamot biztosít, túlmelegedés esetén a hőmérséklet-biztosíték automatikusan kikapcsolja a készüléket. A műanyag ház végén levő gumírozott szélesítő talpak, továbbá a fogantyú alján beépített gumibak a felállított hőlégfúvónak szilárd alátámasztást biztosít, így munka közben mindkét kezünket szabadon használhatjuk.
A HL 2305 LCD típusú hőlégfúvó (C) lényegében hasonló az előbbihez, ám teljesítményfelvétele magasabb, 2300 W, ennek megfelelően magasabb, 650 fokos hőmérsékletű levegő kifúvására alkalmas. A kiáramló levegő hőmérsékletét a műanyagház tetején elhelyezett LCD-kijelző alapján lehet pontosan beállítani, és működés közben ellenőrizni. Ez főként olyan munkáknál nagyon előnyös, ahol előre meghatározható hőmérsékletre van szükségünk. A kék szabályozó kapcsoló e készüléknél is három fokozatban szabályozza a kiáramló levegő mennyiségét, az ún. hideg üzemi állapot az első, majd további két fokozatban 50-650 fokos, percenként 250-500 liternyi levegőt fúvathatunk ki a készülék csövéből. A hőlégfúvó természetesen álló üzemben is használható, a ház két oldalán kinyúló gumitalpak szilárdan támasztják alá a viszonylag hosszú műanyag házat.
A sokoldalú munkákhoz a HG 3002 LCD típusú Steinel hőlégfúvó a legideálisabb (D). Szolgáltatásai kiválóak, hiszen a hideg üzemen túl 50-650 fokos hőmérséklet között 10 fokonkénti emeléssel állítható be a levegő hőfoka, amit folyadékkristályos kijelzőn ellenőrizhetünk. A hőfok beállítására 15 fokozatú tárcsa szolgál (E). A készüléket a markolat hátoldalába szerelt kétfokozatú kapcsolóval helyezhetjük üzembe, amelynek első fokozata egyben az ún. hideg üzemmód kapcsoló is. A második fokozatba kapcsolva helyezhetjük üzembe a légfűtést (F). A kiáramló levegő mennyiségét a markolat elején levő forgató gombbal fokozatmentesen szabályozhatjuk a percenként 200-500 liter közötti tartományban (G). Az LCD-kijelzőn a beállított hőfokon kívül a kiáramló levegő hőfokát is állandóan ellenőrizhetjük (H). A könnyű, mindössze 880 grammos szerszámgépet felállítva is használhatjuk, két oldalon kiszélesített burkolati része és a markolati nyúlvány stabil alátámasztásának köszönhetően.
Mind a három hőlégfúvót számos tartozékkal kiegészítve tudjuk a legkülönfélébb feladatok minőségi megoldására használni (J). A különböző alakú és méretű fúvókák a céljainknak leginkább megfelelően terelik a fúvócsőből kiáramló levegőt, így az közvetlenül a megmunkálandó felületre koncentrálódik. Ezáltal jelentősen csökken a munka közbeni hőveszteség, és a munkadarab felületén nem keletkeznek "káros mellékhatások".
A hőlégfúvókhoz beszerezhető tartozékok (J) közül a szélessugár-reflektor (1) a lesugárzó- (2, 8), és a lapos fúvókák (3, 9) az adott szélességű felületi hevítést segítik elő, egyben az ezt határoló felületek túlhevülését is lecsökkentik. A munka jellegének megfelelően a kisebb megmunkáláshoz redukáló-, azaz szűkítő fúvókákat szokás használni, amely szűkítvén a kiáramló forró levegő nyílását, koncentrált légáramot eredményez (11, 12, 13, 14). Csövek forrasztásakor a levegő sugarát célszerű a csőpalást nagyobb felületére vezetni, erre valók a forrasztó fúvókák (5, 11). A kombinált fúvókák a forrólég hegesztéshez szükséges műanyagpálcák légáramban tartását szolgálják, simítólapjuk pedig a megolvadt anyagok fugába simításában van segítségünkre (20, 21, 22, 23).
Műanyag csővégek összehegesztésekor, kiperemezésekor munkánkat a hegesztőtükör (17) könnyíti meg jelentősen. A Steinel cég a különböző fúvókákon kívül a hegesztéshez szükséges nyeles gumihengert (27) és egyéb kaparó szerszámokat (6, 18, 19, 26), különféle kábelvégek saruszigeteléséhez zsugorcsöveket (24, 25), műanyagok összehegesztéséhez hegesztőpálcákat (16) is gyárt, amelyek a forró levegős munkákhoz alapvetően szükségesek.
A próbáink során természetesen először a régi festék eltávolítását próbáltuk ki. A hőlégfúvó csövére széles fúvókát húztunk, és viszonylag közelről, úgy 2-3 cm távolságból hevítettük a mással szinte le sem robbantható vastag festékréteget. A hevítéstől meglágyult festéket, spatulával alányúlva gyorsan sikerült eltávolítani, még porszórt festékek esetén is (K). A széles reflektor fúvóka segítségével könnyűszerrel hajlítottunk ívbe polietilén és PVC-csöveket , de a vastagabb csövek hajlítását fúvóka nélkül is elvégezhettük (L). Gyorsan felolvaszthattuk a bitumenes tető meghibásodott részét, s a foltozásnál is jól használhattuk a hőlégfúvót (M), 
A padlóburkolási munkákban, pl. PVC-lemezes padlóburkolásnál a megolvasztott hegesztőpálca anyagát hegesztőpapucs segítségével simítottuk a fugákba (N). Így nemcsak hézagmentes lett a burkolat, hanem burkolólapokat egymáshoz is hegesztettünk. Fóliaszéleket egy kis kerti tó burkolatának kialakítása közben hegesztettünk. Még a hegesztőtükröt is módunkban volt kipróbálni. Segítségével két PVC-cső véget felhevítve hegesztettünk össze. A hőlégfúvó a keményforrasztó pisztolyt is helyettesítheti, pl. vörösrézcsövek forrasztásakor, hiszen a kifújt levegő hőmérséklete e művelethez is bőségesen elegendő, ha 450 fokon megolvadó forraszanyagot, és megfelelő méretű szűkítőfúvókát használunk.
Eleinte némi gondot okozott a megfelelő hőfok beállítása, ám még a folyadékkristályos hőfok kijelző nélküli készüléknél is némi próbálkozás után kezdtük "érezni" a hőfokszabályozó fokozatait. Ajánlatos előbb óvatosan, a kelleténél alacsonyabb hőfokkal és kis légárammal felmelegíteni a munkadarabot, nehogy váratlanul következzen be egy esetleges túlhevülés, mert az káros is lehet. Ha a hőfok megfelelő volt, a hőveszteséget a kifújt levegő mennyiségének növelésével pótoltuk. Nem árt tudni, hogy pl. forrasztáskor a munkadarabnak, s nem a levegő hőjének kell a forraszanyagot megolvasztania. Műanyaghegesztéskor pedig az anyagoknak kell felolvadniuk, különben nem lesz megfelelő a kötés. Ehhez kellő gyakorlat és koncentrált figyelem szükséges, különösen igaz ez vékony anyagok esetén.
Alapvetően a hőlégfúvóval óvatosan közelítettük a munkadarabok felületét, mert a gyors és jelentős hőmérsékletemelkedés az anyagokban feszültséget és sérüléseket okozhat, pl. ablakkeretek festékeltávolítása közben elpattanhat az ablaküveg, vagy megpörkölődhet a keret faanyaga stb. A hőmérséklet-kijelzővel ellátott készülékekkel természetesen sokkal könnyebb volt a dolgunk, hiszen itt előre meghatározhattuk a kiáramló levegő ideális hőmérsékletét. Némi bizonytalanság persze ezeknél is adódott, hiszen kis időre szükség volt, amíg a fűtőtest felhevítette a levegőt, ám ez fél percnél is kevesebb várakozást jelentett. Leginkább a HG 3002 LCD-vel élveztük a munkát, mert a kiáramló levegő mennyiségét fokozat nélkül, mutatóujjunkkal munka közben változtathattuk, s ezt még a felállított készüléken is könnyűszerrel megtehettük. A hőfok 10 fokonkénti beállítása és tartós értéken tartása igazából csak 100 fok fölött pontos, ám ezen érték alatt is 20 fokonként biztonsággal kalibrálható. A kellő hőfokot üzem közben, fokozatos emelés mellett tudtuk a legkönynyebben beállítani. Mivel általában 50-100 fokos hőmérsékleti határok között szokás vele dolgozni a kis eltéréseknek nincs különösebb jelentősége. A fém anyagok jó hővezetése miatt forrasztásukkor jelentős volt a hőveszteség, ezért pl. a vezetékek forrasztásakor maximumra állítottuk a hőfokot, hogy az egész darab jól felmelegedjen, és a forrasz olvadéka teljesen körbefussa a csőkarimát, illetve a sérülésnél nagyobb felületet. Műanyagok hegesztésekor elég nehezen tudtuk - kellő gyakorlat híján - meghatározni, hogy mikor lágyult meg kellő mértékben az anyag, és ha ez nem volt elég képlékeny, az összenyomásukat követően nem lett megfelelő a kötés szilárdsága. A tanulság: a szükségesnél inkább legyen egy kicsit képlékenyebb az anyag, mert így jó lesz a kötés szilárdsága. A különféle munkáknak más és más a hőigénye, nem árt, ha ezeket előre tudja az ember. Akinek nem gyakran kell ilyen munkákat végeznie, jó ha egy kis kartonra feljegyzi, s a hőlégfúvójára, vagy annak dobozára ragasztva őrzi meg. Könnyítésül megadjuk az egyes műveletekhez gyárilag ajánlott hőmérsékleti értékeket, hogy ne munka közben kelljen keresgélni.
A szerszámokat a fischer-Steinel márkakereskedések forgalmazzák, és az irántuk érdeklődőknek további felvilágosítást is szívesen adnak a Steinel Magyarországi Képviseletén 1097 Budapest, Gubacsi út 28., telefon: 280-1000, 280-8331, fax: 280-8329.

Hőfok (°C) A munka fajtája