Villamos hőlégfúvók

Az eszköz mind működési elvében, mind megjelenésében valóban olyan, mint a már említett hajszárító: egy pisztoly alakú burkolatban motor által forgatott ventilátor a beszívott levegőt egy villamos fűtőtesten hajtja át (1), ezáltal a kiáramló levegő forró lesz. Ebből a működési elvből világosan látszik, hogy milyen üzemadatok (egyúttal használati adatok) is az ilyen villamos kéziszerszámok fő jellemzői: ezek a légszállítás, és a kiáramló levegő hőmérséklete (2). Ezek együttesen adják a szerszám felhasználási területeit, de használati értékét is, ugyanis e jellemzők változtathatósága a felhasználási lehetőségeket igen nagy mértékben kiterjeszti.
Ezek a felhasználási területek pedig meglepően sokfélék. Ilyen eszköz használatánál először szinte mindenkinek ugyanazon felhasználási alapeset jut az eszébe, és ez a festékleégetés (3). Tönkrement festésű felületek szakszerű újjávarázsolását nyilván a régi festékréteg eltávolításával kell kezdeni. Erre évtizedek óta a klasszikus benzinlámpa volt a legmegfelelőbb eszköz, de valamennyien ismertük ennek hátrányait is: a benzinnel, mint üzemanyaggal való bíbelődés, a nyílt láng jelenléte komoly veszélyhelyzetet (tűzveszélyt) jelent, és hallottunk bizony már felrobbant benzinlámpáról is. A láng intenzitása, hőfoka is csak durván szabályozható, ami igen gyakran a megmunkálandó felület sérülését - megégését - okozta. A tiszta, bármikor üzemkész, nyílt láng hiánya miatti tűzveszélymentes és egyszerűen, jól szabályozható hőlégfúvó egyértelműen megfelelőbb eszköz erre a munkára (4).
Másik fő felhasználási terület a műanyagok megmunkálása. Elsőnek a műanyaghegesztést említhetjük, amelynek a szokványos - fémhegesztésnél is ismert - két fő módozata, a tompa és a kitöltő hegesztés, egyaránt elvégezhető a hőlégfúvóval. A tompahegesztés főleg műanyagcsövek hosszabbításánál, toldásánál jöhet szóba. A művelet szakszerűen kiegészítő tartozékkal, egy ún. hegesztőtükörrel (5) végezhető, mely az összehegesztendő csövek pontos rögzítését és illesztését, valamint a szerszámból kiáramló forró levegőnek a hegesztési helyre való megvezetését biztosítja. Tulajdonképpen tompahegesztési művelet az átlapoló-hegesztés is, amely vékony lemezek, leginkább fóliák összeerősítésére alkalmas (6). A megfelelő átlapolással egymásra helyezett fóliákat ún. résfúvókával melegítjük, majd nyomóhengerrel nyomjuk össze. Ha a művelet utáni szakítópróba negatív eredménnyel jár, emelni kell a hőmérsékletet.
A kitöltő hegesztésnél két műanyagrész egymáshoz rögzítéséhez kitöltő segédanyagot, vagyis tulajdonképpen hegesztőpálcát használunk (7), melynek anyaga olyan legyen, hogy a kötést biztosítani tudja. Az ilyen műveleteknél alapszabály, hogy a két összehegesztendő műanyagdarab ugyanolyan anyagú legyen; a hegesztőpálca megfelelőségéről pedig úgy győződhetünk meg, ha előbb egy darabját a munkadarabra próbáljuk hegeszteni. Ha szilárdan jó kötés jön létre, akkor a hegesztési művelet is elvégezhető. A jó eredmény eléréséhez természetesen be kell tartani a műanyaggal végzendő munkák legfontosabb előkészítő műveletét a zsírtalanítást, és tanácsos megfelelő élfelületeket is kialakítani az összeillesztendő részeken. A hegesztőadalékot (pálcát) kézzel is a kívánt helyhez vezethetjük, de erre a célra is található célszerszám tartozék, amelyben külön nyílás van a forró levegő, és külön a pálca hozzávezetésére. Kitöltő hegesztéssel javasoljuk például repedt, törött gépkocsi lökhárítók, spoilerek javítását.
A műanyag csővezetékekkel végzendő munka egyik gyakori eleme az ívek alkalmazása. A készen vásárolható ilyen célú derékszögű alkatrészek valóban praktikusak, de a csövek kisebb nagyobb mértékű hajlítása mégis elkerülhetetlen. A hőlégfúvóval felmelegített műanyag cső könnyen hajlítható (8). Vigyázni arra kell, nehogy megtörjenek, amit a csőbe előzőleg behelyezett megfelelő méretű acélspirállal, hajlékony műanyagrúddal, vagy egyszerűen a cső homokkal való megtöltésével (és természetesen mindkét végének ledugózásával) kerülhetünk el.
Műanyaglemezek hajlítására, alakítására széles-sugarú fúvókát használjunk. Különösen a plexi lemezek munkálhatók meg így könnyedén, amiből különböző alakzatok, használati tárgyak (pl. állvány, újságtartó stb.) készíthetők.
Villamos csatlakozásokat biztosító sarus kötések megfogására, vagy vezetékkötegek kialakítására használatos zsugorcsövek kötés előtti melegítésére (9) tulajdonképpen nincs is a hőlégfúvónál megfelelőbb eszköz, így villanyszerelők, műszerészek figyelmébe is ajánlható a használata.
Gyakran használunk kemény hablemezeket (pl. hungarocell) hőszigetelésre, és ezek darabolása, üregelése hagyományosan fűrésszel történik. Ez gyakran körülményes, és nem kevés szeméttel is jár. A hőlégfúvóra speciális "vágófúvókát" szerelve sok esetben ezt a munkát könnyebben végezhetjük el (10). (Tagadhatatlan, hogy ez a művelet meglehetősen kellemetlen szagokkal jár, de mint ötlet megfontolandó.)
Igen sok műanyagból készült sporteszközünk van - sí, szörf, hódeszka, gördeszka, - amelyek bizony rendszeresen sérülnek, így állandó karbantartást kívánnak. Ezek - pl. repedések eltüntetése, üregek kitöltése, letörött részek pótlása - otthoni elvégzéséhez szintén kiválóan alkalmas egy bármikor elővehető saját hőlégfúvó (11).
Ragasztási műveleteknél tudjuk és tapasztaljuk, hogy az elérhető minőséget legfőképpen a környezeti hőmérséklet befolyásolja. Hőlégfúvóval praktikusan beavatkozhatunk akár a ragasztási folyamat gyorsítását, illetve lassítását, akár a ragasztás elvégzését illetve ellenkezőleg, oldását kívánjuk.
Melegragasztók alkalmazásánál - különösen nagy felületeken - problémát okoz az anyag kihűlése. Ez egyrészt azt jelenti, hogy nincs elég idő az illesztések gondos végrehajtására, másrészt nem érjük el a kellő kötési szilárdságot. Hőlégfúvóval viszont a kellő ideig fenntarthatjuk a ragasztóanyag kívánt hőmérsékletét.
Más a helyzet a kétkomponensű ragasztók esetében: itt a hőkezelés éppen a kötés gyorsítását a szilárdság növelését fogja okozni. Természetesen mindkét esetben megfelelő körültekintéssel kell a műveleteket végezni, pl. karosszériajavításnál a kitöltőanyag túlságosan erős hőkezelése túlzottan gyors kiszáradást, ezáltal repedezett felületet okoz.
Vannak olyan ragasztási műveletek, melyekhez kifejezetten szükséges a hőhatás alkalmazása, ilyenek pl. a pozdorjaelemekhez használatos élfóliák, amelyek felviteléhez vasaló is megfelel, de a hőlégfúvó és nyomóhenger alkalmazása gyakorlatilag kizárja a selejtes munkát.
A ragasztással kapcsolatos műveletek közül végül a már ragasztott elemek szétválasztásáról is essen szó, ugyanis ilyen helyek hőlégfúvóval való felmelegítése a ragasztott felületek, könnyebb szétválasztását eredményezheti. Javasoljuk, hogy mindig egy előzetes próbával győződjünk meg a folyamat elvégezhetőségéről. Bitumenlemezes szigetelésű tetők javításához például bátran ajánljuk eszközünket. Segítségével mind a hibás rész eltávolítása (12), mind az újabb réteg leragasztása kiválóan elvégezhető. Úgyszintén egyszerűen távolíthatók el a már megunt ragasztott matricák is.
Bár a hőlégfúvóknak legkézenfekvőbb és elsődleges fő felhasználási területének a műanyag megmunkálása tűnik, az eszköz nem kevésbé alkalmas fém vagy akár fa megmunkálására is.
A fémmegmunkálás tulajdonképpen rézcsövek szerelésére vonatkozik. Mint azt bevezetőnkben említettük, a "klasszikus" benzinlámpa helyetti alkalmazás itt is beválik. Ónnal való forrasztás (13), valamint ónnal forrasztott csőkötések oldása egyaránt elvégezhető, és még a rézcső hajlítása is könynyebb melegítve.
A faanyagok megmunkálása érdekes felhasználási terület. Kisebb fadarabok (pl. modellezésnél) hajlítása a fa előzetes nedvesítésével, majd formába rögzített hőkezelésével érhető el. Rusztikus, régies felület érhető el, ha pl. nyersfa burkolatot úgy hőkezelünk, hogy felülete enyhén megpörkölődjön, vagy a ráhordott festék megrepedezzen. Az éppen ellenkező hatást kiváltó polírozásra pedig szintén alkalmas a hőlégfúvó, ugyanis a bútorfelületre felvitt viasz hőkezeléssel könnyebben beszívódik a faanyagba, és könnyebben szétkenhető.
A fenti - tulajdonképpen kézenfekvő - fő felhasználási területen kívül a hőlégfúvó még néhány egyéb - feladatra is jól használható. Télen a jegesedés a legkülönbözőbb helyeken okozhat problémát. Ha pl. kocsimosás után nem garázsba álltunk, hanem a szabad ég alatt hagytuk járművünket, nagy hidegben előfordulhat, hogy az ajtót nem tudjuk kinyitni. A zárba spriccelt jégoldó még használhat ugyan, de ha a gumi ajtótömítés is körben odafagyott, akkor erőltetve, rángatva akár szét is szakíthatjuk azt. Íme a kíméletes módszer: mind a zárat, mind az ajtóhézagokat a forró levegő befúvásával szabadítsuk meg a jégtől. Ugyancsak jégolvasztásra használhatjuk szerszámunkat, ha pl. a lakásbejárat lépcsőjét az ónos eső jégpáncéllal vonta be. A lakáson belül is találkozhatunk "jeges" problémával: rosszul víztelenített vízvezeték-hálózatban a jégdugó eltávolítására kevés hatásosabb eszköz van (14). Ha pedig gyorsan akarjuk hűtőszekrényünk leolvasztását elvégezni, úgyszintén kellemes segítőtársra lelünk a hőlégfúvóban. Itt azonban vigyázni kell: a hűtőszekrény műanyag belseje csúnyán megsérülhet, ha a forró légsugárral nem bánunk elég gondosan.
A hőtágulás fizikai törvényét használhatjuk ki akkor, ha egy nehezen nyitható csavarkötést előzőleg felmelegítünk, és ugyancsak ezt az elvet használjuk akkor, ha pl. a kerti locsolótömlőt nem tudjuk ráhúzni a csap végére. A felmelegített - így kitágult - rész már könnyen felhúzható, ami lehűlve még össze is szorul. Ugyanígy merev műanyag csöveket is toldhatunk egyszerűen egymásba tolva.
A hőlégfúvókkal sok esetben vegyszer nélkül így környezetkímélő megoldásokat alkalmazhatunk. Kisállataink ketrece, az ott használt homok vagy kavics ágyazat a forró levegővel jól fertőtleníthető. Járdaszegélyekben, illesztésekben kinövő gyomnövények is egyszerűen leégethetők.
Sokan szeretik a hangulatos gyertyavilágítást, de a már sokszor használt, emiatt viasszal összecsurgatott többkaros fém gyertyatartók tisztogatását már kevésbé. A hőlégfúvótól a ráragadt viaszmaradványok gyorsan felolvadnak, és ronggyal azonnal könnyedén letörölhetők.
Kerti grillpartik során a legnagyobb problémát mindig a megfelelő állapotú tűz, illetve parázs előállítása okozza. Már maga a tűz is könnyebben gyújtható meg, ha forró levegő befúvásával serkentjük, és a gyenge parázs is új erőre kap ettől a művelettől.
Végül pedig még az iparművességgel szívesen foglalkozó amatőröknek is tudunk valami újat mondani. Megfelelő méretek, előmelegítés és festékporok alkalmazásával még tűzzománcozást is végezhetünk hőlégfúvónkkal.
Rengeteg dologra lehet tehát használni ezt a kéziszerszámot. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy a megfelelő eredményhez a szerszám megvásárlásán kívül még más is szükségeltetik. Ez elsősorban a gyakorlat. Ami elsőre nem sikerül, egyre jobb lesz később. Mindegyik műveletet előbb egy vagy több - a munkadarab kevésbé felhasznált helyén, esetleg egy külön darabon elvégzett - próba előzzön meg. Nagyon fontos a legmegfelelőbb tartozék célszerszám használata (15). Ezek nyilván növelik a megvásárlási költséget, de bele kell törődnünk: azért fejlesztették ki azokat, mert tökéletes munka csak velük végezhető el.
Végül a használattal kapcsolatban néhány biztonsági szempontra is felhívjuk a figyelmet. Egyik legfontosabb az, hogy a munka jellege szinte mindig megköveteli a jó szellőzést. A festékleégetésnél a forró festékből füstgázok, fa - pl. pozdorja - melegítésénél formaldehid alapú kötőanyag szabadul fel, amit nem tanácsos belélegezni. Mivel pedig villamos eszközről van szó, az áramütésveszély itt is fennáll. Ne használjuk ezért az eszközt nedves, erősen párás környezetben, és tartsunk be egy aranyszabályt: soha ne használjuk a szerszámot nyitott vízfelület fölött. Magyarázat: ha véletlenül kiejtenénk kezünkből a fúvót, szinte biztos, hogy reflexszerűen utánanyúlunk. A vízbeesett - és hálózatra kapcsolt - szerszám esetén pedig ez egyenlő az életveszélyes áramütéssel. Végül pedig tényleg ne használjuk hajszárításra. A nagy teljesítmény, a koncentrált kifúvás a hajat tönkreteheti, sőt szélsőséges beállításban meg is gyújthatja. A forró levegő a bőrön is könnyen égési sérülést okozhat. Arra is figyeljünk, hogy a hőlégfúvó nehogy meggyújtsa munkadarabunkat, vagy a hátteret.
Most pedig lássuk a választékot: milyen gyártmányú és műszaki jellemzőkkel bíró szerszámokat vásárolhatunk az üzletekben. A gyártók ugyanazok a - jelen esetben európai - kéziszerszámgyárak, akik az egyéb motoros szerszámokat is gyártják. A szerszámokat a típusjel különböztetik meg. A felvett teljesítmény itt lényegében a hőfejlesztésre fordítódik, a motorhajtáshoz szükséges rész lényegében elhanyagolható. Nagyobb teljesítménnyel magasabb hőmérséklet érhető el. A légszállítás szintén teljesítmény adat: a motor- ventilátor egység jellemzője, ami a különböző fordulatszámokból adódik. A hőlégfúvóknak fizikailag nem nehéz a munka, ez látható csekély tömegükből is. A vásárlással kapcsolatos tanácsunk egyenesen következik fenti cikkünk tartalmából: egyrészt vegyük figyelembe, hogy különböző munkákhoz különböző hőmérséklet tartozik, ezért a többfokozatú - még inkább a folyamatos szabályzású - szerszám mindenképpen előnyös.
Mint már szintén említettük: a sokféle felhasználás, sokfajta kiegészítő eszközt kíván, ezért aki a felhasználási lehetőségek mindegyikét ki akarja használni - és ezt hajlandó meg is fizetni - válasszon olyan típust, melyhez a gyártó a tartozékok széles körét biztosítja.