Betonkeverők

Jól jön majd a vakolásnál is, akár kész szárazvakolatot használunk, akár saját keverésűt. Később újra előkerül a betonkeverő a kerítés készítésénél, majd a kertkialakítás munkáinál; kerti utakat, tipegőket, szegélyeket készíthetünk betonból, a közreműködésével. 
Nos, az AL-KO betonkeverő családja éppen ezeknek az igényeknek a kiszolgálására lett kifejlesztve. A gépek felépítése igen hasonló - és klasszikusnak mondható - így csak néhány különbségről teszünk említést. A meghajtó motorjuk 550, illetve 600 W-os, melyek közül otthoni használatra nyilván az egyfázisú, 230 V-os a praktikusabb, de természetesen a gépeknek háromfázisú, 400 V-os változata is van. A motorválasztékhoz egy-egy kisebb (117 literes) és egy nagyobb (130 literes) keverődob készül, így hat különböző gép alkotja a családot.
Tetszett, hogy az új gépeknél a dob csapágyazása egy csavarozott, dupla acéllemez alapra került (1), amely várhatóan jóval hosszabb élettartamot garantál majd a gépnek. Ugyancsak praktikusnak találtuk a szállítást megkönnyítő összecsukhatóságot. A keverőgépek fix lába, és a kerekeket tartó villa - egy-egy biztonsági csavar kihajtása (2) és a tengelycsavar meglazítása után - egyaránt behajtható (3), és így már munkaeszközünk egy közepes méretű, egyterű, vagy kombi gépkocsiba behelyezhető (4). Ez bizony nagy könynyebbség, mert a szállításhoz nincs szükség vonóhorogra, utánfutóra. A csomagtérbe emeléshez két ember szükséges, lévén, hogy a gépek súlya 54 és 62 kg között van.
Az AL-KO betonkeverők dobállítása kézikarral (5), vagy kerékkel történik; ez utóbbi a jobban kezelhető. A szállításhoz a kereket - szükség esetén - viszonylag egyszerűen leszerelhetjük, a gyári csomagolásban, a vadonatúj gépen a kerék eleve külön van. A szereléskor először a rögzítőrugót kell a helyére akasztanunk (6), annak másik vége a kerék fülére kerül (7), végül a tengelytartó csavarral (8) rögzíthetjük a kereket. A dobtengely reteszelése a kerék billentésével történik (9) az előbbi rugóerő ellenében, négy pozícióban, így a gép bármelyik oldalról tölthető, illetve üríthető.
Érdemes leellenőriznünk a meghajtó laposszíj feszességét is. Mivel az egyik szíjtárcsa a gép vázán üllő csapágyhoz kapcsolódik, a másik pedig a műanyag motorházra szerelt motor tengelyén forog, a szíjfeszítés tulajdonképpen a műanyag motorház elcsúsztatásával történik. A szíjfeszítés ellenőrzéséhez természetesen el kell távolítani a csatlakozó vezetéket, ki kell hajtani a műanyag motorház fedelének tartócsavarjait, és ezután már szabaddá válik a két szíjtárcsa a laposszíjjal (10). Szíjfeszítéskor a motorház két tartócsavarját kell meglazítani, az egész házat enyhén lefelé nyomni, és a rögzítőcsavarokat a kívánt szíjfeszesség mellett visszahúzni (11).
A dob hajtására öntöttvas kúpfogaskerék és műanyag fogasív kapcsolat szolgál (12). Ez kenést nem igényel, sőt elvben tilos zsírozni. Zsírozást csak a csapágyak kívánnak. A meghajtást teljes egészében letakarja egy műanyag ház, amelynek fontos biztonsági funkciója van, használat közben mindig legyen a gépen. Használat után viszont a tisztításhoz nem árt ideiglenesen levennünk (13). Mindössze néhány csavar tartja, igazán nem időigényes munka, de a fogaskerekek élettartamát nagyban megnövelhetjük, ha burkolat alá óhatatlanul bejutó aprószemcsés szennyeződéseket eltávolítjuk. Áramtalanított állapotban - eltávolított csatlakozó vezetéknél - ezt locsolótömlővel megtehetjük. Az elektromos kapcsoló (14) és a motorház ugyan a fröccsenő víztől jól szigetelt, de azért ezeket nem kell nagy nyomású tömlővel locsolni.
A használat során az ilyen gépekre érvényes általános szabályokat kell betartanunk. Ezek közül talán a legfontosabb a megfelelő csatlakozó vezeték használata, amely csak földelt lehet, hibátlan állapotú, gumírozott, gumis csatlakozódugóval szerelt, fröccsenő víz ellen védett, legfeljebb 50 m hosszú. Toldás, javítás a csatlakozó vezetéken nem lehet. Óvjuk a csatlakozó vezetéket a használat során; ne álljon rajta a gép, ne törjön meg, ne menjen át rajta jármű, de még a talicska sem. Bármilyen elektromos hiba, zárlat észlelésekor óvatosan távolodjunk el a géptől, és magát a csatlakozó vezetéket áramtalanítsuk.
Mindig ügyeljünk a gép stabil elhelyezésére munka közben, és a munka végén sohase feledkezzünk meg az azonnali tisztításról. A dobot sóderrel és vízzel tisztítsuk ki, a ráragadt habarcsot ne ütögetéssel távolítsuk el.

Néhány szó a betonról

A közismert beton úgy keletkezik, hogy a cementből, vízből és adalékanyagból készült keverék megszilárdul. A cement és a víz keverékét cementpépnek, ennek homokkal és kaviccsal készült keverékét betonkeveréknek mondják. A cementpép kötőanyagul szolgál, amely megszilárdulva összeerősíti a homok- és kavicsszemeket vagy zúzottkő darabokat. A keverék megszilárdulása a cement és a víz között lezajló fizikai és kémiai folyamatok eredménye. Az adalékanyag finom szemcsés (mint a homok), és durva szemcsés (mint a kavics vagy a zúzottkő) lehet. Szokás a betonba nagyobb kődarabokat is tenni.
A cementhabarcs a cementen és a vízen kívül csak finom adalékanyagot tartalmaz. A legelterjedtebb azonban a közönséges beton vagy kavicsbeton, melynek töltőanyaga homok és kavics. Ebből 1 m3 tömege 2100-2500 kg között van. A 2100 kg/m3-nél kisebb térfogatsúlyú betonokat könnyűbetonnak nevezik. Ezt a kisebb súlyt különböző módokon lehet elérni. Az adalékos könnyűbetonokhoz nagy pórustartalmú adalékanyagokat kevernek (ezek közül néhány, pl. kohóhab-salakbeton zsákutcának bizonyult), a gázbeton készítésekor gázképző anyagot használnak, a habbetonhoz habképző anyagot. Ezekkel elsősorban hőszigetelő betonrétegek kialakításánál találkozhatunk, amelynek térfogatsúlya kevesebb, mint 800 kg/m3.
A beton legfontosabb tulajdonsága általában a szilárdsága. Ez mindenekelőtt a cement minőségétől függ, hiszen minél nagyobb a cement szilárdsága (kötőképessége), annál nagyobb lesz a beton szilárdsága is. Fontos tényező az 1 m3 betonhoz felhasznált cement mennyisége is. A legjobb eredményeket olyan betonnal érhetjük el, amelynél a sűrű cementpép kitölti a homokban levő összes hézagot, és vékony réteggel vonja be a homokszemcséket; a homokos cementhabarcs pedig kitölti a durva adalékanyag szemcséi között lévő réseket.
Azonos cementmennyiség esetén a beton szilárdsága annál kisebb lesz, minél több víz van benne. Ha azonban a beton túlságosan száraz, a keveréket nem lehet elég egyenletesen elkeverni, és tömören bedolgozni. A gyakorlatban 1 m3 betonhoz 160-180 l vizet adnak. Ennél több víznél szilárdulás közben a vízfelesleg elpárolog, és nyomában pórusok maradnak a betonban, amelyek csökkentik a szilárdságát. Ugyancsak a beton szilárdságát csökkenti a helytelen keverési mód. A kézi keveréssel készült beton szilárdsága 20-30%-kal kisebb lehet, mint a betonkeverő gépben készültté.
A betonkeverék bedolgozásánál is sok hibát véthetünk. Fontos a folyamatos bedolgozás, illetve ha ez nem egy időben történik, akkor a régi beton felületét meg kell dolgozni (letisztítás, feldurvítás, lemosás) a megfelelően szilárd betonkapcsolat érdekében. A szilárdságot jelentősen növeli a tömörítés is. A beton a legnagyobb szilárdságát akkor éri el, ha nedves környezetben szilárdul, 15-20 °C hőmérsékleten. A hőmérséklet hatását megfelelő adalékanyagokkal kompenzálni lehet, ezek segítségével akár 0 °C alatt is lehet betonozni. Különböző adalékanyagokkal a beton más tulajdonságai - vízzárósága, feldolgozhatósága stb. - is módosíthatók, javíthatók.

A jelenleg érvényben lévő szabványos betonjelölések

C4, C6, C8, C10, C12, C16, C20, C25, C30,...C45-32; 24; 16; 8; 4/FN; KK; K; F

A C betű után következő, növekvő számok, a magasabb nyomószilárdsági értékeket jelölik. A kötőjel utáni csökkenő számok az adalékanyag maximális szemcseméretére utalnak. A “/” jel utáni betűk a beton konzisztenciáját jelölik:

FN = földnedves; KK = kissé képlékeny; K = képlékeny; F = folyós

Családi házak építéséhez leggyakrabban használt betonok:

• C6, C8, C10 különböző alapozások, kerítéslábazat stb.
• C 12 különböző betonfalak, pincefalak stb.
• C16, C20 födémek, betonkoszorúk, támfalak, medencék stb.
• C25 különböző kültéri térbetonok (járda, garázslejáró) stb.

A megfelelő szilárdságú beton kiválasztásánál a tervezői előírást kell minden esetben figyelembe venni.
A szükséges szilárdságú betonok kiválasztásánál mindig figyelembe kell venni a külső, befolyásoló körülményeket, pl.: a talajvíz minősége, egyéb területi tulajdonságok, statikai méretezés, vasalás milyensége, alapanyagok tulajdonságai, időjárási viszonyok, téli vagy nyári betonozás stb. Ugyancsak figyelembe kell venni a kivitelezési technológiát, a betonozás időigényességét, valamint az alkalmazott konzisztenciát, attól függően, hogy helyszíni keverésű, vagy transzportbeton kerül alkalmazásra. A bedolgozás módja – mixeres vagy betonszivattyús bedolgozás – is módisíthatja a kiválasztott beton összetételét. A betonozást mindig jó alapanyagokkal és jó szakemberrel végezzük.
A homokos kavicsnál fontos az egyenletes szemszerkezet, és az agyag-iszap csekély mértéke. A cement kiválasztásánál csak megbízható és ellenőrzött hazai cementet használjunk. Zsákos cementnél ügyeljünk arra, hogy ne összeállt, kemény cementet vásároljunk, és a minőségi felirat, a gyártási hely és időpont jól olvasható legyen.

Jelenleg érvényes, szabványos betonjelölések:

• CEM II/A-P 32,5 R 350 trassz portlandcement 20
• CEM II/A-S 32,5 R 350 kohósalak portlandcement 20
• CEM II/A-V 32,5 R 350 pernye portlandcement 20
• CEM II/B-S 32,5 350 kohósalak portlandcement 40
• CEM I 32,5 S S54-es 350 portlandcement, szulfátálló

A beton készítésénél általában a víz, cement, adalékanyag arányát adjuk meg, amelyeket lehet térfogatra vagy súlyra adagolni.

Az egyes cementgyárak által gyártott cementek, és zsákjain található adagolási javaslatok:

A beton fajtája	Alapanyagok	Javasolt mennyiség	Javasolt keverési arány
Alap beton	homokos kavics  víz   cement	280 liter 45 liter 50 kg	5,5 0,9 1
Aljzat beton	homokos kavics  víz   cement	220 liter 35 liter 50 kg	4,5 0,7 1
Vasalt beton	homokos kavics   víz   cement	180 liter 28 liter 50 kg	3,5 0,55 1
Kültéri beton	homokos kavics víz cement	150 liter 25 liter 50 kg	3 0,5 1

Részletes adagolási útmutató házilagos kivitelezéshez Dr. Budai Tibor: Betonozási ABC című kiskönyvében található. Bármely betonozási problémájához készséges ingyenes szaktanácsot nyújt a Transbeton Rt. Építőanyagipari Laboratóriuma.
Segítséget a Transbeton Rt. laborvezetőjétől, Migály Bélától kaptunk.