Amióta a kocsik kerekeit kívülről dísztárcsák fedik, nemigen nézünk mögéjük. Márpedig nem ártana, mert bizony a tárcsák alá jutó sáros lé kikezdi a felnik fényezését, a kerékagy felőli oldalukról már nem is beszélve. A lemez kerékabroncsok peremeitől, illetve nyílásainak a szélétől indul el a rozsdásodás. Ellenőrzésükhöz tehát pattintsuk le a dísztárcsákat.
Vigyázzunk, könnyen letörhet valamelyik rögzítő fülük, az ilyeneket később azután könnyű elveszíteni! A rozsdafoltos felnit szereljük le (1). Alaposan mossuk meg mindkét oldalát, majd hőlégfúvóval szárítsuk meg. A szélső pereme alá nyomva ragasszuk körbe ragasztószalaggal, a gumiköpenyt pedig burkoljuk be újságpapírral.
A rozsdás foltokat fúrógépbe fogott huzalkefével koptassuk fémtisztára, majd bőven kenjünk rá Ferropasszitot (2). A szer előbb barnás feketére marja a fémfelületet, majd vízzel leöblítve szürke, passzivált réteg alakul ki a tiszta felületeken. A szer maró hatású, s ezt csak alapos öblítés szünteti meg. Hatására alakul ki a szürkés védőbevonat! Ezt a kettős műveletet a felni mindkét oldalán végezzük el. A letisztított abroncsot ezt követően egyenletesen, többször fújjuk be keréktárcsa ezüsttel, majd erre még szórjunk fel két rétegben autójavító színtelenlakkot (3). A legtöbb autón hátul dobfék van, és a dobok külső felét is ajánlatos a kerék levételekor legalább passziválással megóvni a további rozsdásodástól, sőt nem árt rozsda-átalakító festékkel is bevonni.
Murphy törvénykönyve szerint a terepjáróknak az az előnyük, hogy - a járható utaktól távol - sűrű dágványban, a személyautóknál messzebb akadunk el velük. Igaz-e, vagy sem, ezen lehet vitatkozni. Ám a vidék útjaira mindenképpen alkalmasabbak, mint a szalon autók. Tulajdonosaik fel is ékítik mindenféle egyedi lökhárítókkal, kőfogó rácsokkal, amelyek védik ugyan kényes részeiket, ám a mosásukat is nehezebbé teszik. Így aztán egy kiadós eső után némelyikük úgy fel van vakolva, mint egy paticsfalú falusi ház. Az acélcső lökhárítók, felfogó vasalataik, sarkaik ezért melegágyai a rozsdásodásnak (4). Ez különösen a nem kellő korrózióvédelemmel ellátottaknál következhet be nagyon gyorsan.
Első dolgunk ilyenkor az alapos mosás, majd a letisztított lökhárító teljes kiszárítása. Csak ezután fogjunk hozzá a rozsda huzalkefével való eltávolításához (5). A letisztított fémfelületre ecsettel bőven kenjünk passziváló szert (6), majd melegvízzel mossuk le a szer maradékát. A javítandó rész mögé ragasszunk újságpapírt, és fújjuk be cinkoxidos alapozófestékkel. Száradás után jöhet a két vékony rétegben felfújt autójavító festék bevonat, amelyet 35 cm távolságból célszerű előbb hosszában, majd erre merőlegesen a lökhárítóra szórni. A festés akkor megfelelő, ha a befestett rész felülete teljesen sima, szemcsementes lesz (7). Ha a lökhárítócső felületén egyéb sérüléseket, mélyebb karcokat is észlelünk, akkor az egész darabot célszerű passziválni, és utána újra festeni. Ha a leszerelése nehézkes lenne, akkor a karosszéria tejes hosszában ragasszunk a lökhárító mögé újságpapírt, a festékszóró flakonnal pedig igyekezzünk teljesen és minden oldalról lefújni a csőpalástot.
A haszon-, vagy személygépkocsik talán legkritikusabb része - rozsdásodás szempontjából - a sárvédő keréknyílásának visszaperemezett széle. Ha itt gyanús barna elszíneződések jelennek meg, vagy felhólyagosodik a festékréteg, akkor a kerékdob felől már biztosan erősen rozsdásodik a lemez, és közel áll a kilyukadáshoz (8). Ilyenkor első dolgunk az legyen, hogy a festékréteg lekaparása után hőlégfúvóval jól szárítsuk meg a sérülések helyét (9). Utána jöhet a málló részek eltávolítása huzalkefével (10). Ezt nem árt belülről is elvégeznünk, de itt keskeny huzalkefét használjunk. A lemezperemet most is Ferropasszittal kezeljük le, mégpedig kívül-belül. Kis idő múlva mossuk le a szer maradékát, és újfent szárítsuk meg a sérült felületet. Az elvékonyodott lemez mélyedéseibe kenjünk kétkomponensű poliésztergyantás tapaszt.
Ha a lemez át is lyukadt, vagy nagyon közel áll hozzá, akkor ajánlatos finom üvegszövetből kivágott darabkákat a tapaszba nyomkodni, majd újabb tapaszréteggel lefedni (11). Ezt a kerékdob felöl is el kell végeznünk. Nem könnyű feladat, de a kerék leszerelésével némileg megkönnyíthetjük. Ide ajánlatos hosszú üvegszövet-csíkot a tapaszba nyomnunk, föléje pedig ferdén lehúzott tapaszréteget spatulázzunk a lemezre. A foltozás felületét belülről igyekezzünk jól elsimítani, hogy ne kelljen lecsiszolnunk. Amint a javítótapasz teljesen megkötött, felületét belülről alvázvédővel kenjük be, kívülről pedig csiszoljuk simára (12). Előbb közepes, majd egyre finomabb csiszolópapírt, végül 400-as polírpapírt használjunk. Ha a tapaszolt rész egyenetlen felületű lenne, akkor spatulázzunk rá újabb tapaszréteget, és ismételjük meg a csiszolást. Portalanítás után a javított részt vegyük körül széles ragasztószalaggal, újságpapírral, majd fújjunk rá alapozófestéket (13). Száradását hőlégfúvóval gyorsíthatjuk meg. Utána még egy finom vizes polírozást kell végeznünk (14), és lemosás, száradás után már csak a fedőfestéket kell egyenletesen a javított részre fújnunk (15), hogy eltűnjön minden, a javításra utaló jel (16).
Az autókon gyakorta keletkeznek kisebb-nagyobb karcok, felpattanó kavics okozta kis fényezési hibák. Ezeket sem érdemes egy kézlegyintéssel elintézni. Ki kell javítani, hogy később ne okozhasson nagyobb gondot. A mély karcokat, kavics okozta felütéseket tapaszolni is kell, a sekélyebb fényezési hibákat azonban sima festéssel is eltüntethetjük. Az ilyen hibák helyét széles ragasztószalaggal határoljuk körül, mégpedig lehetőleg minél közelebb a sérülés széléhez. A javítás ugyanis még gyári festék esetén sem lesz teljesen azonos színű az eredeti fényezés színével, az árnyalatnyi különbség azonban széles sávban, vagy nagyobb folt esetén eléggé szembetűnő lehet. A tapaszt csak vékonyan, falappal simítsuk a karcolásba, vagy a kis kráterbe. Ez gyorsan megszárad, és utána jöhet a nedves finomcsiszolás.
A 200-400-as polírpapírt feszítsük hungarocellből kivágott darabra, és a ragasztószalaggal koptassuk le fényezésig a tapaszolást. Ezt kövesse a vékony javítófesték felkenése két rétegben, majd száradás után vizesen polírozzuk át a festéket. Így csak azt a részt políroztuk az eredeti fényezés szintjéig, amit a ragasztószalag szabadon hagyott. Nem lesz határozott kontúrja a javításnak, hiszen a ragszalag szélét is elcsiszoljuk, egészen az eredeti fényezés szintjéig koptatjuk a javítófesték felületét. Ezután már eltávolíthatjuk a ragszalagot, de a polírozást addig folytassuk tovább, amíg a folt is teljesen fényes nem lesz.
Metálfestékeknél nem ajánlott csak a finom polírozás, a lekoptatott felületre pedig színtelenlakk réteget kell még felfújnunk két vékony rétegben, és azt kell utólag szintbe polírozni. Végül jöhet a kocsiszekrény teljes átviaszolása, fényesre törlése.
A sekélyebb karcok horzsolások eltüntetését a krómozott felületek átfényesítéséhez használatos pasztával is eltüntethetjük (17). E fényesítő szer koptatóhatása ugyanis erősebb, mint a szokványos karosszériafényesítő készítményeké, így a makacsabb karcok mélyéről hatásosan koptatja ki a beleragadt szennyeződéseket. Azonban bánjunk vele óvatosan, mert erősen koptató hatású, és különösen a karosszériaelemek élén hamar elvékonyítja a festékréteget. Vékony, finom szövetre nyomva, kis felületen célszerű használni.
"Rozsda marja, nem ragyog...
...én magyar nemes vagyok" idézhetik ilyentájt dünnyögve az idősebb autók tulajdonosai e verssort, mikor jobban szemügyre veszik négykerekűjüket. Az idei tél hóban ugyan nem bővelkedett, mondhatni elég sótlan volt, ám a nedves levegő így is eléggé megviselte a csillaggarázsban tartott járgányokat. Régi igazság, hogy a bajokat időben kell kikúrálni, és így van ez a gépkocsiknál is. Ám mintha kezdenénk a kocsi "pátyolgatásáról" megfeledkezni. Igaz, már nem családtag, mindinkább munkaeszköz, de ahhoz elég drága, hogy ne viseljük gondját. Legalább ilyenkor, tavasz elején nézzük át alaposan a téli nedvesség okozta lemezkárokat, mert a jelentéktelennek tűnő hibák kijavítása - most még - nem nehéz, akár magunk is elvégezhetjük alábbi tanácsaink szerint.
További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!
Szólj hozzá a cikkhez!
Be kell jelentkezned,
hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
Miért rozsdamentes?
Sokan keverik a saválló és arozsdamentes anyagot. Röviden így jellemezném: minden saválló rozsdamentes, de nem minden rozsdamentes saválló. Amostanában divatos minimál lakberendezési stílushoz...
Fémfesték közvetlenül a rozsdára
A Hammerite speciális összetételének köszönhetően megakadályozza a már meglévő, jól tapadó rozsda elterjedését, és korróziógátló pigmentjei különlegesen tartós védelmet biztosítanak a festett...