Még a legkeményebb diót is könnyen feltöri!

Diótörő

dio_00.jpg (18340 bytes)Az ünnepi készülődés csalhatatlan előhírnöke, ha előkerül a diós zsák. A ház asszonya ilyenkor a férfias erőre és ügyességre hivatkozva osztja ki a feladatot: a diót meg kell törni, kell a bejglibe! S bár ilyenkor minden értelmes férfinépnek feltétlenül valami halaszthatatlanul fontos dolga akad, a diótörést halogatni lehet, de elkerülni nem. Vásárolhatnánk persze tisztított dióbelet is, csakhogy akkor a kemény héjak feltörésekor mi nem verhetünk többször kalapáccsal az ujjunkra, a nyeles diótörő nem törheti fel a tenyerünket, és nem szerezhetünk tőle csúf véraláfutásokat. Nincs hát diótörés véráldozatok nélkül?

Már hogyne lenne! Csakhogy ehhez kell két vaskos fatömb, egy robosztus csuklóspánt, és még a legkeményebb dió héját is játszva törhetjük fel. S hogy ne rontsuk el párunk "örömét" sem, diótörés közben időnként majd szisszenjünk, jajduljunk fel hangosan, de csak a látszat kedvéért.
dio_03.jpg (23238 bytes)Ehhez azonban előbb gyorsan el kell készítenünk azt a fránya eszközt, a biztonságos diótörőt, amely feleslegessé teszi a véráldozatunkat. Kell hozzá egy palló vastagságú szép simára gyalult fadarab, a sűrű erezetű fenyőfa is megteszi. Héjtörőként egy még vaskosabb fadarabot kerítsünk, pl. gerendából vagy akár egy nagyobb hasáb tűzifából kifűrészelt, simára gyalult oldalú darabot. Nyélként a függönyrúd levágott vége is megfelel, de hosszabb anyag esetén a héjtörő tömbjéből is kialakíthatjuk. Pántként süllyesztett kivitelű asztallappánt a jó, de ha ilyent nem kapunk, erős csuklóspánt is jó lesz. Más már nem is kell, csak egy kis ragasztó, néhány facsavar (1), és máris munkához láthatunk.
Először a nyeles héjtörő tömbjét készítsük el. A 70x90 mm-esre formált darabot fűrészeljük le 130 mm hoszszúságúra (2), majd e hasábnak minden lapját csiszoljuk teljesen simára. A hasáb bütüi merőlegesek legyenek, hogy könnyen ki tudjuk majd fúrni a jól marokra fogható nyél fészkét, amely minimum 30 mm mély legyen. A vaskos fatömb végébe legkönnyebben állványba fogott fúrógéppel készíthetjük el a nyél fészkét, mégpedig 25 mm-es Forstner- vagy központfúróval (3). A fadarabot csavaros szorítókkal és lécekkel fogjuk az állvány asztalára, hogy a nagyméretű lyukat pontosan merőlegesen tudjuk az anyagba mélyíteni. Ha viszont a fatömb legalább 250 mm hosszú, akkor felesleges eldarabolnunk, a héjtörőt, hanem a nyelét egy darabból célszerű kialakítanunk. A nyél 120 mm hosszú, 30 mm széles és 40 mm vastag legyen. Felső oldala a tömb tetejével egy síkba kerüljön, és a felesleges anyagot lyukfűrészgéppel vágjuk le. A fogantyú éleit 10 mm-es sugárban kerekítsük le, a héjtörő végéhez pedig ívesen lemunkált felületekkel csatlakoztassuk. Ez némi plusz munkával jár ugyan, de a nyél így biztosan nem fog kilazulni.
Ezt követően a talpat adjusztáljuk ki. Miután teljesen simára csiszoltuk a 40x130x290 mm-es fatömb felületét, a közepére véssünk ívelt fenekű fészket a diószem számára (4). Ez kb. 8 mm mély és 25-30 mm széles legyen. Az alját azért kell íveltre formálnunk, hogy majd a törött héjdarabokat könnyen eltávolíthassuk belőle. A pánt szárainak is készítsünk pontosan vésett fészket, mert így nehezebben fog majd kilazulni, ami a diótörő használatát bizonytalanná tehetné.
dio_06.jpg (17583 bytes)A végső összeállításkor a fanyelet ragasszuk a törőfa fészkébe (5), majd egy hosszú szeg beütésével rögzítsük (6). Ezután már csak a pántot kell a helyére csavaroznunk (7), és máris kipróbálhatjuk, milyen könnyen töri fel a diók kemény héját. Elég egy erőteljes nyomás a nyélre, és dió kemény csonthéja máris ropogva törik darabokra, mégpedig ujjunk veszélyeztetése nélkül. A talpat azonban nem árt diótöréskor bal kezünkkel a munkaasztalra szorítani, mert így könnyebb a diótörő kezelése. Az összetört héjdarabokat pedig minden dió feltörése után szórjuk a szemetes edénybe, mert akadályozhatják a törőfa mozgatását. Ha a törőfa anyaga a kelleténél puhábbnak bizonyulna, a diószemek által benyomott felületet egy 1,5x40x60 mm-es lemez felcsavarozásával keményíthetjük meg a további deformálódásokat megelőzendően. Némi gyakorlat után olyan gyorsan végezhetünk a diótöréssel, hogy még megunni sem tudjuk.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: diótörő

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.