Már hogyne lenne! Csakhogy ehhez kell két vaskos fatömb, egy robosztus
csuklóspánt, és még a legkeményebb dió héját is játszva törhetjük fel. S hogy
ne rontsuk el párunk "örömét" sem, diótörés közben időnként majd
szisszenjünk, jajduljunk fel hangosan, de csak a látszat kedvéért.
Ehhez
azonban előbb gyorsan el kell készítenünk azt a fránya eszközt, a biztonságos
diótörőt, amely feleslegessé teszi a véráldozatunkat. Kell hozzá egy palló
vastagságú szép simára gyalult fadarab, a sűrű erezetű fenyőfa is megteszi.
Héjtörőként egy még vaskosabb fadarabot kerítsünk, pl. gerendából vagy akár egy
nagyobb hasáb tűzifából kifűrészelt, simára gyalult oldalú darabot. Nyélként a
függönyrúd levágott vége is megfelel, de hosszabb anyag esetén a héjtörő
tömbjéből is kialakíthatjuk. Pántként süllyesztett kivitelű asztallappánt a jó,
de ha ilyent nem kapunk, erős csuklóspánt is jó lesz. Más már nem is kell, csak egy
kis ragasztó, néhány facsavar (1), és máris munkához láthatunk.
Először a nyeles héjtörő tömbjét készítsük el. A 70x90 mm-esre formált darabot
fűrészeljük le 130 mm hoszszúságúra (2), majd e hasábnak minden lapját csiszoljuk
teljesen simára. A hasáb bütüi merőlegesek legyenek, hogy könnyen ki tudjuk majd
fúrni a jól marokra fogható nyél fészkét, amely minimum 30 mm mély legyen. A vaskos
fatömb végébe legkönnyebben állványba fogott fúrógéppel készíthetjük el a
nyél fészkét, mégpedig 25 mm-es Forstner- vagy központfúróval (3). A fadarabot
csavaros szorítókkal és lécekkel fogjuk az állvány asztalára, hogy a nagyméretű
lyukat pontosan merőlegesen tudjuk az anyagba mélyíteni. Ha viszont a fatömb legalább
250 mm hosszú, akkor felesleges eldarabolnunk, a héjtörőt, hanem a nyelét egy
darabból célszerű kialakítanunk. A nyél 120 mm hosszú, 30 mm széles és 40 mm
vastag legyen. Felső oldala a tömb tetejével egy síkba kerüljön, és a felesleges
anyagot lyukfűrészgéppel vágjuk le. A fogantyú éleit 10 mm-es sugárban kerekítsük
le, a héjtörő végéhez pedig ívesen lemunkált felületekkel csatlakoztassuk. Ez
némi plusz munkával jár ugyan, de a nyél így biztosan nem fog kilazulni.
Ezt követően a talpat adjusztáljuk ki. Miután teljesen simára csiszoltuk a 40x130x290
mm-es fatömb felületét, a közepére véssünk ívelt fenekű fészket a diószem
számára (4). Ez kb. 8 mm mély és 25-30 mm széles legyen. Az alját azért kell
íveltre formálnunk, hogy majd a törött héjdarabokat könnyen eltávolíthassuk
belőle. A pánt szárainak is készítsünk pontosan vésett fészket, mert így
nehezebben fog majd kilazulni, ami a diótörő használatát bizonytalanná tehetné.
A végső összeállításkor a fanyelet ragasszuk a törőfa fészkébe
(5), majd egy hosszú szeg beütésével rögzítsük (6). Ezután már csak a pántot
kell a helyére csavaroznunk (7), és máris kipróbálhatjuk, milyen könnyen töri fel a
diók kemény héját. Elég egy erőteljes nyomás a nyélre, és dió kemény csonthéja
máris ropogva törik darabokra, mégpedig ujjunk veszélyeztetése nélkül. A talpat
azonban nem árt diótöréskor bal kezünkkel a munkaasztalra szorítani, mert így
könnyebb a diótörő kezelése. Az összetört héjdarabokat pedig minden dió
feltörése után szórjuk a szemetes edénybe, mert akadályozhatják a törőfa
mozgatását. Ha a törőfa anyaga a kelleténél puhábbnak bizonyulna, a diószemek
által benyomott felületet egy 1,5x40x60 mm-es lemez felcsavarozásával
keményíthetjük meg a további deformálódásokat megelőzendően. Némi gyakorlat
után olyan gyorsan végezhetünk a diótöréssel, hogy még megunni sem tudjuk.
Még a legkeményebb diót is könnyen feltöri!
Diótörő
Az ünnepi készülődés csalhatatlan előhírnöke, ha előkerül a diós zsák. A ház asszonya ilyenkor a férfias erőre és ügyességre hivatkozva osztja ki a feladatot: a diót meg kell törni, kell a bejglibe! S bár ilyenkor minden értelmes férfinépnek feltétlenül valami halaszthatatlanul fontos dolga akad, a diótörést halogatni lehet, de elkerülni nem. Vásárolhatnánk persze tisztított dióbelet is, csakhogy akkor a kemény héjak feltörésekor mi nem verhetünk többször kalapáccsal az ujjunkra, a nyeles diótörő nem törheti fel a tenyerünket, és nem szerezhetünk tőle csúf véraláfutásokat. Nincs hát diótörés véráldozatok nélkül?
További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!
Szólj hozzá a cikkhez!
Be kell jelentkezned,
hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.