Bonsai lakásban, kertben

Törpefák gondozása

Egy dolog van, amit Japánban még a vagyont érő antik családi ékszernél is többre becsülnek: a bonsai. Kultúrája 2000 évvel ezelőtt Kínában alakult ki, majd a 10-11. században a japán buddhista szerzetesek honosították meg ezt a művészetet hazájukban. Európába csak a múlt század végén jutott el a különleges növénynevelési mód. Napjainkban, mikor a nyugati civilizáció egyre gyakrabban fordul az ősi kelet felé, a bonsai növények mind népszerűbbek. Gondozásukkal kapcsolatban gyűjtöttünk össze néhány hasznos tanácsot.

Mi a bonsai?

A bonsai elnevezés "tálcás ültetést" jelent. Mint sok más japán kerti kultúrának, a bonsai-nak is abban rejlik a lényege, hogy természetellenes kezeléssel a lehető legtermészetesebb eredményt érje el. A fák és tűlevelűek miniatürizált változatai az idős kor éretlenségét színlelik: törzsük göcsörtös, bütykös, csavarodott, elhajló. Olyan látványt nyújtanak, mint természetbeli hatalmas társaik, közben magasságuk nem haladja meg a 60 cm-t. A japánok számára a bonsai-ok filozofikus és vallási tartalommal bírnak. Számukra az idő enyészését jelképezik, az ember és a természet harmóniáját hirdetik.
A bonsai-kultúra legfőbb szabályait a 14. században fektették le Japánban. A bonsai-on belül különböző stílusok alakultak ki. Az eltérő faalakoknak speciális japán nevük van. A méltóságteljes, felfelé törő koronájú fa a chokkan; a ferde törzsű fa a shakan; a kengai pedig olyan fára vonatkozik, amely lecsüng a tálcájáról, miként egy vadon élő fa a szikláról. Az egyesével ültetett bonsai-okat ippon-né-nak nevezik, a több növényből álló bonsai csoportokat pedig yoseue-nak. Azokat a fákat, amelyeknek gyökereit habkőbe ágyazzák, ishizuke-nak hívják.
A különös japán neveket olvasva se feledkezzünk meg arról, hogy bonsai növényeket itthon is vásárolhatunk, sőt magunk is nevelhetünk. Áruk koruktól és alakjuktól függ. A bonsai fák hosszú életűek és korukkal egyre értékesebbé válnak. Ha fejlett bonsai-t akarunk vásárolni, igen jelentős összeget kell kifizetnünk érte, ha magunk próbáljuk kialakítani, anyagilag jobban járunk, de rengeteg időt igényel.
A bonsai fák eredetileg szabadtéri növények voltak. Japánban csak különleges ünnepekkor, néhány napra vitték be őket a szobába. Ezek a csodálatos szabadtéri növények, ha a tél nem túl zord, nem igényelnek különleges védelmet. Ahol a fagyok túl kemények, szükséges lehet hideg ágyba, vagy fűtetlen üvegházba helyezni őket.
A szabadtéri bonsai-okon kívül ma már olyan szobai bonsai-okat is előállítanak trópusi vagy szubtrópusi fajokból, amelyek egész évben jól érzik magukat a lakásban.
 

Bonsai-ok nevelése és gondozása

Bonsai nevelése és gondozása nem csupán kertészkedés, hanem valóban művészet. A bonsai művészete semmit sem bíz a véletlenre. A gyökerek és szárak metszésével, a fiatal hajtások lecsípésével, átültetésével, a törzs és az ágak elköltésével, alakítja ki az edény méretével, alakjával és színével tökéletes összhangban álló, megdöbbentő hatást keltő növényt. A bonsai fákat általában úgy alakítják, hogy csak az egyik oldalukról tökéletesek, ezért jól meg kell fontolni az elhelyezésüket. A bonsai-okat lapos, fagyálló nagy kifofolyónyílással rendelkező tálakban neveljük. Valamennyi bonsai sok napfényt, és kis terjedelmű gyökere miatt gyakori öntözést igényel.
 

Gondozási útmutató

Hogyan öntözzük?
Szabadtéri: Az időjárásnak megfelelően, amint a föld elkezd kiszáradni, napi 3-4 alkalommal. Forrás vagy esővíz a legmegfelelőbb.
Szobai: Napi 1-2 alkalommal, a hőmérséklettől függően. Lágy vizet használjunk.

Mennyi tápanyagpótlást igényel?

Szabadtéri: Tavasszal és ősszel 3-4 hetente kis mennyiségű szerves trágyát használjunk.
Szobai: Egész évben kis mennyiségű, erősen hígított műtrágyát használjunk.

Hogyan fürdessük?

Szabadtéri: Tavasszal és nyáron reggel vagy este, télen reggel; langyos lágy vízzel, naponta többször is lehetséges.
Szobai: Tavasszal és nyáron reggel vagy este, télen reggel; langyos lágy vízzel naponta egyszer.

Átültetés

Szabadtéri: Tavasszal, a lombos fákat 2-3 évente, a tűlevelűeket 3-5 évente. Metsszük meg a gyökereket: távolítsuk el 1/3-2/3 részüket. Humusz, kerti föld és homok keverékébe ültessük.
Szobai: 2 évente tavasszal ültessük át. A gyökerek hosszának 1/3-2/3 részét távolítsuk el, homok, kerti föld és humusz keverékébe ültessük.

Metszés, formázás és kötözés

Szabadtéri: A lombos fákat tavasztól őszig rendszeresen metsszük. A tűlevelűekről áprilistól júniusig csípjük le az új hajtásokat. Kötözés télen rézdróttal.
Szobai: Távolítsuk el a fő hajtás mellett kifejlődő és a túl nagy hajtásokat. Egész évben a kívánt formára kötözhető rézdrótokkal.
 

Mi az, ami elkerülendő a bonsai-ok gondozása során?

Szabadtéri: Ne álljon túl sok víz az alátétben. Ne használjunk klóros vagy lágyított vizet. Átültetés után 3-4 hónapig, valamint télen és nyáron ne trágyázzuk. Soha ne használjunk műtrágyát. A szerves trágyából soha ne használjunk nagy mennyiséget. Soha ne fürdessük napon, ne használjunk hideg és klóros vizet. Ne használjunk túl dús földkeveréket, vagy műanyag, lyuk nélküli edényeket. Az idős példányokat ne metsszük túl gyakran. A kötöződrótokat ne hagyjuk fenn 15-16 hónapnál tovább.
Szobai: Ne használjunk klóros vizet. Ne öntözzük túl (fehéres lerakódás az edény falán). Télen, valamint átültetés után 3-4 hónapig ne trágyázzuk. Mindig kis adag trágyákat adagoljunk. Soha ne fürdessük a növényt napon, kerüljük a klóros vizet és a leveleket fényező készítményeket. Ne használjunk túl dús ültetőkeveréket, műanyag, lyuk nélküli edényeket. 5-6 hónapnál tovább ne hagyjuk fenn a drótot.
 

Bonsai-nak alkalmas fák

Számos növényfaj alkalmas arra, hogy bonsai-t neveljünk belőle. A szilfa, a juhar, a bükk, a tölgy, a japán juhar, a boróka, a japánciprus, a japánbirs, a galagonya, több cseresznyefajta, a kínai mamutfenyő, a madárbirs, a kínai kajszi hosszú évek türelmes munkájával csodálatos szabadtéri törpefává alakítható. Szobai bonsai kialakítására alkalmasak a pálmák, a fikuszok vagy bambuszok.