A dió gnomónia megelőzése

A lehullott levelek elhalt anyagán tovább fejlődnek a kórokozók. A megfertőzött hajtások felületén is 3-4 mm átmérőjű foltok keletkeznek. Ezeken elszórtan alakulnak ki a nyári terjesztők "szülői". A fertőzött termés és gyümölcs még zöld állapotában lesz foltos. Kórképe elsősorban a korai lombhullás előidézése. Ez gyors termés érést okoz és emiatt a diók korán lehullnak. A korai fertőzéskor eljutnak a magbélig is, így tönkreteszik azt. A kései fertőzéskor a magbél sértetlen marad, de a termés szintén korán beérik, és emiatt idő előtt lehullik. Terjedésének nagyon kedvez a csapadékos időjárás, annál gyorsabb, minél csapadékosabb az idő.
A már lehullott leveleken, termésen az átteleltetést követően fejlődnek ki az elsődleges fertőző spóráinak létrehozói. Ezeknek a spóráknak a kiszóródása már március végén elkezdődik, és egészen eltart június közepéig. Ekkor még a zsenge levelek fertőzését idézik elő. Elszaporodásuk áprilisban a legerőteljesebb. A védekezés ellenük a már terebélyes fák esetében is még megoldható. A fertőzött levelektől, terméstől, gyümölcstől maradéktalanul meg kell szabadulni. Ezeket az őszi, talajra lehullásuk után mélyen be kell forgatni a földbe.
A vegyszeres védekezés, legalább lombfertőtlenítés legyen. Ezért ősszel, lombhulláskor a lombot permetezni kell fertőtlenítő hatású növényvédő szerrel. Erre alkalmas a benomil vagy a tiofanát-metil. Ez a permetezés gátolja az átteleltetést és az induló fertőzést.
Virágzás után viszont tíznapos időközökkel június közepéig több alkalommal is ajánlott a permetezés. Használhatunk rézhidroxilt, rézoxikoloridot, rézszulfátot, kaptán és folpet hatóanyagú növényvédő szert is. Ezekkel a vegyszeres kezelésekkel megőrizhető a lombkorona egészen a természetes lombhullatás idejéig.