Monitor problémák

Szűrők, szemüvegek, megvilágítások.

A képernyő előtt töltött hosszú idő a fentieken túl is okozhat egészségügyi problémákat is. Nem csak a szem fárad, hanem a kar, a váll, a derék is. Sokan panaszkodnak makacs ízületi fájdalmakra. Az orvosi szakma ezeket együttesen „Computer Vision Syndrome”-nak, CVS-nek nevezi, és különböző ajánlásokat fogalmaz meg a kellemetlen tünetek elhárítására, csökkentésére.

A szem problémáinak megközelítése szempontjából alapvetően fontos, hogy monitorként régi, képcsöves típust, vagy a modern LCD, LED változatot használunk. Nem is gondolnánk, hogy a képcsöves monitorokból még milyen sok van használatban, és nem csak magán kézben, hanem közhivatalokban, iskolákban, egészségügyi intézményekben is. Ezeknél a monitoroknál az elektronsugárral szemben ülünk, ami másodpercenként 60-szor végigpásztázza az egész képernyőt, a régebbi típusoknál nagyobb, a modernebbeknél kisebb káros sugárzást kibocsájtva. Az LCD és LED monitoroknál ilyen sugárzás egyáltalán nincs, a folyadék-kristály kijelzők a képernyőn tranzisztorok által vezérelt világító piros, kék és zöld pontok segítségével jelenítik meg a képet. A kép minőségét többek között a függőleges képfrissítési frekvencia határozza meg, aminek 85 Hz felett illik lennie. Ez ma már nem egy szigorú követelmény, de a régebbi típusok esetleg még ennyit nem tudnak; képüket vibrálónak érzékeljük. A korszerűtlen, alacsony frekvenciájú monitorok szemfájdalmat, szemfáradságot, égő-viszkető érzést, fejfájást, fókuszálási nehézséget, esetleg homályos és kettős látást okozhatnak.

A monitor minőségétől függetlenül sok más szemészeti probléma is jelentkezhet. A tartósan számítógép előtt ülők kevesebbet pislognak, ami a szem kiszáradásához vezet. Normálisan 22-szer pislogunk percenként, olvasás közben ez a szám tízre csökken, a képernyőt figyelve mindössze hétre (kevesebbet pislogunk a koncentráció miatt). A pislogás lecsökkenése kiszárítja a szemet (különösen száraz levegőjű helyiségben), és a szem sokkal gyorsabban fárad. Különösen hátrányos helyzetben vannak a kontaktlencsét viselők; a kontaktlencse felszínét borító könnyfilm gyengül, felszakadhat, ami a száraz szem tüneteit okozza. A kontaktlencsék eleve kisebb szűrőképességgel rendelkezne, felületükre lerakódik az a finom por, ami a monitor környezetében lebeg. Mindezek miatt a tartós monitor-használathoz egyáltalán nem ajánlják a kontaktlencsét. Az elegendő pislogásra bizonyos mértékig tudatosan is lehet figyelni, gyakorolni is lehet. Emellett használhatunk műkönnyet, rendszeresen csepegtetve a szembe; vény nélkül kaphatók a patikákban.

A tartós számítógépes munka közben tartsunk rendszeres szüneteket. A fáradtságérzés oka lehet, hogy a szem huzamosabban egy irányba, és csak közelre tekint. A szemet mozgató izmok állandó, egyenletes terhelés alatt állnak, ez hosszú idő után megterhelő. Próbáljuk meg gyakorolni, hogy rendszeresen „kinézzünk” a monitorból; ha fél-egy percre másfelé nézünk, utána jobban fog menni a munka.

Egy újabb szemészeti problémát okozhatnak az erősen tükröződő monitorok. Különösen a rossz monitor-elhelyezés (ablakkal, lámpával szemben, vagy a túl magasan lévő monitor képernyőjén tükröződik a mennyezetvilágítás) okozhat tükröződési problémát, ami ellen hatásos védelmet jelentenek a tükröződéscsökkentő monitorszűrők. A visszatükröződő természetes és mesterséges fényt szinte teljesen megszüntetik, ezért ideálisak erős, éles világítási körülmények között. Ezek a szűrők védelmet jelentenek a monitor sztatikus feltöltődése ellen is – nem tapad fel annyi por –, növelik a kép kontrasztját, és a képcsöves monitorok elektromágneses sugárzását úgyszólván teljesen elnyelik. A monitorszűrők tehát elsősorban a képcsöves monitorokhoz nélkülözhetetlenek, de van gyakorlati hasznuk az LCD-s típusoknál is.

Jelentkezik azonban a tartós monitorhasználatnál olyan szemészeti probléma is, ami ellen monitorszűrő szemüveggel lehet inkább védekezni. A szem fáradását többek között a monitor fényében lévő nagy energiájú kék színű fénysugarak okozzák, másrészt a műfény a természetesnél nagyobb arányban tartalmaz sárga tartományban lévő fénysugarakat, melyek szintén nagyon fárasztják a szemet. A látható fény kék hullámhossza rövidebb hosszúságú, mint a vörös, és ezzel energiában gazdagabb, ami a szem tiszta törőközegeiben jobban szóródik. Ez a szóródás káprázathoz vezet, és ezzel a kontraszt romlásához. (Fehér alapon fekete betűk kontrasztja is nagyon fárasztó.)

Mindenki ismeri azt a jelenséget, hogy a felkelő vagy lemenő nap fényét sokkal melegebb színűnek látjuk, mint a delelőét. Ez attól van, hogy a vastagabb légrétegen áthatoló fénysugarakra a levegőben lévő pára kékblokkolóként működik, ezért vörös Napot látunk. Hasonló hatás éri szemünket a monitor előtt ülve és műfény megvilágításban, ahol a hideg nagy energiájú kék fény miatt a kontraszt sokkal gyengébb. Cél: a színeket a vörös színtartomány felé eltolni. Erre szolgálnak a monitorszűrő szemüvegek.

Minden típusú optikai lencsénél – dioptriás vagy dioptria nélküli változatban is – ajánlatos alapanyagában színezett, kiváló monitorszűrő képességű anyagot használni, melyek alapanyaguknál fogva igen jó szűrőhatásúak, és kifejezetten a monitorok spektrumához igazított a karakterisztikájuk. Ezek a lencsék kékblokkolók, káprázatcsökkentők, és lényegesen javítják a kontrasztot, a sárga színtartományban is szelektíven szűrik a fénysugarakat ami javítja a karakterek felismerhetőségét.

A helyes szemüveg egyébként is fontos, különösen abban a korban, amikor a szemlencse alkalmazkodó képessége gyengül, a közelre nézés problémát okoz (presbyopia). Ilyenkor a bifokális vagy multifokális lencse nem a legjobb megoldás, mert a távoli korrekcióval nem látjuk a monitort, az olvasó résszel megint nem látjuk élesesen a képernyőt, sőt a megemelt fejtartás is kényelmetlen. A progresszív szemüveg átmeneti csatornája viszont esetenként keskeny ahhoz, hogy az egész képernyőt élesen lássuk. Olyan munkaszemüvegre van szükségünk, amelynél a felső rész dioptriája a monitor távolságára, az alsó rész az asztal távolságára van beállítva. Hasonló ez a progresszív szemüveghez, csak ahhoz képest más tartományokra van az élessége beállítva.

Kell még szólnunk e téma kapcsán a világításról és a monitor elhelyezéséről is. Nem jó, ha a munkahelyiségben csak helyi világítás van, és nincs vagy gyenge az általános megvilágítás. Hiába ajánljuk a rendszeres kinézést a monitorból, ha a sötétbe kell kinéznünk. Az éles fénykontrasztokhoz való alkalmazkodás csak tovább fárasztja szemünket. Fontos az is, hogy a mesterséges fényforrások ne tükröződjenek a képernyőn.

Ugyanígy fontos, hogy milyen testtartásban és milyen fejtartásban nézzük a monitort. Az ergonomikus munkaszék és a testtartás egy külön téma, lapunkban többször írtunk már róla. A monitor helytelen elhelyezése fárasztóvá teszi a munkát, és gerinc, nyak, váll, csukló problémákat okozhat. Hibás elhelyezés, pl. amikor más irányban van a monitor, mint az asztalon lévő szöveg; vagy túl nagy a távolság a monitor és az írott szöveg között; vagy a monitor túl magasan van és a törzs, a fej és a szem sok felesleges mozgást végez, így gyakran kell más távolságokra fókuszálnia. A szemnek a legkevésbé megterhelő, ha a monitor a szemnél alacsonyabban van, a fej lefelé billen a nézésekor. Legalább olyan messze legyen, ameddig a kezünkkel elérünk, legyen szemben, ne kelljen oldalra néznünk, vagy ferdén ülni előtte.

Betekintésvédelem

A 3M által kifejlesztett speciális mikrolamellás technológia lehetővé teszi, hogy csak az a személy láthassa a képernyőn megjelenő adatokat, aki pontosan szemben ül a monitorral. A mikrolamellák alkalmazása mindkét oldalra 30 fokos láthatóságot eredményez, megtartva a kontrasztjavítást és a visszatükröződés csökkentéstét. Oldalról, 30 foknál nagyobb szögben nézve nem pusztán eltorzítja vagy homályosítja a képet, hanem teljesen sötét képernyőt mutat.
Aki bizalmas adatokkal dolgozik, vagy csak saját nyugalma érdekében nem szeretné, hogy minden arra járó belenézzen munkájába, jó hasznát veheti egy ilyen monitorszűrőnek.