Faforgácsokból készült lapok

Bútor alapanyagok II.

Előző számunkban a tömör fából készült laptermékeket mutattuk be. Ezek minden szempontból a természetes tömör fa hatását keltik, ám szakszerű felületkikészítést igényelnek. A korszerű feldolgozóipar azonban ezeknél előnyösebb tulajdonságú, aprított faforgácsokból készült különféle laptermékeket is gyárt, amelyek számos előnyt biztosítanak a bútorkészítők számára. Ezek a lapok kivitelük sokfélesége miatt célirányosabban, a szerkezeti funkcióknak megfelelően alkalmazhatók, és számos változatuk felületkikészítést sem igényel. Fedőbevonataik rendkívül változatosak, szinte azonnal beépíthetők, és ezzel a természetes fákból készült laptermékek kedvező alternatíváját teremtik meg. E lapanyagok küllemükben igen változatosak, továbbá különféle felületi bevonataik előnyösebbek a természetes faanyagoknál. Az alábbiakban ezért a faforgácsokból készült lapanyagokat mutatjuk be olvasóinknak.

Natúr faforgácslapok

Ezek a termékek a nevük alapján kis méretű faforgácsokból állnak. A forgácsokat műgyanta hozzáadásával magas hőmérsékleten és nagy nyomással lapokká préselik össze. A lapok szerkezete azonban különböző. Az azonos méretű faforgácsokból gyártott táblák az ún. egyrétegű lapok. Felületük eléggé durva és a szilárdságuk közepes.
Gyakoribb a három rétegű forgácslap, amelynek középső, durvább faforgácsokból álló magját két oldalról finomabb forgácsokból képzett réteg alkotja. Felületük ennek megfelelően sima és a rugalmasságuk is jobb. Ezeket használják a különféle bevonó réteggel ellátott lapanyagokhoz. A forgácsok összeragasztásához általában hőre keményedő karbamid, fenol-formaldehid-, vagy más műgyantát használnak, amelyek lassan, de folyamatosan formaldehidet bocsátanak ki magukból.
A szabvány szerint az egészségre káros anyag kibocsátás alapján a lapokat különböző emissziós kategóriákba sorolják. A legminimálisabb formaldehid emissziójúak az E1-es kategóriába tartoznak, bútorkészítésre csak ezek használhatók. A normál kivitelű forgácslapok csak belső térben, a gyorsan kiszáradó, nedvességet tűrő lapok viszont a szabadban is felhasználhatók, ám léteznek kimondottan vízálló, nehezen éghető, gombásodás-gátló adalékokat tartalmazó forgácslapok is, amelyek jól tűrik a sokszor szélsőséges kültéri igénybevételeket is.
Mivel a csavar és kötőelem tartó szilárdságuk ezeknek az anyagoknak rosszabb a tömörfákénál, ezért ún. forgácslap-csavarokat célszerű összerögzítésükhöz használni, amelyeknek menete mélyebb a hagyományos facsavarokénál. Facsapos kötéseknél a szokásosnál vastagabb, illetve hosszabb csapokat kell alkalmazni. Lamelló kötéseknél a csapok már eleve ehhez az anyaghoz méretezettek, így megfelelő diszperziós ragasztót használva kellő szilárdságú lesz a kötés.
A faforgácslapokat általában 8, 10, 12, 16, 18, 19, 22, 25 30, 38 mm vastagságban és 2750xx2800, 2070x 2650, 1850x2750 mm-es táblaméretben, sima és csaphornyos élkialakítással gyártják. Térfogatsúlyuk 560-800 kg/m3 és normál kivitel esetén csak beltérben használhatók, amelyeknek vastagsági dagadása egy nap alatt akár 14 % is lehet. Külső térben ezért csak a V 100-as, nedvességálló lapokat lehet faszerkezetekben biztonsággal alkalmazni.
A normál kivitelű natúr táblaanyagokat bútorkészítéshez csak nem látható helyeken, vázerősítő elemekként célszerű használni. Különféle bevonattal ellátott, használatra kész változatai viszont széles körben használatosak, és kiváló bútoralapanyagok.

Különféle bevonatú faforgácslapok

Ebbe a termékcsoportba sorolhatók a bútorgyártásban leggyakrabban használt különféle anyagokkal borított faforgács lapanyagok. Ezek a bevonatuk alapján lehetnek laminált, papírral kasírozott és lakkozott, továbbá csiszolt színfurnérral borított felületűek. Alkalmazásukat a bevonat kopásállóságától függően célszerű megválasztani. Továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy milyen azonos, vagy hasonló külső jegyekkel rendelkező félkész tartozék és díszítő elemeket, pl. élfedőket, párkány és élléceket lehet a kiválasztott lapanyaghoz beszerezni. Ez főként a szín és erezetrajz azonosság tekintetében lényeges. A maganyag lehet akár MDF, vagy HDF is.

Laminált faforgácslapok

Ma talán ez a leggyakrabban használt bútor alapanyag, és ennek megfelelően több száz szín mintázat közül lehet válogatni. Kiváló a kopásállóságuk, ami a két oldalukon dekorpapírral és melamingyantával kialakított laminált bevonatnak köszönhető. Ezeknek az anyagoknak a térfogatsúlya gyártmánytól függően 540-750 kg/m3 közötti, vastagságuk pedig 10-28 mm között változik. A táblaméreteik gyártótól függetlenül közel azonosak; 2070x 2800 mm. A táblák közepesen éghetők, csekély füstképzők és formaldehid emissziójuk szerint E1-es minősítésűek. Kötőelem-állóságuk közepes, szilárdak és alaktartók, továbbá tömör és színfurnérral fedett lapokkal is kombinálhatók.
A különböző gyártók dekor választéka elképesztően sokrétű, a lapok felületi strukturáltságát a színkód utáni betűkombinációk jelölik. Ezek többnyire azonos mintázatokra utalnak, ezért érdemes jól megjegyezni. Ezek szerint az ES kód sűrű faerezetű-, az SM selyemfényű-, a PE, vagy BS jelzés gyöngy prégelt, illetve narancshéjszerűen rücskös, a PR, vagy ME kód mély faerezetű, míg az NG jelzés magasfényű felületre utal. A különféle gyártók dekorválasztéka természetesen eltérő, de akadnak közöttük közel azonos jellemzőkkel bíró laminátumok is. Pótlás, javítás, vagy bővítés esetén azért érdemes az alkalmazott anyagok gyártóját és a termék pontos típusszámát feltüntetni, pl. a káva belsőoldalán, mert új, de azonos anyagot igénylő bútordarabok készítéséhez csak így lehet pontosan az eredetivel azonos színű és felületi strukturáltságú alapanyagot beszerezni.
A forgalomban levő laminált faforgácslapokhoz általában színben azonos élfóliák, ABS élfedők, papírral kasírozott és lakkozott felületű HDF lapok, idomlécek, párkányanyagok valamint munkalapok is beszerezhetők.
A lamináltakon kívül kaphatók még lombos keményfa furnér fedőrétegű faforgácslapok is, amelyek megfelelő felületkezelés és élfedés után a tömörfa látszatát keltik. Ezek élfedéséhez is furnér élfedők vagy azonos fafajból készült idommart lécek szolgálhatnak alapanyagként.

MDF- és HDF lapok

Ezek vallójában közepes sűrűségű és egyrétegű farostlemezek. A lapok minkét oldala teljesen sima, gyengén vízállóak és jól felületkezelhetők, laminálhatók. Kötőanyaguk az előzőkhöz hasonlóam műgyanta, és E1-es minőségűek. Térfogatsúlyuk 600-1000 kg/m3 közötti, vastagságuk pedig 2,5-45 mm. Táblaméretük 2070x2650-2850 mm. Sima felületük miatt alkalmasak bármilyen felületkezelésre, élfedést csak a felületi bevonathoz igazodóan igényelnek. Egyenletes rétegszerkezetük miatt idomosra marhatók, posztformingolhatók.
Beszerezhetők színfurnérozott síktábla változataik is. Az ilyen táblák fedőrétegét kemény lombosfa furnérok adják. Vastagságuk 5 és 19 mm. Azonos fafajok esetén a vékonyabbak hátfal-, a vastagabbak pedig korpusz és frontfelületek készítésére is alkalmasak. Az idomosra mart frontfelületű darabok fóliás borítású kész bútorelemek alapanyaga.

Farost lemezek

Hasonló, de finomabb rostokból készülnek a farostlemezek. Ezeknek a szín oldaluk teljesen sima, hátoldaluk pedig szitalenyomatú. Térfogatsúlyuk 800-850 kg/m3. Vastagságuk 2-7 mm közötti és 1700x2745, 1830x2140, 2140x2750 mm-es táblaméretekben kaphatók. Ezek az anyagok közepes hajlítószilárdsággal bírtnak. Natúr változatban igénytelenebb bútorok hát- és fenéklapok anyagaként használatosak. Esztétikailag sokkal előnyösebben használhatók a különféle fedőréteggel ellátott farostlemezek. Gyártanak különféle fautánzatúra és színesre laminált felületű, színre lakkozott, továbbá színfurnérral borított farostlemezeket is, amelyek tömörfa bútorok készítésekor hátfalként és fiókokhoz fenéklapokként is kiválóan megfelelnek.
E laptermékeket mindig az adott bútor borításához igazodva kell kiválasztani, és a legkevesebb hulladékképződés mellett kell felszabni. Csak teljes táblákat lehet beszerezni, de a lapszabászatokban csak a megrendelt mennyiséget kell kifizetni, igaz, az ár tartalmazza a különböző műveleti költséget pl. fészekmarásokét, elfedésekét stb., továbbá az esetleges táblamaradék miatt plusz összeget is felszámítanak. Érdemes a kiválasztott lap táblamérete alapján ún. kiosztási rajzot készíteni, a vágásokra 5 mm az általános ráhagyás.
A fautánzatoknál a darabok erezet iránya is fontos lehet, ezt is előre ajánlatos megadni, hogy hiba esetén tudjunk mi alapján reklamálni. Az utólagos méretellenőrzés sem árt. A keletkező táblamaradék el is vihető, de azt is előre jelezni kell. A lapszabászatok anyagválasztéka nem túl bőséges, a fatelepeken nagyobb anyagválaszték áll a rendelkezésünkre, méretre vágásra azonban ritkán van helyben lehetőség, a lapszabászatok pedig nem minden esetben vállalnak bérvágást.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Fafűtési lehetőségek

A fafűtés reneszánszát éli, elsősorban kedvező ára, másodsorban hangulata miatt. Optimális megoldás, ha a gáz- és a fafűtést egymással kiegészítve használjuk. A fatüzelésnek számos előnye és kevés...


Függönyválasztási szempontok

Amikor nem vagyunk biztosak abban, hogy egy lakás lakott-e, első dolgunk megnézni az ablakot, hogy van-e függöny, és annak helyzete változik-e a napok során. És hogy milyen sokféle függöny...