Könnyűszerkezetes épületek

Magyarországon sajnos a szerelt technológiával épülő házakat egységesen könnyűszerkezetes épületekként emlegetik, pedig nagyon fontos lenne az egyes technológiák megkülönböztetése is. Alapvetően három különböző technológián alapuló szerkezeti csoportot különböztetünk meg:

• az üzemi körülmények között előre gyártott fal, födém, tetőelemekből készülő készházakat
• a helyszínen ácsolt vázszerkezetből készülő, ún. amerikai rendszerű épületeket
• a rönk, gerenda vagy boronafalas épületeket

Fontos piaci, értékmérő információ lehet számunkra, hogy az európai országokban a helyszínen ácsolt, amerikai rendszerű épületek és a rönk vagy gerendaházak aránya az összes épülő könnyűszerkezetes épületből csupán 8-9 %-ot tesz ki, a többi épület üzemben előre gyártott elemekből, a készházas technológiával készül.

Piackutatást végző, elemző cégek adatai alapján, Magyarországon 2006-ben kb. 1400 épület készült könnyűszerkezetes technológiával, zömében családi házak. Meglepő viszont, hogy ellentétben a fent említett európai arányokkal, nálunk helyszínen ácsolt technológiákkal készült ezen épületeknek kb. 55 % -a. Az üzemi előregyártású készházak aránya kb. 35 %-ra tehető, míg rönk és gerendaházak kb. 10 %-ban épültek. Az összes könnyűszerkezetes épület aránya, a megépült lakások tükrében Magyarországon mindössze 3-4 % körülire tehető.
Piaci elemzők, a régóta szükségesnek megítélt évi 40.000 új lakás megépítéséből, 4-5 éven belül, a könnyűszerkezetes épületek 10 %-os részesedését tartják reálisnak.
A sajátos magyar piaci helyzetre feltehetően azért a helyszíni technológiák sikere a jellemző, mert ezek minimális műszaki háttér (üzemcsarnok, speciális gépek, berendezések) nélkül is látványos épületeket produkálnak. Kedvező fizetési kondícókkal, sokszor fekete munka alkalmazásával, "ÁFA-mentesen" tevékenykedő vállalkozások, a szükséges ÉMI minősítések (ÉME engedély) nélkül, jelentősen kedvezőbb áron kínálják termékeiket, szolgáltatásaikat, mint a készházas technológiákat alkalmazó vállalkozások. A készházakat gyártó vállalkozások általában komoly üzemi háttérrel, készletekkel, fix beszállítói partnerekkel gazdálkodnak, működésük sokkal biztosabb anyagi alapokon nyugszik. A nagyobb hazai gyártók éves kapacitása 50-100 db családi ház legyártását teszi lehetővé, míg a fejlett európai országokban, elsősorban Németországban és Ausztriában nem ritka az évente 2500-3000 db. családi házat gyártó vállalkozás-monstrum, a hozzá tartozó több száz főt foglalkoztató logisztikai rendszerrel.

Az EU csatlakozás óta a piaci igények növekedése, egyre több külföldi gyártót vonz Magyarországra, piacbővítési szándékkal. Szemléletükre, rugalmasságukra jellemző, hogy a "kamionra rakott épületszerkezet 48 óra alatt Közép-Európában bármely építkezésre eljuttatható". A német területek újra egyesítését követő óriási piaci lehetőségek után, az utóbbi években recesszió sújtja a német építőipart, így óriási kihasználatlan gyártókapacitások várják az új piaci lehetőségeket.

A megfelelő minőség garantálása és az EU jogharmonizáció keretében Magyarországon is új rendeletek szabályozzák az építési célú termékek forgalomba hozatalát.
A szabályozás alapja az épített környezet alakításáról és védelméről szóló úgynevezett építési törvény amely szerint építési célra anyagot, szerkezetet és berendezést forgalomba hozni, megrendelni, építménybe betervezni vagy beépíteni csak külön jogszabályban meghatározott megfelelőség igazolással lehet.
A hazai megfelelőség-igazolás annak írásos megerősítése, hogy az anyagok, szerkezetek és berendezések kielégítik a nemzeti szabványokban, ágazati műszaki szabályzatokban és előírásokban, vagy építőipari műszaki engedélyekben meghatározott, alapvető követelményeket, vagyis megfelelnek a termékre vonatkozó műszaki specifikáció(k)nak.
A műszaki specifikáció olyan követelményeket ad meg a termékre vonatkozóan, amelyeket betartva, szakszerű beépítés és rendeltetésnek megfelelő felhasználás mellett az épület kielégíti a

• mechanikai ellenállás és stabilitás-
• tűzbiztonság-
• higiénia, egészség- és környezetvédelem-
• használati biztonság-
• zaj és rezgés elleni védelem-
• energiatakarékosság és hővédelem-
• életvédelem hazai követelményeit.
  

Várhatóan a szabályozás rövid időn belül elejét veszi az eddigi visszaéléseknek, melyek során gyakorta a megfelelő ÉME engedély hiányában is épültek könnyűszerkezetes épületek. A jogszabály vonzataként, várhatóan rövid időn belül az EU-s gyakorlatnak megfelelően, az építmények használatba vételi eljárása során, a felelős műszaki vezetőknek a beépített anyagok megfelelőség-igazolását, az alkalmazott szerkezetek ÉME engedélyét és a gyártói nyilatkozatokat is mellékelni kell. Ezek hiányában a használatba vételi engedélyek kiadása megtagadható lesz.
Ez elgondolkodtató, hiszen a kedvezményes kamatozású hitelek esetében a hitelösszeg utolsó részletének kifizetése csak a használatba vételi engedély kiadását követően történhet meg. A problémák elkerülése érdekében célszerű a kivitelezése előtt meggyőződni arról, hogy a kivitelezésre kerülő épületbe csak megfelelő minősítéssel rendelkező anyagok, ill. könnyűszerkezetes épületek esetében csak a szükséges ÉME engedélyekkel rendelkező szerkezetek kerüljenek beépítésre.

Az ÉVOSZ Könnyűszerkezetépítő Tagozata szívesen nyújt tájékoztatást a megfelelő ÉME minősítéssel rendelkező vállalkozásokkal kapcsolatban, amely az ÉVOSZ, www.evosz.hu honlapján is megtekinthető.
Az egyes könnyűszerkezetes építési rendszerek előnyeivel és hátrányaival a későbbiekben foglalkozunk majd.