Fafűtési lehetőségek

A környezetvédelmi szempontok sem hanyagolhatók el, hiszen a fa megújuló energiaforrás, így elégetése nem növeli a levegő szén-dioxid szintjét – ezáltal csökkenti az üvegházhatást. Hátránya, hogy a gázzal ellentétben nem működik automatikusan, igaz a pelletkazán táplálása automatizálható. A fát be kell szerezni, fel kell hasogatni, és folyamatosan táplálni kell vele a kazánt, kandallót, ráadásul takarítani, tisztítani kell a berendezéseket. A drágább, ám kényelmesebb gázfűtést érdemes a téli hidegekre tartogatni, amikor a hőmérsékletet szinten kell tartani, de az őszi és a tavaszi átmeneti időszakban nyugodtan fűthetünk fával is, hiszen ezekben az évszakokban jellemzően csak estére kell begyújtani.

Kandallófa vagy aprított fa

Fafűtéshez vastagabb fahasábot (ún. kandallófát vagy aprított fát) használjunk, abból is a keményfákat részesítsük előnyben. Minél keményebb a fa, annál tovább ég, és annál nagyobb a fűtőértéke. Ilyen az akác, a bükk, a tölgy, a kőris és az összes gyümölcsfa. A puhafák (jegenye, nyár, nyír, hárs) ezzel szemben gyorsabban égnek, és hamarabb kihűl a parazsuk.

Sok fát égessünk egyszerre és gyorsan, hogy a tűztérben kellő mennyiségű parázs képződjön, mert a parázs ad jó meleget. A fahasábokat a tűztérben szorosan egymáshoz döntve, ferdén helyezzük el, így tudnak gyorsan és jól elégni. A tűzteret fával csak akkor pakoljuk meg teljesen, ha begyújtás után a berakott gyújtós parázzsá égett. A nyílt égésterű kandallók és cserépkályhák ajtaját a fa lángolásakor ne z árjuk be, mert nem tud tökéletesen elégni a fa. A túl késői bezárás sem jó, a meleg veszendőbe megy. Fontos, hogy a berendezés ajtaja is tökéletesen záródjon, különben a levegőtől gyorsan elhamvad a parázs.

Fabrikett

A fabrikett környezetbarát tüzelőanyag, amelynél egyidejűleg érvényesülnek a hulladék-újrahasznosítás elvei, a természetes anyagösszetételből eredő előnyök, valamint a kényelmi szempontok. A fabrikett a tűzifa, szén, koksz, illetve szénbrikett alternatívájaként ajánlott bio energiahordozó. Természetes alapanyagokból áll (faapríték, faforgács, fűrészpor), nem tartalmaz mesterséges kötőanyagot, azaz ragasztót, a fabrikett kémiai összetétele megegyezik a természetes fáéval, nedvességtartalma alacsony (1-2%), így a tűzifához képest sokkal könnyebben és jobb hatásfokkal ég.

A fabrikett fűtőértéke nagy, a barnaszénével megegyező (kb. 18-19 MJ/kg), hamutartalma kicsi (1-2%), és a szénsalakkal ellentétben természetes növényi eredetének köszönhetően műtrágya helyett kiszórható, mivel tápanyagokat tartalmaz. A fabrikett füstje nem tartalmaz a környezetre káros kéndioxidot. A fabrikett – szemben a tűzifával – 2-3-szor nagyobb sűrűségű, és 45-50%-kal nagyobb fűtőértékkel bír. Vagyis, ugyanolyan hőfok eléréséhez elegendő sokkal kisebb mennyiséget elégetni a tüzelőberendezésben. Mivel a fabrikett mérete változhat az égés közben, nem szabad teljes mértékben kitölteni a tűzteret, 50-60%-os töltés ajánlott.

Fapellet

Pelletnek nevezzük a 6-12 mm közötti, legfeljebb 5 centiméter hosszúságú, sima, fényes, granulátum alapú tömörítvényeket, melyeket mező- és erdőgazdasági melléktermékekből állítanak elő. A fapellet természetes alapanyagból – fűrészpor – magas nyomással, préseléssel készül. Kötőanyagot – hasonlóan a fabriketthez – egyáltalán nem tartalmaz.

A fapellet környezetbarát, mert vagy fahulladékot dolgoz fel, vagy kizárólag erre a célra termesztett energiaültetvényekről származó aprítékot. Nedvességtartalma alacsony (kb. 2-10%), ezért sokkal jobb hatásfokkal ég, mint a tűzifa. Egységes formájának köszönhetően jól raktározható, kényelmesebb, tisztább felhasználást tesz lehetővé. Szállítás után nincs szükség feldolgozásra, közvetlenül felhasználható.

Egyenletes, hosszan tartó, szinte tökéletes égést biztosít, égése széndioxid semleges, mivel ugyanannyi széndioxidot bocsát ki égése során, mint amennyit megköt élete során, így nem járul hozzá az üvegházhatás súlyosbításához.

A pelletfűtéses kazánok és kályhák automatizálhatók, egyszerű kezelés, öntisztítás jellemzi ezeket a készülékeket. A pellet kazánokhoz pellettároló kapcsolható, melyet – méretétől függően – akár évente egyszer elég feltölteni, emellett egész évben képes egy családi ház vagy iroda melegvíz-ellátását is biztosítani.

Faforgács-tüzelés

Minden asztalos üzemben keletkezik por és forgács, ezek közül a legtöbben olyan mennyiségben, hogy annak eltávolítása gondot és jelentős többletköltséget eredményez. Megfelelő berendezésekkel a fahulladék hőtermelésre használható fel, és ezzel az energiával igen gazdaságosan megoldható az üzem vagy kapcsolódó létesítményeinek fűtése.

A porok-forgácsok eltüzelése azonban speciális tüzelőberendezéseket igényel, melyekben a megfelelő levegőellátás, a szabályozott tüzelőanyag-betáplálás, a kívánatos égési sebesség és a megfelelő tűztérhőmérséklet egyidejűleg, lehetőleg automatikusan szabályozva biztosítható.

A lebegtető elégetéssel porok és finomforgácsok igen jó hatásfokú energetikai hasznosítása oldható meg. Ez a tüzelési mód többnyire teljesen automatizált berendezést igényel, amely a viszonylag nagyméretű és nagy mennyiségű samottozással kivitelezett tüzelőtérből és legalább kéthuzamú hőcserélőből áll. Alátoló égetésnél az elégetendő port, forgácsot automatikákkal vezérelt csigákkal adagolják a szállítólevegőhöz, és így jut be a tüzelőanyag a tűztérbe.

A rostélytüzelés a legelterjedtebb megoldás, melynek állórostélyos mozgórostélyos és fluidágyas változatai alakultak ki. A rostélytüzelés előnye az, hogy a tüzelőanyagnál viszonylag nagy méreteltérés is megengedhető, nemcsak fahulladék, hanem fakéreg is eltüzelhető, emellett a tüzelőanyag nedvességtartalma akár 60% is lehet.