Áramütés

Mikor rázhat meg a villanyáram?

Az egyik gyenge pont bármilyen eszköz csatlakozó kábele. Rátoljuk a széket, megsérti a kertben a fűnyíró, a sövényvágó, megsérül a vezeték szigetelése és szabaddá válik a feszültség alatti vezeték. Ha hozzá érünk a fázishoz, és rajtunk keresztül záródik az áramkör a föld felé, akkor adott az áramütés lehetősége, de megvédhet bennünket a FI relé. Ha viszont a fázis és a 0 vezeték közé kerül a test, akkor erre a Fi relé nem fog leoldani.

A sokat emlegetett FI relé, vagy helyesebben életvédelmi relé működésének lényege, hogy azt az áramot érzékeli, ami a fázis vezetékben illetve a 0 vezetékben áramlik. Ha ez a kettő nem azonos, akkor az áramkör más módon – pl. a föld felé – is záródik, és erre a FI relé ezredmásodpercek alatt megszakítja az áramkört.

A beépített konyhai eszközöknél – ha be van kötve a földelés, és szakszerűen van bekötve – akkor minimális az áramütés veszélye. Ha viszont szakszerűtlen volt a bekötés (pl. nincs bekötve a földvezeték), egy belső hibánál fázis kerülhet a fém házra, és akkor létrejöhet az áramütés.

Fürdőszobai veszélyek

Vizes kéz, kapcsoló! Vajon mekkora a veszély? Elvileg nem nagyon fordulhat elő áramütés, hiszen a feszültség alatti részekhez nem lehet hozzáférni, legfeljebb ha a tussal belefröcskölünk a kapcsolóba, de elvileg működik ilyenkor a FI relé. A gyereknek azért meg kell tanítani, hogy sehová nem locsolunk be a tussal, de a gyerek az gyerek, és nem mindig fogadja el az intelmeket. Fontos, hogy már a fürdőszoba elektromos kiépítése is olyan legyen, hogy ő ne hibázhasson. A kettős szigetelésű eszköz csatlakozójának szorulnia kell, tehát a vizes kézről sem csuroghat be a víz az áramvezetékhez. Hajszárító belsejébe is kicsi az esély, hogy bekerüljön a víz, de lehet „hülyeséget” csinálni; pl. hajformázás közben a hajszárítót „ideiglenes” beletesszük a mosdókagylóba, majd erről megfeledkezve rányitjuk a vizet. Akkor a fázis a vízbe kerül, az ember meg a földön áll. De a Fi relének működnie kell. Ebből is látszik, hogy a Fi relének a fürdőszobában van talán a legnagyobb szerepe, az ott lévő a kapcsolókat és konnektorokat mindenképpen le kell védeni. De érdemes a lakás teljes egészét a relé védelme alá helyezni.

Mikor nem működik még egyáltalán a FI relé? Ha a gyerek két 100-as szöget bedug a konnektorba, és két kezével fogja azokat, akkor az életvédelmi relé egyáltalán nem védi meg az életét. Az emberi test ellenállása ugyanolyan ellenállás, mint bármelyik fogyasztóé, az áram „szabályosan” folyik a fázis és a 0 vezetéken keresztül, a földvezetéken pedig egyáltalán nem, így a FI relé nem avatkozik be. Akkor viszont remélhetőleg igen, ha a gyerek a földön ül, és csak az egyik konnektornyílásba dug be valami fémtárgyat, de az pont a fázis. Az áramkör a testen keresztül a föld felé záródik, tehát a relé működésbe fog lépni. A mechanikus konnektorvédőket azonban nem pótolja az életvédelmi relé. Számtalan ilyen kapható a kereskedelemben, illetve eleve olyan konnektorok beszerelését javasoljuk a kisgyerekeseknek, amelyeknél az érintkezők nyílása zárva van, és csak a behelyezett csatlakozódugó nyitja ki azokat.

Kiszakított vezeték

Nagyon rossz szokás, de sokan megteszik, hogy a dugót a vezetéknél fogva húzzák ki a konnektorból, ezzel kirántják a vezetéket a dugóból. Ebben az esetben még nincs életveszély, hiszen a csonka dugó áram alatti részei fedve vannak. Más a helyzet, ha kirántjuk a vezetéket (kiszakad) a fogyasztóból. Ilyenkor a kiszakadt vezeték vége áram alatt van. Fontos hogy minden elektromos készüléknél a kábelrögzítők jól be legyenek kötve, és ne csak az áramvezetékek.

Még egy égő aljzatnál is lényeges lenne a bekötés. Fix aljzatnál törekedjünk arra, hogy a mélyebben lévő, középső érintkezési pontra legyen kötve a fázis, a menetes részre a 0, így a lehető legkisebb a veszélye annak, hogy égőcserénél a fázishoz érhessünk. Egy korszerű égő aljzaton ugyanakkor minimális az áramütés veszélye, nem lehet hozzáférni a fázishoz, csak ha égő nélkül belepiszkálunk az aljzatba. Ilyen butaságot ugye senki nem követ el?

Vezetékes bekötésű tápegységeknél (pl. LED világításnál) megint csak fontos a szakszerű bekötés; mindig legyen bekötve a földvezeték is. A nyitott tápegységet olyan helyre helyezzük el, ahová nem nyúlunk még takarítás közben sem. Ne a föld közelében legyen, ahol még a felmosó víz is rámehet. Ha mégis a földre kerül, akkor vízhatlan, zárt dobozban legyen, és a gyerek ne férhessen hozzá.

A villanyszerelőknek azt tanítják, hogy mindig úgy dolgozzanak az áramvezetékekkel, mint ha abban áram lenne. Természetesen nem lehet benne áram, mert elsődleges minden szerelési munkánál, hogy előtte lekapcsoljuk a biztosítót. De még így se fogdossuk szabad kézzel a vezetékvégeket, mert mi van, ha közben hazajön valaki, és óvatlanul visszanyomja a biztosítót! Lámpát se szereljünk úgy, hogy előtte csak a kapcsolót kapcsoltuk le, azt feltételezvén, hogy ezzel lekapcsoltuk a fázist. De lehet, hogy szabálytalan volt az előző szerelés, és a kapcsoló a 0 vezetéket szakítja meg, a fázis meg folyamatosan jelen van. A fázisceruza jelzése sem mindig egyértelmű; van, hogy halványan, vagy akár erősebben a 0 vezetéken is világít (egy fogyasztón keresztül – pl. régi fénycsöves armatúra – visszakapja a fázist), és ez megzavarhat minket. Tehát amikor villanyt szerelünk, legyen kettős a biztonság. Kapcsoljuk le a biztosítékokat, de a vezetékvégeket még ilyenkor is szigetelt fogókkal, szigetelt végű csavarhúzóval érintsük csak.

A víz köztudottan vezeti az áramot, de rengeteg körülménytől függ, hogy mennyire. Egy áramütés lehet jelzés értékű és halálos is. Régen feltételeztük azt, hogy a vízcsap, a fűtőtest az lényegében földvezetéknek számít. Ma ezt nem lehet tudni, hiszen nem látjuk, hogy a falban műanyag csővezetékek futnak-e, vagy a radiátor bekötésénél hol használtak műanyag elemeket. Nehéz kiszámítani, hogy mennyire vagyunk veszélyben, ha nedves kézzel fogjuk a hajszárítót, a másik kezünkkel pedig a vízcsaphoz nyúlunk.

Nem lakásra, hanem inkább közterületre jellemző veszély, a leszakadt áramvezeték. Nagyobb szélviharok után bizony nem ritka látvány az ilyen, és tudnunk kell, hogy nem csak a leszakadt vezeték megérintése életveszélyes, hanem néha a közelébe menni is az. Még az is előfordulhat, hogy a földre logó vezeték közelében „ráz a föld”. Lényeg, hogy ha ilyet látunk, ne menjünk közel, és óvjuk meg a gyerekeinket is ettől, mert ez nekik egy jó játéknak tűnhet. Mint ahogy az is, hogy villanypóznára, háztetőre másznak, ahol közel kerülhetnek az áramvezetékekhez.

Jó, ha általánosságban bennünk van, hogy kerüljük azokat a szituációkat, amikor testünkön (két karunkon, vagy karunkon és lábunkon) keresztül – akár elvben is – áramkör záródhasson.

A LED tápegység földvezetéke is legyen bekötve

Szabályos hálózati bekötés LED-tápegységnél

A leggyakoríbb áramütés forrás a hibás vezeték

A szigetelő burkolat megvédhet az áramütéstől a konyhában

Ettől nem kell félni

Ilyenkor már csak a véletlenen múlik az életünk

És ha véletlenül rányitjuk a csapot?

Ilyenkor találkozhatunk a lépésfeszültséggel

Kisgyerekeseknél a konnektorok legyenek gyerekzárral védve

Mi a lépésfeszültség?

A földben folyó kóbóboráram következtében a talaj felszínén egymástól egy emberi lépésnek megfelelő távolságban (kb. 0,7 m) lévő két pont közötti feszültséget lépésfeszültségnek nevezik. Nagyfeszültségű vezetékek földzárlati pontja – pl. a földön fekvő leszakadt vezeték – környezetében veszélyes értéket érhet, el és halálos áramütést okozhat. Ha valaki ilyen helyzetbe kerül, a veszélyes helyzettől óvatosan, igen kis lépéssel, szinte néhány centiméteres araszolással távolodjon el, mivel a lépésfeszültség nagysága a lépések nagyságától függően nő. Különösen veszélyes, ha valaki ilyen helyen elesik, mert így a test két, talajjal érintkező pontja között a távolság akár 1,5-2 m-re is megnőhet.

Mit tegyünk, ha valakit áramütés ér?

– Elsőként a szemtanú kiáltson segítségért, hívasson mentőt (112, vagy 104)!

– Ne érintsük meg a sérültet! Előfordulhat, hogy az elektromos feszültségforrással még érintkezik a sérült, így az érintkezés során mi is megsérülhetünk.

– Kapcsoljuk ki az áramforrást! Ha nem lehetséges, akkor egy száraz, nem vezető anyagú (pl. papír, műanyag, fa) tárggyal próbálja meg az áramforrást eltávolítani a sérülttől. Vegyük figyelembe, hogy a több magasfeszültségű vezetékeket még megközelíteni is veszélyes.

– Ellenőrizzük a keringés jeleit, ha nem észlelhető, kezdjük meg az újraélesztést.

– A sérült fektetése is alapvető, a fej legyen alacsonyabban, mint a törzs, a lábak legyenek felpolcolva.

– Az érintett területet steril kötszerrel fedjük, ha nincs, akkor egy tiszta ruhával, de ne pokróccal vagy törölközővel, mivel a kilógó szálak beleragadhatnak a sebbe.

– Amennyiben nem jelentkeznek tünetek, abban az esetben is legalább 24 órán át intenzív osztályon szükséges a sérültet megfigyelni, az esetlegesen kialakuló szívritmuszavarok azonnali ellátása céljából.

forrás: webbeteg

Újraélesztés

Ha valakinek nincs vérkeringése, szíve megállt, ez a klinikai halál állapota. A klinikai halál állapota nem tarthat tovább néhány percnél, különben az agy maradandó károsodást szenved, tehát azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést.

Az újraélesztés szívmasszázsból és mesterséges lélegeztetésből áll. 8 szívmasszázs után 2 lélegeztetést kell végezni úgy, mintha percenként 18 légzés és 72 szívverés lenne.

A szívmasszázskor a hanyatt fekvő balesetes mellé kell térdelni. Egyik kezünket helyezzük a szegycsont alsó harmadára úgy, hogy tenyerünk a mellkas bal oldalán legyen, ujjaink pedig a fej irányába mutassanak, és tegyük a másik kezünket erre keresztbe. Erőteljesen és periodikusan a szívritmus ütemében nyomkodjuk a mellkast, de ügyeljünk arra, hogy a szegycsont- vagy bordatörést lehetőleg ne okozzunk. Lehet, hogy a feladat megerőltető, de a kitartással megmenthetünk egy embert.