Napelemek buktatói

Amire vigyáznunk kell

Egyértelműen a legdrágább és esetenként élet-, de legalábbis tűzveszélyes döntés a nem megfelelő kivitelező választása. Lehet, hogy egy komoly referenciákkal bíró, megbízható cég némiképpen drágábbnak tűnik első látásra, ám a „mekkmesterek” könnyedén milliós kárt okozhatnak puszta hozzá nem értésből. Nagyon be lehet fürödni azzal is, ha úgy vásárolunk meg egy kész rendszert, hogy nem győződünk meg az épület hálózatának terhelhetőségéről, vagy a villanyóra paramétereiről. Kellemetlen helyzetbe kerülhetünk, ha kiderül, hogy csak emiatt cserélni kell a teljes vezetékezést vagy a villanyórát.

Gond lehet azzal is, ha a tető dőlésszöge nem megfelelő. Habár a napelemtáblákat szinte bármilyen tetőre fel lehet szerelni, az optimális dőlésszög mégis 25-35° közötti. Az ennél magasabb vagy alacsonyabb dőlésszög a hatásfokot rontja. A túl lapos szög esetében számíthatunk arra is, hogy hamar elkoszolódnak a napelemtáblák. Ha a házunk tájolása nem megfelelő, érdemes átgondolni, hogy esetleg attól külön, a kertbe vagy más épületre kerüljön a napelem, máskülönben a rendszer hatásfoka jócskán elmaradhat az ideálistól.

Amennyiben nem megfelelő a tetőnk dőlésszöge és/vagy tájolása, ideális megoldást nyújt a SolarEdge inverter, amely segítségével csökkenthetjük a termeléskiesést.

Az inverteres, azaz hálózatra visszatápláló napelem rendszer kiváló választás, hiszen a többletáramot értékesíteni tudjuk. Csakhogy éppen emiatt engedélyeztetni is kell a rendszert a helyi áramszolgáltatónál, aminek az elmulasztása komoly kellemetlenségeket okoz – miközben a szolgáltató alapvetően partner szokott lenni. Az engedélyeztetéssel ne várjunk túl sokáig, két hónapot nyugodtan számolhatunk az eljárásra, és a mérőóra cseréjéig negyed év is eltelhet.

A Villamos Energia Törvény rendelkezése értelmében minden 50 kVA-os teljesítményt meghaladó rendszer, építési engedély köteles. Jobb a békesség, ha nagy teljesítményű napelemes rendszert akarunk telepíteni, előbb engedélyeztessük! Ha van olyan elektromos berendezés, aminél nagyon hamar visszaüt a túlzásba vitt költségcsökkentés, az a napelem rendszer. Igaz ugyan, hogy a kínaiak szépen fejlődnek telefonok és számítógépek gyártása terén, de a napelemtáblákat mégis inkább megbízható gyártótól vásároljuk meg.

A napelem rendszer lényeges része a megfelelő tartószerkezet. Ha ezen takarékoskodunk, pár év múltán azt vehetjük észre, hogy a rozsda és az időjárás „megeszi” a tartószerkezetet, ami az egész rendszer működését veszélyezteti. A jó minőségű napelemtáblákat 30-40 évre tervezik, a tartószerkezet is bírjon ki legalább ennyit!

Elemi hiba, ha az invertert akarjuk megúszni kevesebb pénzből! Tény, hogy szorgos keleti barátaink olcsó invertereket is gyártanak, ám rögtön két gond is adódhat: egyrészt az áramszolgáltatók pontosan meghatározták, milyen invertert fogadnak el (üzembiztonsági okokból), másrészt az olcsóbb berendezések általában jóval hamarabb is mennek tönkre.

A napelemes rendszerek többnyire elegendő áramot termelnek egy egész ház ellátásához, ami azt jelenti, hogy mind az érintésvédelem, mind a túlfeszültség-védelem alapvető kell legyen! Az előbbi a súlyos sérüléseket, halálos baleseteket segít elkerülni, az utóbbi pedig egyszerre védi a ház elektromos rendszerét és a napelem rendszert is, hiszen meggátolja, hogy a hálózati túlfeszültség bármilyen kárt okozzon.

CIS technológia

Az egyik legmodernebb napelem technológiának számít a CIS, azaz réz-indium-diszelenid. A vékonyrétegű technológiák legújabbja 2009-től került igazán tömeggyártásba. Sok cég fejleszt ilyen gyártási módokat, mivel kiváló hatásfokot lehet elérni a CIS technológiájú napelemekkel.

A CIS technológiás fotovoltaikus napelem panelek egyik legnagyobb előnye az, hogy képesek a látható fény spektrumánál nagyobb mértékben kihasználni a nap sugárzását. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az új technológia messze jobban képes hasznosítani – főként hajnalban és késő este – a diffúz fényt. A ködös időjárásban vagy árnyékban ugyancsak jobb a hatékonysága. Ráadásul jobb a hőtűrő képessége is, meleg hatására kevesebbet veszít a teljesítményéből, így sivatagi területeken is ezt a technológiát részesítik előnyben a beruházók.

A szélesebb időtávban és változatos időjárási körülmények között is magas és egyenletes energiatermelése miatt javul a fogyasztás kihasználhatósága. A fotovoltaikus panelek reggelente hamarabb „futnak fel” és este később állnak le az energiatermeléssel, viszont direkt fény esetén is kisebb az eltérés a teljesítményben, mint más technológiák esetében.

Mivel jelentősen kisebb a felizzásuk – például a polikristályos napelem panelekhez képest – általánosságban elmondható, hogy megbízhatóbb és nagyobb az éves össztermelésük. Mivel el lehet térni a déli tájolástól, jobban tervezhető az elhelyezésük, több, eltérő építésű háznál is sikerrel telepíthetők, akár falakon és homlokzaton is.

A CIS technológiával készülő napelemeket ott érdemes elsősorban telepíteni, ahol építészeti jellemzők miatt a többi napelem típus kisebb teljesítményre képes: sűrűbben épített sorházak, hidegebb éghajlat, hegyvidék, északi területek.

Megnőhet a szénerőművek szerepe?

Csehország hatodik leggazdagabb embere bejelentette, hogy a vagyonából egy milliárd eurót költene arra, hogy felvásároljon elöregedő szén- és gáztüzelésű erőműveket Európában, valamint az Egyesült Államokban.

A milliárdos meggyőződése szerint a hőerőművekre néhány évtizeden belül sokkal nagyobb szükség lesz, mint most. Európában ugyanis egyre nagyobb szerepet kapnak a megújulók, azonban az elektromos hálózat megfelelő terhelése szempontjából elengedhetetlenek lesznek a folyamatos teljesítményt biztosító hőerőművek. A nap ugyanis nem mindig ragyog, a szél pedig nem mindig fúj, vagy nem akkor, amikor az elektromos hálózaton terhelési csúcsok vannak.

A milliárdos terveinek vannak azért gyenge pontjai is. Könnyen lehet, hogy Európában jogszabályokkal tiltják majd be a fosszilis energiahordozókkal üzemelő erőműveket. Ezzel párhuzamosan pedig euró milliárdokat költenek a villamos energia tárolási lehetőségeinek fejlesztésére, és ha ez sikerrel jár, akkor nem a szenes erőművek fogják „pufferelni” a megújuló energiatermelést.