Variegata
E növények latin neve után található „variegata” szó jelzi a tulajdonságot, hogy az egy adott növény tarka levelű változata. A variegáció során ez a mintázottság többnyire egy mutáció miatt jön létre, és igen változatos lehet színben, intenzitásban és formában egyaránt. A jelenség oka a klorofill alacsony mértéke, vagy teljes hiánya a levél egyes részein. Az hogy a variegata növény levelén milyen színű lesz a mintázottság, mi fog látszani a zöld hiányában, azt a jelen lévő domináns színanyagok határozzák meg. Az így érvényre jutó színeket főként a karotinoidok vagy flavinok határozzák meg. A tarka levelűség vonatkozhat egy egész növényre, de van amikor csak egy hajtása válik ilyenné.
A levelek színét a bennük levő festékek minősége, mennyisége és elhelyezkedési módja adja meg. Vannak olyan példányok, melyekben teljes mértékben hiányzik a klorofill, ezek önmagukban életképtelenek, csak fotoszintetizálni képes növényre oltva maradhatnak életben. Az oltások sarjai a legtöbb esetben szintén tarka levelűek lesznek. A variegata-mutáció lehet örökletes vagy nem örökletes. A nem örökletes tarkaságok legfőbb okai gyakran vírusok okozta betegségekben keresendők. Az awrea-alakok levelei sárga színűek, ezek levelében csökkent a klorofill mennyisége, míg a chlorina-alakok halvány, sárgászöld levelében mind a klorofill, mind a xantofill kevesebb, ami az egész levélnek vagy a levelek egy részének sárga vagy fehér elszíneződését eredményezi, a teljesen fehér levélből pedig minden színanyag hiányzik.
Érdekes összefüggés, hogy sötétben vagy alacsony hőmérsékleten csak sárga színanyag képződik a növényekben, míg fény vagy meleg hatására ezek a levelek utóbb bezöldülhetnek. Itt a levél színváltozását tehát külső körülmények határozzák meg. Jó példa erre, amikor sötétebb teleltető helyiségbe viszünk növényeket, ott azok levelei sárgásabbak lesznek, ám tavasszal a kertbe kitéve idővel újra életteli zöld színben pompáznak majd.
A díszítőértéket adó elszíneződések a leveleken különböző helyeken jelenhetnek meg. A marginált változatnál a levél széle színes, az albomarginata növényeknél konkrétan fehér a levélszél. Lehet a tarkaság szektorális, ekkor a zöld- és más színű szélesebb sávok váltják egymást a levélen. A mozaikosan foltosak között, ha nagy foltok vannak a levélen, akkor azok a marmorált alakok, ha kicsi és elszórt foltok láthatók a levélen az a pulverulens változat. Olyan is van, amikor a levél egyszínű, de az alapfajnál halványabb, ez a clorina alak. A tiszta fehér levelű az albina, míg a sárga az aurea alak – tehát a tarkaság nagyon-nagyon változatos lehet.
Azt lényeges tudni, hogy ha egy környezeti körülmény miatt változik a levél színe, és a környezeti tényező újabb, a növény számára kedvező irányú megváltozása után visszaáll az eredeti szín, akkor az csak átmeneti mintázottság, színváltozás volt. A tarkaság kifejlődésére az öröklött adottságon kívül különböző belső és külső körülmények is hatással lehetnek, így táplálkozási viszonyok, fény, hőmérséklet. Dísznövények szempontjából lényegesebb az öröklődő változat, hiszen akkor az állandóan színes levelű növényt eredményez, ami ezt a tulajdonságát az utódaira is átörökíti. Mivel itt egy klorofill hiányos egyedről beszélünk, ez szép és dekoratív, ám anyagcseréje csökkent, tehát soha nem lesz olyan növekedési erélyű és gyors fejlődésű, mint a normál változat.
A variegáció kialakulása a természetben ritkább, azonban a levéldísznövények nemesítésének egy meghatározó iránya, hiszen ennek köszönhetően igen különleges fajtákat hoztak már létre. A variegáció jelensége jó példa arra, hogy egy tulajdonságra nem lehet egyértelműen rámondani, hogy jó vagy rossz, előnyös vagy hátrányos. A variegáció díszítőérték szempontjából jó, mert látványos, ám haszonnövények között egyértelműen rossz lenne, ha ez felütné a fejét, mert sokkal kisebb produktuma, növekedése és kisebb terméshozama van az ilyen növényeknek, arról nem is beszélve, hogy nem nagy mértékben ugyan, de kevésbé ellenállók a betegségekkel szemben. A képeken viszonylag ismert növények variegata változatait gyűjtöttük össze.
Zsálya, bicolor
Zsálya, tricolor
Borbálafű
Útifű
Menta
Almamenta
Torma
Könnyezőpálma
Pletyka
Kaktuszok