A napelemek
szilícium rétege más anyagok hozzáadása után alkalmas arra, hogy a benne lévő
elektronok áramot állítsanak elő. A folyamat során az elektronok kiszakadnak
eredeti helyükről, majd visszatérnek oda, legalábbis kezdetekben. A sugárzás
hatására ugyanis a folyamat sérül, a kiszakad részecskék nehezen találnak
vissza a helyükre.
Hirdetés
Ez könnyedén
kiküszöbölhető
Ha egy vékony szilícium-oxid réteget visznek fel a napelemekre,
ahogyan azt teszik is már évek óta. Az eljárás azonban körülményes, ennek
megfelelően drága is.
A Szaúd-arábiai
Abdullah Király Tudományos és Műszaki Egyetem munkatársai azonban úgy
gondolták, alkalmazhatnák az iparban már régóta ismert plazmafeldolgozás egy
módszerét is. Lényegében arról van szó, hogy a szilíciumot szén-dioxidnak
teszik ki ionizált gázban (plazmában). A végeredmény egy egészen vékony réteg
szilícium-oxid, mely tökéletesen kontrollált körülmények közt alakul ki,
vékonyabb, mint azt elsőre remélték a kutatók, és előállítása igen olcsó. A
vékony rétegre még egy hártya szilícium kerül, így pedig az elkészített anyag a
hőnek is sokkal jobban ellenáll, vagyis igazán nagy előny kovácsolható az
eljárásból. Egyelőre „csak” laborban kísérleteztek a módszerrel, panelt még nem
gyártottak le vele, vagyis a tesztelés még folyamatban van, de már nem kell
sokat várni a piaci megjelenésére, ha minden a tervek szerint alakul.
A napelemet
tervezgetőknek azt az általános szabályt szokták mondani, hogy maximálisan
akkora napelem kapacitást érdemes házunkra kiépíteni, amennyi az átlagos
villanyáram fogyasztásunkat...
A jelenleg is
zajló kísérletek, fejlesztések azt mutatják, hogy ha napenergiáról van szó, a
határ szó szerint a csillagos ég. Kétségtelen, hogy hakörnyezetünket
óvvaszeretnénk biztosítani...