Lemosó permetezés

A rézszulfát baktérium-, gomba- és algaölő hatása régóta ismert, így már elődeink is használták permetezésre ezeket az anyagokat. A réz a lisztharmat kivételével szinte az összes gombás és a baktériumos betegségek ellen hatékony, különböző mértékben. Emellett a réz fontos mikroelem is, tehát vegetációban, levelekre kijuttatva alkalmazva a réz tartalmú lombtrágya egyben növényvédő hatással is bír.

Lombtalan állapotban

A lemosó permetezéseket komplex szerekkel érdemes végezni, ahol a réz mellett kén is van a készítményben (vagy külön-külön felváltva), valamint jó, ha valamilyen olajos komponenst is kijuttatunk, ami a tapadást segíti, így hosszabb ideig nem mosódnak le a hatóanyagok. Emellett az olajos anyagok – a rovarok légzését gátolva – nem csak tapadó hatást, hanem növényvédelmi hatást is eredményeznek.

A rezes készítményeket a bio termesztésben is használják, ám a túlzott alkalmazás következtében a réz felhalmozódott a talajokban – ami kedvezőtlen. Tehát jó a réz, de jóból is megárt a sok, ezért csak mértékkel használjuk! A túlzásba vitt réz-kijuttatás károsíthatja a talajlakó szervezetek (pl. a földigiliszták) életműködését, és elpusztíthatja a hasznos talajbaktériumokat. Ezért szabályozás is van rá, hogy egy hektáron egy évben összesen 6 kg fémrézben kifejezett réztartalmú növényvédő szert lehet kijuttatni. Ezt annak megakadályozására is érdemes betartani, hogy a réz hajlamos a talaj felső rétegében felhalmozódni – tehát nem mosódik lejjebb, hanem a gyökérzónában marad.

Jelenleg az EU 2026-ig engedélyezi a réztartalmú szerek használatát, ameddig nem találnak a réz kiváltására alkalmas jobb megoldást.

Az éremnek két oldala van, a réz a növények számára alapvetően nélkülözhetetlen mikroelem, élettani folyamatok nélkülözhetetlen alkotórésze, amely kis mennyiségben nagyon fontos. Hazánk talajainak a rézzel való ellátottsága átlagos, ám a meszes alapkőzeten kialakult talajoknál alacsony réztartalom a jellemző. Vizsgálatok szerint bizonyos humuszvegyületek a rezet megkötik, így akár rézhiány is kialakulhat. Ekkor a rezes permetezés kétszeresen pozitív hatású, csökkenti a meszes talajon kialakult rézhiányt, és gyéríti a kórokozók számát.

A rezes lemosó permetezés szinte minden gyümölcskultúrában alkalmazható. Ha nem hagyjuk ki e kezelési formát, akkor jó eséllyel kevesebb növényvédelmi problémánk lesz tavasztól őszig. Alma és, körte esetén a baktériumos és gombás ágelhalás, tűzelhalás, varasodás és más gombabetegségek ellen jó hatású. Meggy, cseresznye, szilva és barackfáknál a monília és a tafrina áttelelési esélyeit rontja. A tafrina áttelelő képletei enyhe időben, a tél és a kora tavasz folyamán is folyamatosan képződnek. A gomba téli, kora tavaszi felszaporodása különösen veszélyes, hiszen ha rügyfakadáskor számára kedvező az aktuális időjárás, akkor már a legelső zöld rügyet is megfertőzi. Ezért különösen ajánlott az őszi és a tavaszi lemosó permetezések alkalmazása. A rezes permetezést több alkalommal végezve jobb hatást érhetünk el, és ez a rügypattanás után is folytatható, de akkor már precízen beállított dózissal, a fiatal levelek károsodásának elkerülése miatt.

A rézzel történő védekezés hatékonyságára nem csak a kezelések száma a döntő, hanem a megfelelő borítottság is. Tehát olyan nagy lé-mennyiséggel dolgozzunk, ahogy a folyamat nevében is szerepel: mossuk le az egész fát, és a szer folyjon be a kéreg repedéseibe is.

Kertészete válogatja, de megfigyelések szerint jó, ha ősszel és télen – fagy-mentes időben – rezes szerrel, tavasszal inkább kénes szerrel történik a kezelés. Arra figyeljünk, hogy az egyes növények rézzel szembeni érzékenysége eltérő. Almában a zöld bimbós állapot a kritikus, kajsziban a piros bimbós állapotig permetezhetünk réztartalmú szerrel, ám őszibarackban már ne használjunk ilyen készítményt rügypattanáskor.

Kisebb koncentrációban a vegetációs szezonban is alkalmazhatóak réz tartalmú lombtrágyák, ám ekkor nem a növényvédő hatás, hanem a mikroelem pótlás a cél.