Fel a fejjel

Termosztatikus szelepek

Módosítva: 2008-11-03 16:03:23

Közeleg a fűtési szezon. A hírekben egyre gyakrabban szerepel, hogy növekednek az energiahordozók árai. Drágább a gáz, sok helyen emelkedik a távfűtési költség. Tehetünk-e valamit - az egyébként világszerte jellemző - folyamatos energia költségnövekedés ellen. Kijelenthető, hogy igen. A helyi adottságoktól függően számos "fegyver" vethető be a fűtési költségek csökkentésére. Ezek közül a legegyszerűbb, a legolcsóbb és a leghamarabb megtérülő eszköz a termosztátfejjel felszerelhető fűtőtestszelep. Tehát fel a fejjel.

oventrop_01.jpg (15706 bytes)

Lakásaink fűtőtestjeinek teljesítménye döntő részben vagy szabályozhatatlan, vagy csak kézi állítási lehetőséggel szerelt. A korábbi időszakban ezt az állapotot az akkoriban valóban rendkívül olcsó és korlátlanul rendelkezésre állónak hitt fűtési energiahordozók teremtették meg, napjainkban pedig a pénzhiány tartósítja. Sőt. Új épületeknél, az építési költségek csökkentésének igyekezete is gyakran ezt a területet részesíti előnyben. Az új fűtőtestek közel felét ma is kéziszeleppel szerelik fel, sokszor ezt is kétes minőségű kivitelben.
A hazai lakásszám több, mint 3 millió, ebből a panellakások száma 600 ezer körüli. Évente országosan mintegy 20 ezer új lakás épül.

Lehetőségek

Ma már köztudomású, hogy a hazai éghajlati adottságok mellett a fűtési hőmérséklet 1°C-kal történő csökkentése mintegy 6% energiamegtakarítást jelent. Ez a felismerés komolyan mérlegelendő. A termosztatikus szelepek alkalmazásával az alábbi lehetőségeket tudjuk kihasználni:
A helyi túlfűtések mértékének csökkentése: a termosztátfejek használatával megakadályozhatjuk a helyi túlfűtéseket. A helyiséghőmérséklet 1-3 °C-os csökkentésével 6-18% energiát tudunk megtakarítani.
Használaton kívüli helyiségek csökkentett teljesítményű fűtése: amenynyiben fűtött helyiségeink időszakosan használaton kívül vannak (például dolgozni megyünk vagy hétvégére elutazunk, illetve szabadság miatt nem használjuk a lakást), úgy a termosztátfejeken a megszokottnál alacsonyabb hőmérsékleti értéket állíthatunk be (pl. 12-15 °C-ot), ilyen módon ugyancsak jelentős megtakarítást érhetünk el.
Fűtőrendszeren kívüli energiaforrások hasznosítása: a termosztátfejek segítségével külső energiaforrásokat is hasznosíthatunk (pl. napsugárzás, emberek, gépi berendezések, világítás által leadott hő). Ha a helyiség hőmérséklete kielégíti a termosztáton beállított értéket, a termosztát lezárja a fűtővizet, függetlenül attól, hogy a fűtési hőteljesítmény milyen forrásból származik. Napfényes lakásokban ezáltal is sok energia takarítható meg.
Az energiamegtakarítás mértéke szakszerű beépítés és használat esetén összességében elérheti a 25-32%-ot. Alkalmazásuk gyors, saját hőtermelő berendezés alkalmazása esetén három éven belüli megtérülést biztosít.
A fűtési teljesítményigény az időjárástól és a napszaktól függően folyamatosan változik, és nyilvánvalóan függ az üzemeltető igényeitől, az adott épületrész, helyiség hőtechnikai adottságaitól, továbbá az esetleges belső és külső egyéb hőforrások jelenlététől, hatásától.
Adódik tehát a feladat: a központi fűtőberendezések fűtőtestjeit olyan szerelvényekkel kell ellátni, amelyek képesek a leadott hőteljesítményt bármely időszakban automatikusan úgy beállítani, hogy az adott helyiség hőmérséklete mindenkor a kívánt értéken legyen.
A legegyszerűbb és leggazdaságosabb, ugyanakkor teljes értékű megoldást a termosztatikus fűtőtestszelepek alkalmazása jelenti. Fontos mérlegre tenni azt is, hogy a szerelési költségek azonosak, akár termosztatikus szelepet, akár valamilyen hagyományos elzáró- vagy kézi szabályozószerelvényt építünk be. 

Termosztatikus fűtőtestszelepek

oventrop_02.jpg (7372 bytes)A termosztatikus szelepek olyan önműködő hőmérsékletszabályozók, amelyek nagy mechanikai igénybevételnek is megfelelő szelepbetéttel szerelt szeleptestből és hozzá szervesen illeszkedő termosztatikus elven működő szabályozófejből állnak (1).
Szerelésük általában a fűtőtest előremenő csatlakozásába történik. Használatuk biztosítja, hogy az adott fűtőtestbe kizárólag a mindenkori beállított helyiséghőmérsékletnek megfelelő mennyiségű fűtővíz jut. Amennyiben a helyiséghőmérséklet a termosztátfejen beállított értéknél kisebb, a fűtővíz a nyitott állapotú szelepen keresztül akadálytalanul áramolhat a fűtőtestbe. A fűtőtest a környező helyiséglevegőt mindaddig melegíti, amíg a termosztátfej körül kialakul a kívánt léghőmérséklet. Időközben a megemelkedett helyiséghőmérséklet hatására a termosztát érzékelő töltete kitágul, és a szeleporsó közvetítésével a szelepet lezárja. A fűtőtest kizáródik az elosztóhálózatból, lehűl, a helyiségbe történő hőbevitel megszűnik. Egy bizonyos idő elteltével a helyiséghőmérséklet csökkenni kezd, az érzékelő-töltet is lehűl, összehúzódik, aminek következtében a szelep nyit és a fűtőtest ismét fűteni kezd.
A megfelelő élettartam és működési pontosság miatt csak minőségi termékeket célszerű alkalmazni, mivel mind a szelep mind a termosztát folyamatosan dolgozó aktív egység. Évente tízezernél több egymást követő nyitási és zárási mozgást végeznek. A jó minőségű szerelvények élettartama eléri a 15-20 évet. Egy minőségi szelep felépítését szemlélteti a 2. ábra.

Alkalmazási lehetőségek új épületeknél

A termosztatikus szelepek alkalmazásához - bármilyen egyszerű is működési elvük - szükség van szakmai ismeretekre. Új épületek estén törvény írja elő alkalmazásukat. Többlakásos épületek esetén a fűtési rendszert tervező, illetve kivitelező szakemberek feladata a megfelelő szerelvények kiválasztása, beépítése. A termosztatikus szelepeket sokféle kivitelben és méretben gyártják. Kiválasztásánál elsődleges szempont az alkalmazandó fűtőtest és a fűtőtest kötés.
Hagyományos fűtőtestkötések: alkalmazott szokásos kivitelek: egyenes, sarok és axiális kivitelű szelepek a fűtési előremenő vezetékbe építve. A fűtési csőhálózat hagyományos, kétcsöves rendszerű, az alkalmazott fűtőtesttel szemben nincs különösebb követelmény. A szelepekbe szerelt szelepbetétek állandó vagy változtatható átömlési teljesítménnyel rendelkeznek. A szelepek átömlési teljesítményét az ún. kv -értékkel jellemzik. A kereskedelmi forgalomban lévő termékekre a 0,6-1,1 értéktartomány a jellemző. Szokásos szelepméretek:  3/8"; 1/2"¸ 3/4" (3, 4).
Külső oldali komplett fűtőtestkötések: az utóbbi években igen elterjedt megoldás, hogy a szelepgyártók olyan komplett fűtőtestkötéseket kínálnak, amelyek tartalmazzák a termosztatikus szelepet, precíz kialakítást tesznek lehetővé, csökkentik a helyszíni élőmunka igényt és kihasználva az új csőszerelési technológiákat, anyagokat, alkalmasak mind kétcsöves, mind vízszintes egycsöves csőhálózatokhoz is. A csőhálózatot többnyire a padlószerkezetbe fektetik (rézcső, többrétegű műanyag ill. műanyag-alumínium csövek). Ez a megoldás viszonylag sok alkatrészből áll. Beszerzését bízzuk inkább szakemberre (5).

Fűtőtestek beépített szelepkötéssel:

Felismerve és erősítve a szelep és a fűtőtest szerves kapcsolatát, az utóbbi évek igen jelentős újítása, hogy a fűtőtestkötéshez tarozó szelepelemek a fűtőtestbe gyárilag kerülnek beépítésre. Ezek az úgynevezett "szelepes" fűtőtestek. Ebben az esetben szelep-kiválasztási gondjaink eltűnnek, csak azt kell eldönteni; egy- vagy kétcsöves üzemmódot választunk a csőhálózat kialakításánál, illetve a fűtőtest alsó részére felszerelendő csőhálózati csatlakozószerelvény egyenes vagy sarok kialakítású legyen. Természetesen itt se feledkezzünk meg a termofej beszerzéséről és felszereléséről (6).

Fűtőtestkötések speciális szerelvények felhasználásával:

Elsősorban a fürdőszobai csőfűtőtestek megjelenése és elterjedése eredményezte különleges szerelvények és fűtőtestkötések kifejlesztését. Például az úgynevezett "egypont-csatlakozású", vízszintes vagy függőleges benyúlócsővel kialakított szelepek, amelyek a csőfűtőtestek áramlástechnikai adottságainak javítására és rendezett , egyszerű csőkötés megvalósítására szolgálnak (7).

A termosztatikus szelepek és a csőhálózat kapcsolata:

korábban a fűtési rendszerekhez szinte kizárólagosan varratnélküli fekete acélcsövet használtak. Természetesen a szelepek csőhálózat felöli csatlakozásának a kialakítása is ehhez igazodott. Jellemző volt a kóctömítéses menetcsatlakozás. Az elmúlt évtizedben robbanásszerűen megnőtt a központi fűtőberendezésekhez kifejlesztett csővezetékek kínálata. Választhatók műanyag-, több rétegből felépülő műanyag-alumínium csövek, lágyacél- és precíziós acélcsövek, rézcsövek. Ahhoz, hogy a piacon megjelenő csővezetékeket megbízhatóan csatlakoztatni lehessen a szelepekhez, a szelepek csőhálózati oldalát is át kellett alakítani. A belsőmenetesen kiképzett szelepvégekhez a különféle vezetékekhez alkalmas forraszvégek vagy nyomócsavarzatok, a külsőmenetesen kiképzett szelepvégekhez szorítógyűrűs csőkötések alkalmazhatóak.

Beépítés, ill. szelepcsere meglévő fűtési berendezésekben

Meglévő, üzemelő központi fűtések korszerűsítésénél is sok szempontot kell figyelembe venni:
- marad-e a meglévő csőhálózat, vagy cserére kerül;
- változnak-e a fűtési rendszer műszaki jellemzői (vízhőmérséklet, vízmennyiség, szivattyú, szivattyújellemzők stb.);
- milyen a meglévő szelepek beépítési mérete;
- végrehajtható-e a szelepcsere a fűtőtestkötés átalakítása nélkül;
- milyen a meglévő szelepek áramlási ellenállása.

Családi házak esetén viszonylag egyszerűbb felmérni a helyzetet, és a szükséges döntéseket meghozni. A meglévő rendszereknél általános jellemző a kétcsöves elosztású fűtési csőhálózat, szivattyús keringetéssel. Önmagában a termosztatikus szelepek beépítésével is jelentős energiát tudunk megtakarítani. A megtakarítást az energiaköltségek számlakiegyenlítésénél közvetlenül realizálhatjuk.

Többlakásos lakóépületek esetén a hagyományos szerkezetű kisebb társasházaknál általában kétcsöves fűtési rendszerek találhatók, ahol a termosztatikus szelepek beépítését elvileg akár fűtőtestenként is elvégezhetjük. Gyakorlatilag azonban ez nem lenne gazdaságos. Ugyanis az egész rendszer fűtési vizét ilyenkor le kellene ereszteni, majd a kivitelezés befejezése után fel kellene tölteni, ami nagyon megdrágítaná a beépítést, másrészt hiába takarítanánk meg az adott helyen energiát, ha ezt a fűtési költségek elszámolásánál nem tudjuk érvényesíteni. Nyilvánvaló, hogy többlakásos épületek esetében az energia-megtakarítást szolgáló termosztatikus szelepek beépítését mérési lehetőség kialakításával kell összekötni. A leggazdaságosabb, ha az épület fűtési rendszerének átalakítása valamennyi lakásnál egy időben történik. A panelépületek esetén - ahol igen nagy részarányban függőleges egycsöves fűtési rendszerek üzemelnek (az egymás fölötti szinteken lévő fűtőtestek sorba vannak kötve) - ugyanakkor ez nem csak gazdaságossági, hanem alapvetően üzemeltetési kérdés is. Egy fűtőtestkötés szakszerű átalakítása nélküli szelepcserével például kizárhatjuk az alattunk - esetleg felettünk - lévő lakások fűtőtesteit a hálózatból. Panelépületek fűtéskorszerűsítését ezért minden esetben a feladatot minden tekintetben megoldani képes szakcéggel végeztessük. Többlakásos, nagyobb épületeknél igen fontos tényező az üzembiztonság miatt a szelepek javíthatósága, a szelepbetétek üzem alatti cserélhetősége, a gyártó szervízszolgáltatása, alkatrészellátása.

Termosztátfejek kiválasztása, felszerelése, használata

A termosztátfejek hőérzékelői korábban grafitoszsír töltettel készültek. A korszerű gyártmányok napjainkban általában folyadéktöltetűek (8).
Mielőtt döntünk egy-egy szelepfej beszerzéséről, számos tényezőt kell mérlegeljünk.

Fontossági sorrend nélkül:
- megfelelő szabályozási pontosság
- megbízható működés, tartósság
- beszerzési ár
- garancia, javíthatóság, pótlási
lehetőség
- beépített fagyvédelmi funkció
- teljes elzárhatóság
- a gyári beállítás átskálázhatósága
- az alkalmazási hőmérséklet-tartomány alsó és felső korlátozhatósága, esetleg egy bizonyos hőmérséklet-érték rögzítése
- az adott helyiségben megfelelőnek bizonyult beállítási érték jelölhetősége (pl. memóriatárcsával)
- közhasznosítású terekben (pl. lépcsőház) a rongálások elleni megfelelő mechanikai ellenállás illetve eltulajdonítás elleni védelem
- megfelelő tisztíthatóság és nem utolsósorban az esztétikai megjelenés.

A termosztatikus szelepet úgy kell beépíteni, hogy a termosztát fej vízszintes helyzetű legyen. A fűtővíz áramlási iránya egyezzen meg a szeleptesten található nyíliránnyal. Fontos figyelembe venni a fűtendő helyiségek egyedi adottságait. A helyiség levegőjének akadálytalanul kell körüláramolnia a termosztát érzékelőjét. Amennyiben ez valamilyen ok miatt nem valósítható meg, úgy a normál kivitelű termosztát helyett a következő megoldásokat lehet alkalmazni:

a) Ha a termosztatikus szelep falsarokba, ablakpárkány alá, vagy falfülkébe kerül felszerelésre, és sűrűszövésű, kis légáteresztéssel rendelkező függönnyel takart helyzetbe kerül, vagy a termosztátot helyhiány miatt nem lehet vízszintes, hanem csak álló (függőleges) helyzetben beépíteni, úgy távérzékelővel rendelkező termosztátfejet kell felszerelni.
b) Ha a beépítési adottságok miatt a kézikerék hozzáférhetősége nehézkes, szereljen távállításos termosztátot.
Az a) és b) pont alatti helyzetek egyidejű fennállása esetén távérzékelővel szerelt, távállításos termosztát alkalmazása célszerű.
A termosztát felszerelése előtt - a könnyebb rögzítés érdekében - a kézikereket forgassa teljesen nyitott helyzetbe (9).

A hőmérséklet beállítása

A kézikeréken található hőmérsékleti jelzőszámok, jelek jelentése táblázatunkban látható:

Jelzőszámok, jelek Magyarázat helyiséghőmérséklet 0 Fűtőtest teljes elzárása * Fűtőtest fagyvédelme  kb. 7 °C 1 kb. 12 °C 2 kb. 16 °C 3 kb. 20 °C 4 kb. 24 °C 5 kb. 28 °C

A termosztatikus szelepek több évtizede kereskedelmi forgalomban lévő ipari termékek, amelyeket számos gyártó készít, eltérő műszaki és kulturális háttérrel, különböző piacokra. Az utóbbi időben - hasonlóan más termékekhez - egyre több a szabványosított műszaki jellemző.

Termikus jellemzők: szabályozási pontosság.
Akusztikus jellemzők: zajhatár.
Mechanikus jellemzők: a szelepház hossza (DIN szerint) elsősorban szelepcsere esetén fontos. Léteznek DIN szabványtól eltérő hosszúságú szelepházak is. A szelepház és a termosztátfej csatlakoztatása. Európában kialakulóban lévő szabványos méret az M 30´1,5 mm-es hollandis csatlakozó. 

Egyéb szerelvények

A külső hőmérséklethez illesztett szabályozott hőmérsékletű fűtővíz segíti a termosztatikus szelepek üzemét. Állandóan magas hőmérsékletű fűtővíz esetén, kis hőteljesítmény igény mellett (átmeneti időben) a szelepek ugyanis közel zárási helyzetben dolgoznának, ami - egyéb beavatkozás hiányában - áramlási zajok fellépéséhez vezethet.
Ugyancsak áramlási zajokhoz vezethet a fűtési rendszer csőhálózatában kialakuló változó vízmennyiség. Bizonyos fűtőtestek, fűtőtestcsoportok a hőmérsékleti viszonyok alakulásától függően, a termosztatikus szelepek működésének következtében kizáródnak a rendszerből (nincs igény a működésükre) és ennek a következtében az üzemben lévő hálózati részre a tervezettnél nagyobb vízmennyiség jut. Ezért fontos leszögezni, hogy a termosztatikus szelepek alkalmazása együtt jár a fűtési rendszer hidraulikai viszonyainak változásait kiegyenlíteni és korlátozni képes egyéb elosztó-hálózati szerelvények alkalmazásával (pl. strangszabályozók, túláramszelepek stb.), továbbá nagyobb fűtési hálózatoknál "intelligens", a mindenkori igényekhez alkalmazkodni tudó szivattyúk beépítésével. Felújítási, átalakítási munkák során a meglévő fűtőtesteket és a csőhálózatot jól át kell mosatni. Célszerű a rendszerbe szennyfogó szűrők beépítése (10).

Dr. Okányi Sándor
OVENTROP Magyarország Kft.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: termosztatikus, szelep

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

sztyopu avatarja

sztyopu         Termosztátfej

Sziasztok.
Oventrop Vindo TH termosztátfejeket vettem. Elolvastam a tájékosztatójukat és mivel nem irtak semmit arról, hogyan nem szabad felszerelni FÜGGŐLEGESEN szereltem fel a termosztátfejeket. Azóta már több helyen olvastam, hogy vízszintesen kell. De tényleg nem fog függőlegesen működni?

A (műanyag 25-os "forrasztós, hegesztős") csövek a falon kívül futnak. A csapok "könyökösek". Ezért nem is tudom vízszintesen felrakni a termosztátfejet, mert egyszerűen nincsen hely. A radiátor és a fal között kevesebb a hely mint ha a csövet elvezetem könyökbe (mert ugye a csap is könyökös, derékszögben van.), ezért ugy nem fér be.

Nem szeretnék távérzékelős megoldást használni.

Eset leg arra gondoltam, hogy a radiátor hoz felmenő cső lehetne 20-as és az már ugy beférne. Mit szóltok?

Elektronikus radiátortermosztát

A living connect nevű elektronikus radiátor termosztát felszerelése alig egy percet vesz igénybe és a Danfoss Link központi egységgel könnyen programozható vezeték nélküli kapcsolat segítségével....


Külső WC tartályok

Egy WC kialakítása, esztétikája ugyanolyan fontos, mint az, hogy mindig működőképes is legyen. Ezen túlmenően nem árt, ha az öblítés víztakarékos, mert az ellenkezője bizony sokba kerül. A korszerű...