Külső WC tartályok

A szakaszoló csapot minden javításnál el kell zárni! Az öblítővíz szivárgását a tartály töltő- vagy öblítő szelepének a hibája okozhatja, ami a csészében vehető észre, csak figyelni kell. Ha szivárgás észlelhető, akkor a tartály e két egységének működését kell megvizsgálni, mégpedig feltöltött állapotban. Ilyenkor a töltő- és a leeresztő szelepnek is teljesen zárnia kell.

A vízkő lerakódásokat egyik sem szíveli. Ez főként a mozgó alkatrészeknél, vezetőcsapoknál, függőleges rudazatoknál okozhat mozgászavarokat, azaz a szelep nem zár le teljesen, szivárgást okoz. A töltőszelep szivárgása csak a teljes lezárás előtti fázisban észlelhető. A szelep zárását akadályozhatja a működtető karra rakódott vízkőréteg, amely akadályozhatja a mozgását. Ez a szelep kiömlő csövének vízköves végére is vonatkozik, amit a gumitömítés már nem képes tökéletesen lezárni. Egy hosszabb, tömény ecet-, vagy citromsavas áztatás után a vízkő eltávolítható, a szivárgás megszüntethető. A záró gumitömítést is érdemes megnézni, mert ha kopott, netán elhasadt, akkor cseréje szükséges a teljes vízzáráshoz. Mivel a töltőszelep minden alkatrésze műanyag, érdemes kiszerelése után vízkőoldó folyadékban áztatva megszabadítani a lerakódásoktól. A mozgó alkatrészek szilikonzsíros kezelése is jó hatású. Ez a munka azonban elég pepecselő, ami esetleg egy azonos típusú, ám új töltőszelep beszerelésével kiváltható; kb. 2000 Ft kiadással jár.

Tömítőgyűrű csere

A WC tartály másik fontos egysége a leeresztő szelep. Bár ennek alkatrészei is vízkövesednek, ez ritka esetben okoz szivárgást. Annál inkább az alsó tömítőgyűrű alá szorult vagy a gyűrűre tapadt szennyeződések, esetleg a záró gumigyűrű kikeményedett anyagának vetemedése. Ez utóbbi esetben csak a gyűrűcsere segíthet, amelynek a beszerzése néha problémás, bár különféle tömítőgyűrű készletek egységcsomagban kaphatók. Könnyebb a helyzet, ha a szelep zárását valami szennyeződés gátolja. Tisztítás után – ha a gyűrű már jól felfekszik a kiömlőnyílás peremére – megszűnik a szivárgás. Ehhez viszont szét kell szedni az öblítő egységet, ami a korszerűbb gyártmányoknál elég összetett feladat. Viszont egy ilyen egység cseréje akár 3000 Ft is lehet.

A javítások alkalmával nem árt magát a tartályt is alaposan átmosni, mert az aljára a vezetékes vízzel együtt elég sok üledék rakódok le. Ezt mosószeres kefével és bő vízzel – felhúzott öblítő szelepállásban, öblítés közben – célszerű eltávolítani.  A nagyon régi tartályokat célszerű az új gyártmányok valamelyikére cserélni. Ezzel megvalósítható a víztakarékos öblítés és a tartályok formája is esztétikusabb lesz.

A magasra szerelt tartály erőteljesen öblít, nincs szem előtt, de pont ezért nehézkes a javítása. Ajánlott magasságuk általában 1,75 m. A régebbi telepítésűeknél a leeresztő cső többnyire elfalazott. Bár az utólagosan magasba szerelt tartályoknál ugyan a fal elé szerelt öblítő cső sem ritka, ám a tartály öblítő csőre csatlakoztatásának távolsága még ebben az esetben is kritikus lehet. Egyes típusoknál lehetőség van öblítés/stop működtetésre, így szabályozható az öblítő víz mennyisége. A legtöbb típus már páralecsapódás ellen védett, azaz a tartály sztirolcell bélelésű. Több gyártó választékából lehet tartályt választani, ezek faltól mért távolsága általában 110 és 140 mm közötti öblítővíz mennyiségük pedig 9-10 l.

A WC csészétől kb. 600 mm távolságba, azaz középmagasra szerelt tartály már ideálisabban hozzáférhető karbantartás szempontjából, viszont a vízvezetéknek a tartály közelében kell lennie, öblítő csövük pedig többnyire falon kívülre szerelt. E tartályok között már alapfunkció az öblítés/stop működés, mert a felül elhelyezett billentyűvel bármikor meg lehet szakítani az öblítés folyamatát. E típusból is több tartály méret között lehet választani. Felszerelhetők közvetlenül a WC csésze fölé is, de ettől még nem lesz monoblokkos, hiszen a csésze és a tartály nem egybeépített, és persze anyaga kerámia helyett sokkal olcsóbb műanyag. Egyszerű szerkezete lehetővé teszi a kétfunkciós öblítést, ami nyomógombbal hozható működésbe. 

Kényelmes a kezelésük, ám az elhelyezésükhöz a WC csésze és a fal között kellő távolság szükséges, hogy az ülőke felhajtva ne csapódhasson le, és a vízvezeték kiállása is az öblítő tartály közelében legyen. E célnak a lapos tartályok kimondottan megfelelnek, amelyek többnyire öblítés/stop funkciósak, páralecsapódás ellen védettek és a többi tartályokkal azonosan 9-10 l öblítővíz tárolására alkalmasak, ám az öblítő víz mennyisége a töltőszelepen szabályozható. Komolyabb változtatásokat csak jelentős átalakítások – pl. burkolatcsere vagy teljes felújítás – alkalmával érdemes megvalósítani. Igaz ezzel a helyiség sokkal esztétikusabb lesz.