A defektmegelőzést a gumiköpenynél kezdjük. Amikor külsőt vásárolunk, tisztában kell lennünk a kerék átmérőjével. Ezt általában colban (=inch) adják meg. Ez azonban még nem elegendő, ugyanis egy 28-as Csepel kerékpárra való gumiköpeny nem jó egy szintén 28-as túrabringára. A külsők pontos mérete az oldalfalukon szerepel, legegyszerűbb ezt leírnunk, és ez alapján keresgélni a boltban. Egy ehhez hasonló számsorra lesz szükségünk: 28 x 1 5/8 x 1 3/8 vagy 700 x 35C. (A példában egy 28 colos kerekű, trekking/city/túrakerékpár gumijainak adatai szerepelnek, kétféle megadási módban.)
Egy másik fontos adat, hogy milyen nyomásértékre fújhatjuk fel a gumit. Ez az adat szintén a köpenyen található, bar-ban vagy PSI-ben adják meg. Előbbi az európai, utóbbi az angolszász mértékegyeségeken alapuló skála. Szerencsére a nyomásmérőkön (pl. a benzinkutaknál) mindkét skála szerepel. Ezt a nyomásértéket tartósan elviseli a gumi, így érdemes ezt a szintet tartani, vagy legfeljebb néhány tized bárral alá menni, számítva a melegedésre. A túl magas nyomás a gumi idő előtti károsodását idézi elő, a túl alacsony pedig megnövekedett gördülési ellenállást okoz, és gyakori defektek előidézője lehet. Ha sokat túrázunk kerékpárral, megfontolandó defektálló külső vagy defektvédő szalag alkalmazása, ezek kis tárgyak (tüskék) behatolása ellen védenek, némi súlytöbblet árán.
Szeleptípusok
A ballonosabb gumikon autószeleppel illetve a dunlop szeleppel, országúti kerékpárokon pedig a dunlophoz hasonló menetű presta szeleppel találkozhatunk. Mivel a legtöbb pumpát autószelepes fejjel gyártják, érdemes ilyen belsőt kérni a kerékpárboltban. Ha mégis dunlop szelepes a kerékpárunk, olcsón szerezhetünk hozzá átalakítót. A dunlop szelep, kialakítását tekintve lehet szelepgumis vagy golyós kivitelű, mindkettőnél a hibátlan zárás a cél.
Ha lassú defektet tapasztalunk, azaz néhány nap alatt ereszt le a gumi, gyanakodhatunk szelephibára is, amit leggyakrabban egy apró szennyeződés okoz. Akármelyik szeleptípust használjuk, kicsavarhatjuk egy hegyes fogó vagy egy csipesz segítségével, a gumi leeresztését követően. Ha a szelepgumi elöregedett, cseréljük ki újra, az autószelepnél pedig tisztítsuk meg (pl. WD40-nel) a szelep gumigyűrűit (közben nyomkodjuk meg, ott történik a zárás) és a szelepet hordozó foglalat belsejét. Ezek után érzéssel, de teljesen tekerjük vissza, és élvezzük az eredményt.
Amit a belsőről tudni kell
A külső kiválasztása már tiszta, de nem mindegy, hogy milyen belső kerül a köpenybe. Itt szintén elég, ha a külsőnél megadott számot megmondjuk a kerékpárbolt eladójának, ő ehhez fog belsőt javasolni. Azért nem mindegy a méret, mert ha túl kicsi a tömlő, akkor felfújás után vékony lesz a fala, így érzékenyebbé válik a sérülésekre, ha túl nagy, akkor pedig gyűrődni fog a köpenyen belül. Valamekkora átfedés azért van az egyes belsők között. Érdemes pótbelsőt vásárolnunk, így egy kerékpártúra során nem kell az út szélén ragasztással foglalkoznunk.
Defekttípusok
Leggyakrabban éles vagy hegyes tárgy fúr lyukat a gumin, ezek közül is elsősorban a hátsó keréken. Ilyenkor két eset lehetséges, vagy azonnal leereszt a belső, vagy egy lassú defektet kapunk. Ha az utóbbival van dolgunk, érdemes megpróbálkozni a hazajutással, időnként persze lehet, hogy rá kell pumpálnunk a hibás kerékre. Előbbi esetében a defektjavítás vagy a belsőcsere következik.
Szintén gyakori defekttípus az ún. „kígyómarás”, ami akkor következik be, ha egy elhanyagolt, alacsony nyomáson használt gumival, éles felületre (pl. útpadkára) hajtunk. Ilyenkor a tömlő a külső és a felni közé szorul, utóbbinak a pereme lyukasztja ki. Ebben az esetben a javítás hasonlóan történik, mint egy szimpla defektnél, de fontos, hogy nagyobb foltot kell alkalmazni, hogy mindkét lyukat teljes mértékben lefedje. Ritka, de személyesen is találkoztam a harmadik defekttípussal, ami nem más, mint a durrdefekt. A nagy nyomásra fújt és elöregedett, repedezett falú köpeny terhelés közben egy kis részen kiszakad, aminek hatására a belső is kidurran 1-2 cm hosszan. Ilyenkor nem érdemes ragasztgatni, új külsőre és belsőre is szükségünk lesz.
Defektjavítás
Teljesen eresszük ki a levegőt a belsőből. Csavarjuk le a szelepet rögzítő gyűrűt a felni felől. Műanyag(!) gumiszerelő szerszámmal, a szeleppel ellenkező oldaltól indulva fordítsuk ki teljesen a köpeny egyik oldalát. Szedjük ki a belsőt és tapintással vizsgáljuk meg, a köpenyben nem maradt-e éles vagy szúrós tárgy. Ha van pótbelsőnk, helyezzük vissza a köpenybe, majd a szelepnél elkezdve nyomjuk vissza a külsőt a felnire, így haladjuk körbe. A művelet végén a külső falát összenyomogatva győződjünk meg róla, hogy nem szorult-e alá a tömlő. Helyezzük vissza a leeresztett kereket a kerékpárra, zárjuk az anyákat vagy a gyorsszárat, és fújjuk fel az előírt nyomásra.
Folttal történő javításnál a belsőn lévő lyukat egy lavór vízben kereshetjük meg. Ha megvan, jelöljük alkoholos filccel, majd szárítsuk meg. A lyuk környékét tisztítsuk meg a zsírtól, és kissé csiszoljuk meg. Kenjük be vulkanizáló folyadékkal, inkább túllógva a folt méretén. Ha a bekent rész mattá válik, és a körömpróba nem húz szálat, a foltot erősen préseljük rá anélkül, hogy a tapadó felületét ujjunkkal megfognánk! Visszarakás előtt érdemes a belsőt hintőporral beszórni, hogy kényelmesen megtalálja a helyét a tömlőben.
Végül használhatunk defektjavító spray-t is, de ez csak ideig-óráig nyújt megoldást, arra viszont jó, hogy az úti célunkhoz eljussunk. A felhasználási utasítások minden esetben fel vannak tüntetve a tubuson.