Műhelyforgácsok

Az alábbiakban néhány olyan munkafogást, ezermester trükköt mutatunk be, amelyek könnyebbé tehetik az otthoni munkákat.

Hol a tokmánykulcs?

Ez a sürgető kérdés mindig akkor merül fel, ha a kérdéses eszköz keresésünk ellenére sem kerül elő. Egy megfelelő átmérőjű csigafúró és egy jó erős csavarhúzó viszont pillanatnyilag pótolhatja az átmenetileg eltűnt tokmánykulcsot (1). Az oldást-befogást azonban ajánlatos érzéssel végezni, mert a művelet közben esetleg tönkremehet a csavarhúzó. Kényszerhelyzetben viszont jó szolgálatot tehet ez a cseles megoldás, csak mindig tudni kell, hogy szorításnál a fogkoszorút balra, oldásnál pedig jobbra kell elmozdítanunk, s ajánlatos ilyenkor robusztus csavarhúzót használnunk.

Ha vékony, fogjuk közre!

A vékonyabb lemezeket általában ollóval szokás levágni, ám ilyenkor deformálódik a lemez éle. Fűrészelni meg nagyon nehéz, mert a vékony lemeznek nincs tartása. Éppen ezért, ha fontos az egyenes él, két farostlemez darab közé kell fogni (2), s akkor már könnyen és deformáció nélkül még a 0,5 mm vastag lemezt is lefűrészelhetjük a kívánt méretre. Ám nem árt, ha a leeső darab se rezeg fűrészelés közben, ezért ezt a részt is célszerű egy kis csavaros szorítóval lefogni.

Akasztott ecsetek

Ez a mázolások időszaka, s aki maga lát hozzá, biztos lehet abban, hogy többnapos munka áll előtte. Ha viszont este letesszük az ecsetet, akkor vagy ki kell alaposan mosnunk, – amihez sok hígító szükséges – vagy vízbe állítva gátoljuk meg a beszáradását (3). A befőttes üvegbe állított ecseteknek a szőre erre úgy reagál, hogy reggelre elhajlik. Ezt megelőzendő az ecset nyelébe csak egy kis lyukat kell fúrnunk, s időleges pihentetésükkor e lyukon átdugott huzalra fűzve állítsuk a vízzel megtöltött üvegbe (4). Az ecset szőre természetesen ne érjen az üveg aljáig, s a víz is csak a festékes részéig érjen, különben kilazul a szőrzet ragasztása.

Lehúzószálak

A festékbe mártott ecsetről mindig le kell húzni a felesleges festéket. Ezt mindenki tudja, ám ez többnyire a doboz, vagy a vödör szélén történik meg. Ennek eredménye, hogy a laposecsetek szélén kevesebb lesz a festék, a közepén meg a kelleténél több marad a szőrszálak között. Ez elkerülhető, csak egy vékony, kiegyenesített huzalt kell a doboz szája fölé középen kifeszíteni, s ecseteinkről máris egyenletesen húzhatjuk le a felesleges festéket. Füles dobozokon ezt könnyen megtehetjük (5), a fül vége tálcán kínálja ezt a lehetőséget, ám a kisebb dobozokra már nehezebb a lehúzószálat felerősíteni. Az ilyenre a felső perem alá huzalból kell gyűrűt erősítenünk, s erre már felerősíthetjük a doboz nyílása fölé fektetett huzal végeit. E célra az 1 mm vastag, pl. egy eres, lecsupaszított elektromos vezeték is megfelel. Felerősítése előtt azonban célszerű meghúzva kiegyenesíteni, hogy a felesleges festéket egyenletesen húzhassuk majd le az ecsetek szőréről.

Szöges talp létrák alá

Laza, vagy felázott talajban a létrák szára könnyen besüpped, s ez többnyire akkor történik meg, amikor mi már a magasban vagyunk. E veszélyes helyzetet elkerülhetjük, ha a létrát egy deszkára állítjuk, amelyre előzőleg egy vastagabb lécet is felszegeztünk. Ez a léc megakadályozza, hogy a létra lábai lecsússzanak a deszkatalpról. A talpat magát pedig két nagy és hosszú szeg beütésével horgonyozhatjuk a talajhoz (6). A szeget azonban a munka elvégzése után húzzuk ki a deszkából, de csak annyira, hogy a hegye tárolás közben se okozhasson sérülést.

Állítható feszítőrúd kinyomó pisztolyból

A képen bemutatott szerszámot (7) jelenleg még csak a határainkon túl lehet beszerezni, ám igen hasznos jószág, s adott esetben egy segítőtársat pótol (8, 9). Az ezermestereknek ugyan csak ritkán van rá szükségük, ám akkor igen jól jönne egy ilyen kisegítő eszköz. Viszont a legtöbb barkácsolónak van kinyomó pisztolya, amely hasonló módon működik, mint a speciálisan alá- és kitámasztási célokra kialakított eszköz. Barkács változata úgy is kialakítható, hogy feláldozunk egy ilyen kinyomó pisztolyt, s levágjuk róla a kartust közrefogó keretrészt, a nyelét pedig egy 40´40 mm-es hosszú léc végére csavarozzuk. Ha pedig sajnáljuk átalakítani a kinyomó pisztolyt, akkor egy kiürült kartust alakítsunk át úgy, hogy kinyomócsőrét és fedőlapját eltávolítva palástja egy vastag műanyagcsövet, vagy stafli darabot megvezethessen a pisztolyba helyezve. A kinyomó nyelét oldhatóan rögzítsük – pl. két lemezbilinccsel – a támléc végére, így eredeti funkcióját is elláthatja, s kitámasztóként is használhatjuk.
S hogy a magas kitámasztó oszlop tárolása se okozzon gondot, két-három 1,5 m hosszú darabból, lemezbilincsekkel egymáshoz erősítve már kis helyen is elfér. Igaz így bonyolultabb a használata, hiszen a "teleszkópos" oszlop kívánt hosszúságát előbb megközelítően be kell állítanunk, s a csavaros szorítókat rögzítenünk is szükséges, de ez elhanyagolható körülmény.
A kitámasztó oszlop végső hosszát, illetve feszítő hatását a kinyomó pisztoly állítható kinyomó szárának fokozatos előretolásával érhetjük el. Így most már könnyebben, s főként segítség nélkül dolgozhatunk a mennyezeten is.

Csiszolóhenger

Munkadarabok ívelt éleinek simára csiszolása kézzel elég fáradságos művelet. Ezt az ötletes barkácsolók többnyire állványba fogott fúrógéppel, azaz annak a tokmányába szorított csiszolóhengerrel szokták elvégezni. A fahengerekre ragasztott csiszolópapírok azonban hamar elkopnak, cseréjük pedig körülményes. A ragasztás helyett célszerűbb a csavarral felfeszített csiszolóanyag.
Ehhez viszont kissé át kell a hengert alakítani. A többnyire csavarszárra erősített henger palástjába fűrészeljünk 5 mm széles, s legalább 10 mm mély, sugárirányú hornyot. A csiszolóanyagból levágott, a fahenger szélességével azonos méretű csíkot vágjuk olyan hosszúra, hogy a horony mélyére érjen, majd felülről faékkel üssünk közéjük egy hosszú M4-es csavart. A csavarszár beütése közben feszesre húzza a csiszolóanyagot, s ha egy anyával rögzítjük, forgás közben nem fog kilazulni. A kopott csiszolóanyagot pedig az anya oldása után a csavarszár kiütésével gyorsan ki lehet cserélni.
Ilyen csiszolóhengert készíteni sem nehéz (10), csak három-négy 20 mm vastag deszkából kinagyolt korongot kell egy M8-as anyáscsavarral és ragasztóval egymáshoz erősítenünk, majd később e csavartengellyel fúrógépbe fogva egyenes palástúra esztergálni. E hasznos eszköz olyan egyszerűen elkészíthető, hogy nem is érdemes érte pénzt kiadnunk.

Lapcsere csempeburkolaton

A legszakszerűbben felrakott csempeburkolaton is előfordulhatnak hibák. Kilazulhat egy-egy lap, vagy egy felfúrt tartókonzolt helyezünk át máshová, akkor ott éktelenkednek a feleslegessé vált lyukak. Laprepedés is előfordulhat, s ha van tartalék csempénk, akkor az ilyen jellegű hibákat lapcserével eltüntethetjük. Ajánlatos óvatosan dolgozni, mert a hibás lap kivésésekor a szomszédos lapok is megsérülhetnek. Ezt elkerülendő, először a hibás csempét műanyag ragasztószalaggal szegjük körül. Kaparóvassal távolítsuk el a fugázóanyagot a csempe körül. Erre nagyon jó a horgas hegyű, szőnyegvágó késbetét, amelynek hegyével még a keskeny fugák mélyéről is könnyű a megszilárdult maszszát kikaparni. Csavarhúzót erre a célra ne használjunk, mert az ék alakú, ezért kicsorbíthatja az ép lapok szélét. A fugamasszát a ragasztórétegig távolítsuk el a hibás lap körül. Ennek kivésését három-négy lyuk befúrásával könnyíthetjük meg. A vésést középről kiindulva kezdjük meg (11). A vésővel előbb a lyukak közötti részt "aprítsuk" fel, majd amikor már a lap alá nyomhatjuk a véső élét, akkor megpróbálhatjuk óvatosan, nagyobb darabokban lefeszíteni a ragasztórétegről. Ha nem megy, a hibás lap maradékát apránként véssük le a falról. Az sem nagy baj, ha közben a ragasztóréteg is lejön. A szélek felé haladva óvatosabban dolgozzunk.
A kivésett lap helyén a régi ragasztóanyagból is távolítsunk el egy réteget, hogy a frissnek legyen helye, különben az újonnan behelyezett csempelapot nem tudjuk majd szintbe állítani. A ragasztót kenjük a mélyedésbe, majd egyenletesen simítsuk el. Ehhez a művelethez fogazott simítólapot használjunk. A lapot most már a helyére nyomhatjuk (12), léccel szintbe állíthatjuk, beállíthatjuk a hézagot. A szegőszalag eltávolítása után gumilappal a résekbe simíthatjuk a fugamasszát (13). A beillesztett új csempelap egyáltalán nem lesz észrevehető. Hasonló módon javíthatjuk ki a kerámialapos padlók kicsorbult lapjait is.

Műanyag burák javítása

Ha nem tört apró darabokra, az új megvásárlásáig még elláthatja a feladatát, vízálló-, s átlátszó ragasztószalaggal kell a sérült részeket összefogni, kihullás ellen biztosítani (14). Gyorsjavításként kívülről ragasszuk le a berepedt részt. A ragszalagot ilyenkor is csak letisztított felületre nyomjuk fel, mégpedig lehetőleg gyűrődésmentesen, hogy esővíz ne juthasson a lámpatestbe. A ragszalagot ezért jól kifeszítve simítsuk kívülről a burára.
Otthon azután, amint időnk engedi, szereljük le a burát, és darabjait pontosan öszszeillesztve, közben pedig kívülről újabb ragszalag darabokkal rögzítve a repedések, törési vonalak közé ellapított végű huzallal juttassunk híg pillanatragasztót. A ragasztóanyagot fokozatosan adagolva szivárogtassuk a repedésekbe, hogy a ragasztás szilárd és tökéletesen vízzáró legyen. A ragszalagot csak a ragasztó teljes megszilárdulása után távolítsuk el. A megragasztott burát csak akkor érdemes kicserélnünk, ha kisebb darabok hiányoznak belőle, azaz felülete nem teljes, vagy ha autóbontóban olcsón akadunk hibátlan burára, vagy lámpatestre. A jól összeragasztott bura törésvonalai ugyan nem tűnnek el, de ez alig befolyásolja a használhatóságát, szilárdságában pedig megbízhatunk.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: műhely

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Rögzítők műhelyben, garázsban

A műhelyben, garázsban, kamrában, pincében sok olyan tárgyat tárolunk, amelyre csak időszakonként van szükségünk. Így aztán gyakorta az autónak már nem is jut hely a garázsban, mert amikor már a...


Hibrid fűrészgépek

A piaci tendenciák egyértelműen az akkumulátoros gépek térhódítását mutatják a szerszámiparban, de kétség kívüli tény, hogy a hálózati társaikat nem minden esetben tudják pótolni. A nagy...