Középpontban a szúnyog

Védekezzünk hathatósan, természetesen

Kezdjük az időjárással, ami alapvetően meghatározza eme vérszívók, na jó, mondjuk már ki, a szúnyogok szaporodási esélyeit. Köztudott, hogy a csípőszúnyogok a nőstények közül kerülnek ki, míg a hím egyedek rövid életük alatt a fák, bokrok levelit szívogatják rövidke, párnapos életük alatt. A nőstények a petéik lerakásához szükséges nedvet, a vért állatok, emberek bőrén megtapadva veszik magukhoz, és használják a szaporodáshoz. Előfeltétele a szaporodásuknak a megfelelő vízfelület, csapadékos időjárás utáni fülledt, meleg idő.

A szúnyogok léte azért nem hiábavaló, hiszen a tápláléklánc részei. Számos állat, sokféle rovarevő vadászhat rájuk, az ízeltlábúak közül például a szitakötők, skorpiólegyek, de megtizedelik a lárvákat a halak, gőték, ebihalak, csiborok, szitakötőlárvák is. Azt gondolnánk, hogy a madarak is nagy csípőszúnyog fogyasztók, de sajnos nem így van, hiszen táplálóbb egy kövér éjjeli lepke, mint pár darab vézna kis rovar. A szúnyogok a madarak, denevérek táplálékának csak igen kis részét, kevesebb, mint 0,5%-át képezik. Például a denevéreknek és fecskéknek hajnali és esti röptük során az elképzeltnél jóval kevesebb szolgál táplálékul. A szúnyogok legnagyobb ellensége az időjárás. A hűvös, szeles, csapadékos idő egyáltalán nem kedvez a kifejlődésüknek.

Na, de ha a közelünkbe kerülnek, és a fülünkbe muzsikálnak ezek a kellemetlen rovarok, és megnehezítik életünket, akkor eszünkbe sem jut a tápláléklánc, az ökológiai egyensúly, és még sok hasonló zengzetes téma; csupán arra fókuszálunk, hogyan tudnánk hathatósan és végérvényesen megszabadulni tőlük, megvédeni magunkat a csípéseiktől.

Mivel a téma örök, igen sokféle módon védekezhetünk. Először is válasszuk szét a természetes és mesterséges eszközökkel való védekezési módokat. A kémiai szúnyoggyérítést, mely hazánkban is komoly háttérrel rendelkezik – és jól alkalmazva hathatós eredményeket hoz – most csak megemlítjük, mert inkább a kémiai vegyszerek nélküli védekezést helyezzük a középpontba. Otthonunk tágabb környezetét tekintve, tegyük a kertünket nemkívánatossá a szúnyogok szaporodása szempontjából. Érdemes eső után felkutatni a ház körüli megmaradt pocsolyákat, vizes foltokat, és igyekezzünk azokat minél hamarabb megszüntetni, megszárítani. Figyeljünk arra, hogy állóvíz ne legyen az udvarunkon, s olyan részeket is számoljunk fel, ahol megáll, megposhad a víz – kiváló életteret adva a szaporodásukhoz. A kertben már az ültetésnél figyeljünk arra, hogy ne alakuljanak ki túlzottan nedves, nehezen szellőző, kiszáradó növénycsoportok, mert ilyen helyeken is szívesen megtelepednek a szúnyogok. Ne hagyjuk magasra megnőni a füvet, mert a hűvös, nedves, árnyékos foltok is kedvező életteret biztosítanak nekik.

Vegyük körbe magunkat olyan növényekkel, melyek képesek távol tartani a szúnyogokat. A következő felsorolás olyan, kertészetekben könnyedén beszerezhető növényeket mutat be, melyek illatukkal távol tartják a szúnyogokat. Még hatásosabb, ha elmorzsoljuk ezen növények levelét, és a bőrünket bedörzsöljük velük.

A levendula az elmúlt években sláger növénnyé vált, virágzásakor hazánkban számos helyen rendeznek fesztiválokat, még népszerűbbé téve ezt a gyógynövényt. Nagyon hatásos, elűzi a repülő rovarokat, és a szúnyogok mellett a legyeket és a molylepkéket is elpusztítja. Jellegzetes illata, aromája van, s ha kicsit bedörzsöljük vele a bőrünket, a szúnyogok messzire elkerülnek minket.

A borsmenta koncentrált formában rovarriasztóként is használatos, és kimutatták, hogy a belőle származó illóolaj a felnőtt vérszívókat is elijeszti, ezen felül még a lárvákat és a petéket is elpusztítja. A téli fagyot jól tűri, kedveli a gazdag, mélyrétegű talajokat.

A zsálya és a rozmaring is a szúnyogűző rovarok közé tartozik. A nyílt tábortűz mellett kevés rozmaringot és zsályát elmorzsolva és tűzre dobva hathatós védelmet nyújthat a szúnyogok ellen.

A citrombalzsamnak citromos illata mellett gyógyhatása is van. Legyünk körültekintőek az ültetésnél, mert elég gyorsan nő. Teraszra, erkélyre dézsába kiültetve is megfelelő védelmet ad.

A macskamenta virága már kora nyáron megjelenik és folyamatosan virágzik. A név kötelez, egyes fajait a macskák különösen kedvelik, szerencsére a szúnyogok viszont nem kedvelik az illatát.

Ki ne ismerné bazsalikomot, hisz fűszernövényként is elterjedt. A ki nem fejlődött szúnyogokat, a lárva állapotban lévő egyedeket pusztítja el, ezért érdemes vízfelület mellé ültetni. A meleg, félárnyékos helyet szereti, ott érzi jól magát.

Az itt felsorolt növények mellet hatásosan védekezhetünk még, ha szegfűszeget, körömvirágot, dohányvirágot, barátcserjét ültetünk a kertünkbe vagy balkonládáinkba. A kertben, erkélyen való beszélgetés, teázás során tegyünk az asztalunkra akár szegfűszeggel tűzdelt citrusféléket vagy almaecet-csapdát. Egy tálka almaecet magához vonzza a szúnyogokat, vonzóbbá válik, mint az emberek által kibocsátott illatanyagok.

Végül ne feledkezzünk meg a szúnyoghálóról, amely egy klasszikus védekezési forma. Igen jó hatásfokkal tarthatjuk távol a szúnyogokat, ha a ház vagy lakás összes ablakára felhelyezzük a megfelelően sűrűn szőtt hálót. Ellenőrizzük időnként őket, hogy nem keletkeztek-e rajtuk sérülések, szakadások és megfelelőek-e az illesztések.

Ha valaki szereti a fokhagymát, akkor a szúnyogos időszakban fogyasszon az átlagosnál többet, s ennek illata a bőrön kipárologva ugyancsak távol tartja a szúnyogokat.

Védjük tehát a körülöttünk lévő természetes környezetünket azzal is, hogy a szúnyogok elleni védekezésnél nem nyúlunk rögtön kémiai anyagokhoz, vegyszerekhez.