Növények balkonládákban

Balkonládába általában egynyári növényeket szokás ültetni. Ez a növénycsoport valóban a legszínesebb, látványos, hiszen májustól az első fagyokig folyamatosan virágzik (muskátli, petúnia, törpedália, bársonyvirág, pistike, szépcsalán). Ám számos más jellegű összeültetést is választhatunk, melynek csak a képzelet szab határt.

Egyre többen tartanak az ablakban, balkonládában gyógy- és fűszernövényeket. Kezd divatba jönni a balkon „haszonkertészkedés” is, sokféle zöldségnek van már törpe változata, pont balkonládás tartásra. Így sokféle színben kaphatunk balkonparadicsomokat, de törpe cukkíni, vagy tojásgyümölcs fajták is léteznek, melyeknek teljesen elegendő föld áll rendelkezésére egy balkonládában. Paprikából vannak törpe balkonfajták is, de dézsában próbálkozhatunk paprikafákkal is, melyek nagyon látványosak, csak tudnunk kell bent teleltetni őket. Így tavasszal – méretben – már az előző év előnyével indulnak az évnek – magról vetett társaikhoz képest.

Balkonládában lehet évelőket is tartani, például törpe sásliliomokat, törpe díszfüveket, pozsgások közül a változatos levélformájú és színű sedumokat. Jó megoldás a színes levelű dísznövények összeválogatása, hiszen azok nem virágjukkal, helyette tarka leveleikkel díszítenek. Hasznos lehet az is, ha törpe örökzöldek (pl. cukorsüveg fenyő) adják a ládabeültetés alapját, és azt ültetjük körbe például egynyári virágokkal. Így tavasztól télig színes a virágláda, ám télen sem teljesen kopasz, hiszen az örökzöldek, melyek addig a hátteret adták, télen fűszereplővé válnak. A balkonládákban – a nyári időszakban – szobanövényeket is tarthatunk. Ekkor figyeljünk, hogy déli ablakban csak a tűző napot bírók legyenek, északiban pedig a kifejezetten árnyékkedvelők.

Mire vigyázzunk?

A balkonládát – főleg többemeletes ház esetén – jól rögzítsük, mert ha leszakad, és valakire ráesik, az jobb esetben sem a virágainkat fogja sajnálni. Figyeljünk az elszivárogtató nyílásra. Szükség van rá, hogy a felesleges víz – főleg esőzések után- kijusson a talajból. De, ha ez a ház falán csurog le, akkor amennyit szépítettünk a balkonládával, annyit rondítunk a fekete csíkos házfallal.

A balkonláda nem természetes élőhelye a növényeknek, ez főleg abban nyilvánul majd meg, hogy a benne levő talajtömeg korlátozott. Ezért fontos figyelni a növények gyökér-levélzet arányára. A növény szó onnan ered, hogy „növekvő lény”. Azaz az egyetlen élőlénycsoport, mely halála pillanatáig is növekszik.

Ha például egy petúnia elkezd szépen növekedni, virágozni, ezt egy ideik nagyon jól teszi minden emberi beavatkozás nélkül. Mindaddig, míg gyökerei teljesen át nem szövik a rendelkezésre álló talajt. Ha ez megtörténik, akkor már a gyökérzet egyre kevesebb tápanyagot képes továbbítani a szárba, levelekbe. Ilyenkor kezd el felkopaszodni, megcsúnyulni a növény, mert azt a keveset, amit a gyökértől kap az új hajtások felé transzlokálja. Az idősebb levelek így nem jutnak tápanyaghoz, lehullnak.

Az ilyen jellegű felkopaszodás ellen kétféle módon tehetünk. Egyik a rendszeres tápoldatozás, így a növény, ha a talajból már nem jut elég tápanyaghoz, mert korábban kihasználta azt, akkor innen lesz tápanyaga. Másik lehetőség a rendszeres metszés, örökzöldnél, egynyárinál, mindennél. Amekkora a balkonláda magassága, annál a magasságnál nem hagyjuk a növényt sem magasabbra nőni. Így a gyökér-levélzet aránya megmarad.

A balkonládából hamarabb elpárolog a víz, hiszen egy nagyobb talajtömegnek nagyobb lenne a pufferoló hatása. Tehát a balkonláda növényeit gyakrabban kell öntözni, mint ugyanazon fajtájú szabadföldbe ültetett társaikat.

Vegyes összeültetés színes levelű fajokkal, a csüngők részben takarják a ládát – természetesebb hatást keltve

Szobanövények és egynyáriak vegyes beültetése

A színes virágok mögött a fenyők a háttér, de télen ők lesznek a fő látványosság

A tarkaság helyett két fő színt választva is látványosan elegáns összeültetés születhet

Egy kopott ólajtó is mennyivel elegánsabb egy kis virággal…