Hagyományos fűtés, alternatív módón

Módosítva: 2009-05-20 23:31:53

A gázáremelkedés felgyorsulása még a hagyományos fűtési módokat elfelejteni szándékozókat is véleményük megváltoztatására készteti. A gázkorszak (cirko, kombicirko) előtt volt az olajkorszak, szuper hatásfokú olajfaló légbefúvásos kazánokkal, és pocsék hatásfokú olajkályhákkal szándékoztunk a világot megváltani. Persze mindenki a fűtőolajjal hajtotta az autóját is, mert annyira alacsony volt az ára. Azóta senkinek sem jutna eszébe 250 forintos olajjal fűteni.

Még előbb voltak a vegyes kazánok. A rossz minőségű szilárd fűtőanyaggal is elműködtek valahogy, és mivel zömmel öntöttvas víztagokkal készültek az élettartamuk is megfelelő volt. Persze keringtetés nélkül csak termoszifon elven, etázsfűtésként működtek. Jó nagy átmérőjű csövekkel, hatalmas radiátorokkal próbálták a hőt átadni. Mivel olcsók voltak az anyagok, a hatásfok senkit nem érdekelt. A szabályzást egy termosztát vagy a radiátorra tett kéz biztosította.
Azóta a háztartási szén, a koksz ritka anyag lett, a fával meg sokat kell vacakolni. Igaz a régi széngázszagú, füstös téli levegőt senki sem kívánja vissza. Viszont a fafűtésű kandallóknak, cserépkályháknak erőteljes reneszánszát tapasztalhatjuk. De ezek a rusztikus fafűtések magukban csak kiegészítő fűtései lehetnek egy modern lakóháznak, ha pedig ezek az épület fő fűtőeszközei, akkor a gázkészülékekkel sokkal gazdaságosabb még ilyen árakon is kifűteni egy házat.
Ma már azonban léteznek alternatív nagyon gazdaságos és korszerű technológiákat alkalmazó hagyományos (fa, szén, vegyes) fűtési módok, amelyekkel kiválthatjuk az egyre dráguló gázzal üzemelő fűtőberendezéseket.

Megoldás a kiegyenlítő tartály

Az olaj- vagy gázkazánokkal ellentétben egy fafűtéses kazán névleges teljesítményét nem a nap 24 órájában nyújtja. Fafajtától függően egy töltés 3-5 órára elegendő, maximális teljesítmény mellett. A gyakorlatban azonban nem folyamatos a fűtés, éjszaka, vagy távollét esetén kimarad. Ezen periódusok alatt a ház hőellátását egy puffertartály biztosítja. A puffer mindig utántöltődik, ha a fakazán ég. A ház hőigénye szerint a többlet hőt a puffertartály gyűjti össze. Ahhoz, hogy ez megtörténjen kb. 30 %-kal nagyobb teljesítményű kazánt kell választani, mint a ház hőigénye.
A puffer rendelkezési energiája függ a nagyságtól és a hasznosítható hőkülönbségtől. Normál esetben a puffer 85 °C-ra fűthető fel. Ha egy padlófűtéshez csak 35 °C előremenő hő szükséges, akkor a hasznosítható hőfokkülönbség 50 °C. Fűtőtestekhez általában több hő szükséges, és ez kisebb használható hőfok-különbséget jelent.
Maguk a korszerű fafűtésű kazánok két irányban fejlődtek a hagyományos fakazánokkal szemben. Egyrészt magát az égési folyamatot tökéletesítő, ún. fagázosító kazánok irányába, másrészt a faipari, mezőgazdasági hulladékot is felhasználni képes ún. nagytűzterű kazánok irányába.
Az első csoportba tarozó berendezések a jó minőségű keményfa tüzelőanyagot szinte tökéletesen hasznosítják. Az égés során a fagáz hasznosítási szakasz biztosítja a tüzelőanyagnak a szinte hamu nélküli tökéletes égését. Ezzel nagyon jól hasznosul a tűzifában tárolt energia a fűtésrendszerünkben.
A nagytűzterű kazánokban pedig ami égni képes az elég, és ezzel hőt termel. Az eddig hulladéknak, haszontalan gaznak, elrohadó szénának, mint tüzelőanyagnak való felhasználását teszik lehetővé; akár közvetlenül elégetve, akár pelletként felhasználva a "haszontalan" anyagokat.

Fagázosító kazánok

A fagázosító kazánok működési elve a következő. A fában lévő maradék nedvesség szárítása, elgázosítása (pirolízis), és a könnyen eléghető alkotórészek előégetése szokványos módon a töltőaknában történik. A tüzelőanyag eközben a parázsággyal a rostély helyett egy speciális öntvény lemezen fekszik. Az öntvénylap közepén található az örvénykamrás égő. Az égő gázok ezen keresztül áramlanak lefelé, keverednek a szekunder levegővel és lejátszódik a főégés.
Az 1100 °C-ig terjedő hőmérsékleten elégnek a nehezen égő alkotóelemek is. Az erősen kékes alulra terjedő utóégés gázlángra hasonlít. A kazánba a friss levegőt ventilátor szállítja.
A pontos fűthető légköbméter hőveszteség számítással határozható meg. Tapasztalati adatok alapján, átlagos hőszigeteltség esetén: 24 kW kb. 150 m2 alapterületig, 35 kW kb. 250 m2 alapterületig, 50 kW kb. 320 m2 alapterületig alkalmazható. Hőtároló alkalmazása esetén a számított teljesítményt 30 %-kal meg kell növelni. A fűtési rendszerhez keringtető szivattyú szükséges.

Nagytűzterű kazánok

A nagy tűzterű kazánok melegvizes fűtési rendszerekhez, családi házak, üzemcsarnokok, nagyobb ipari- és mezőgazdasági létesítmények, fóliasátrak fűtésére egyaránt alkalmazhatók. Újonnan épülő vagy már meglévő rendszerekhez rövid idő alatt csatlakoztathatók.
A hagyományos fa és szén mellett minden mező- és erdőgazdaságban keletkező éghető hulladék: bálázott gabonaszalma, kukoricaszár, nád, szőlővenyige, faforgács, faapríték, hasábfa, fatuskó stb. felhasználható tüzelőanyagként. Barnaszenet is lehet a kazánban égetni.
A kazánok 4 mm vastagságú acéllemezből készülnek. A tűztér hengeres alakú, amelyben ferdén helyezkednek el a lángterelők. A tűztér mérete típusonként változik, de mindegyikről elmondható, hogy nagyméretű tüzelőanyagok elégetésére is alkalmas. A rostélycsövekben víz cirkulál, és ez megakadályozza annak kiégését. A kazánajtó szintén víztöltésű és gumitömlőkkel csatlakozik a kazán vízteréhez.
A kazán ajtaja teljes keresztmetszetben nyílik, ezáltal könnyen táplálható és tisztítható a tűztér. A nagyajtón található egy kisebb ajtó is, ami kémlelőnyílásra és huzatszabályozásra használható a hagyományos funkció mellett. A hamu eltávolítására szolgáló ajtó szintén nagyméretű, és huzatszabályozóval ellátott. A szabályozó lehet kézi állítású, de igény szerint automatikus is. A kazán hőfokmérővel van ellátva, ami a tetejére szerelhető.
A kazánokban eltüzelhető minden a házkörül keletkezett olyan éghető hulladék, ami egyébként a kukába kerülne, pl. ágak gallyak papírdobozok stb. (A tüzelőanyag nagyon olcsón beszerezhető, ha a közelben faipari cégek vannak.) Ha rönkfával fűtünk, akkor sem kell felhasogatni a fát, mert akár 1 méteres rönköket is egészbe betehetünk a kazánba. De lehet az akár fatuskó, amitől mindenki inkább megszabadulna, mert nem tudja széthasogatni, de ebbe a kazánba a nagyajtón keresztül könnyedén berakható. Természetesen szénnel is fűthető a kazán.
Nagyon sokan a gázkazánjuk mellé szerelik be ezeket a kazánokat, mivel egy családi ház körül rengeteg hulladék keletkezik, és így még pénzt is megtakarítanak. Amíg a hulladék ég a kazánban addig nem pörög a gázóra. A legfontosabb tehát, hogy mindig a legolcsóbb tüzelőanyaggal fűthetünk.
A hagyományos fatüzelésű, de korszerű fűtési rendszerek kitűnően alkalmasak egy családi ház fűtésére. Amennyiben napkollektoros kiegészítő hőtermelő egységeket is csatlakoztatunk hozzájuk még alacsonyabb fajlagos fűtési költségek adódnak. Ezeknek a korszerű fafűtéseken alapuló fűtési rendszereknek, tényleg csak kiegészítő fűtési (főzési) lehetősége a gáz.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Szűcs J. László

Címkék: fűtés

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Mikor kondenzációs a kondenzációs kazán?

A kondenzációs kazánok működési elve régóta ismert. Nyeresége a füstgázok hőmérsékletének csökkentéséből, és az ebből adódó páralecsapódásból ered. A hagyományos kazánokból az égéstermékek magas...


Korszerű fűtésszabályozás

Az intelligens épület-felügyelet ma már nem vízió, de magas beruházási költségei miatt, egyelőre kevesen engedhetik meg maguknak. Szerencsére e nélkül is korszerűsíthető házunk fűtésszabályozása,...