Nappali

A kialakítás szempontjai.

Mindezek miatt egyetlen más helyiség sem kíván a kialakításánál annyi figyelmet, mint ez a tér. Rengeteg szempontot kell mérlegelnünk. A lakás legnagyobb helyiségére akkor esik a választásunk, ha pl. nagy a család, gyakori a vendégvárás, ebben a térben van a dolgozó, az étkező, sőt esetleg a konyha is.
Választhatunk kisebb alapterületű szobát is; ha pl. kevés helyiségre van tagolva az otthonunk és gyermekeinknek szánjuk a tágasabb teret, hogy az alapvető életfunkciókon kívül még megfelelő játékteret is biztosíthassunk nekik.
Azonos méretű lakószobák esetén figyelembe kell vennünk a helyiségkapcsolatokat, a megközelíthetőséget, a tájolást, a kertkapcsolatot. Ideális esetben nappalink az előszobából közvetlenül megközelíthető, déli vagy délnyugati fekvésű, erkélyhez, teraszhoz esetleg kerthez kapcsolódik. Ha az ebédlőnk is itt van, akkor pedig a konyhával is szomszédos legyen. Új, saját családunknak tervezett otthonnál tervezőink ezeket a szempontokat veszik figyelembe a család életmódjának, igényének, ízlésvilágának és anyagi helyzetének megfelelően.

A berendezés

Következő lépés a nappali berendezése. Az alapterület és a sokféle tevékenység függvényében úgy kell elhelyeznünk a kiválasztott vagy már meglévő bútorokat, hogy a funkciók jól elkülönüljenek, és ne zavarják egymást, de szükség esetén kapcsolódhassanak is. A helyiségben a közlekedési útvonalak és a nyugalomi helyzetek teremtenek egyensúlyt. Így válik áttekinthetővé a tér.
Mindenképp választanunk kell legalább egy fókuszpontot, egy olyan központi helyet, ami már a belépéskor megragadja a figyelmet, magához vonz, szinte hívogatja a családtagokat és a vendégeket is. Fókuszpont lehet pl. a kandalló, egy kellemes ülőbútor együttes, esetleg egy szép és értékes gyűjtemény is. Ezen túlmenően a pihenő vagy ülőbútorok határozzák meg - már csak méretüknél fogva is - a berendezést. Jó ha ezek mobilizálhatók, szükség esetén könnyedén áthelyezhetők. Nem kell ragaszkodnunk a megszokott 3+2+1-es kanapé-fotel összeállításhoz. Összeállíthatunk beszélősarkot csak fotelekből vagy csak kanapéból is. Ügyelnünk kell arra, hogy minden személynek egyenrangú ülőhelyet biztosítsunk. Akkor tudunk jól beszélgetni, ha nem ülünk túl sokan egymás mellett, mert így nem látjuk a másikat.
Ne ragaszkodjunk a szorosan falhoz állított ülőbútorhoz! Bátran elhelyezhetjük térbe állítva, falra merőlegesen vagy akár átlós irányban is. A nagy testű bútorok ne kerüljenek a bejárati ajtónak háttal, mert így lezárják a teret, nem hívogatóak. Ha viszont más lehetőségünk nincs, tegyünk mögé valami látványos, alacsony polcot, esetleg konzolasztalt, ezzel téve izgalmassá a látványt.
Próbáljuk meg a televíziót ne házi oltárként kezelni! Szerepe persze fontos, elhelyezésére is figyeljünk. Lehetőség szerint ne természetes fénnyel szemben álljon, mert a becsillogás zavarhatja a látványt. A képernyő magassága ülőhelyzetben legyen szemmagasságban vagy szemmagasság alatt. Ideális távolsága az ülőbútortól a képernyő függőleges méretének ötszöröse. A sötétben való tévézés rossz hatással van a látásunkra, mert a képernyő és a környezet fénysűrűség különbsége nagy, és hamar elfárad a szemünk. Ennek ellensúlyozására helyezzünk kisteljesítményű fényforrást a készülék mögé - természetesen nem látható helyre.
Nehéz, szakembert igénylő feladat a térhatású HIFI berendezések 6 darab hangszórójának megfelelő elhelyezése. Erről korábbi számunkban már részletesen írtunk. Az audiovizuális berendezések függvénye az ülőbútorok helye és ez fordítva is igaz. Legtöbb esetben nem tudunk minden funkciónak külön teret biztosítani, tehát ezeket össze kell vonnunk, logikusan a beszélgetőhely közelébe, hogy innen lehessen élvezni a zenét, filmet is.
A tárolási szokások és a szekrénybútorok divatjának pozitív változása kiszorította a nagydarab bútorokat a nappali teréből. A régi szekrénysorok - amik ruhát, könyvet, bárpolcot, vitrint foglaltak magukba - különváltak. A ruhásszekrény a gardróbba vagy a hálószobába került, a könyvespolcok, vitrinek, bárszekrények önálló egységként, kisbútorként élnek tovább a lakószobákban. Tehát szükségünk van szekrényre, de lehetőség szerint ne nagyméretű darabok uralják a teret.
Egyre gyakrabban kerül a nappaliba a család számítógépe az internetes kapcsolattal. Nem igényel nagy helyet, de térbeli elkülönülést mindenképp. Próbáljuk meg részben takarni valamilyen bútorral, szerelt falszakasszal, paravánnal, hogy kevéssé zavarja a helyiségben tevékenykedő többi családtagot!
A népi hagyományok nagy étkezőkonyhája szinte teljesen eltűnt a mai modern otthonokból. Nagyon gyakran egyterű a konyha-étkező-nappali. Mindenképp jelezzük azonban a funkciók határait. A konyha-ebédlő közé kerülhet étkezőpult, alacsony fal, térbeállított bútor is. A főzés közben keletkező szagokat mindenképp ki kell vezetni egy elszívóval a kinti térbe. Az étkező látványos eleme lehet a nappalinak, de kötelező az azonos stílusú bútorok, összeillő színek alkalmazása.

Anyagok és színek

Az anyagválasztást és a színeket a választott stílus és az egyéni ízlés határozza meg. Egy bizonyos formarendszerhez egy bizonyos anyagminőség, minta, színharmónia tartozik. Semleges bútorok is adhatják az alapot, és kiegészítőkkel érhetjük el a kívánt hangulatot. Ezt viszonylag gyakran változtathatjuk is. A függönyök, szőnyegek, takarók, képek, dísztárgyak könnyen cserélhetők. Persze tökéletességet csak minden részlet összehangolásával teremthetünk. A stílusok, jellemzőiről és a hozzájuk tartozó világításról 2005/2. számunkban olvashatnak. Az évszakonkénti hangulatok létrehozásáról, az egyes évszakokhoz tartozó színekről, anyagminőségekről, textíliákról pedig 2005/4. számunkban találnak információt.
Fontos, hogy lakószobánk tükrözze egyéni ízlésünket, és a választott stíluson belül teremtsük meg az egységet. High-tech berendezéshez ne tegyünk bolyhos padlószőnyeget, minimalista bútornál ne legyen rózsás tapéta a falon, rokokó stílushoz nem illik a szögletes üvegasztal és még lehetne sorolni. Ha valaki tanácstalan és törekszik a legjobbra, kérjen bátran segítséget szakembertől.

Burkolat

A fent említett stíluson túl befolyásolja a padló burkolatának kiválasztását az anyagi helyzet, egészségi állapot pl. allergia, állatok tartása, egyéni ízlés, padlófűtés és még számtalan szubjektív megfontolás. Ezeken túlmenően fontos, hogy tudjuk egyszerűen tisztítani, legyen lépésbiztos és csúszásmentes. A padlón elhelyezett szőnyegek összefoghatnak, és el is különíthetnek funkciókat. A szőnyeg fajtákról 2005/12. számunkban írtunk.
Élhetünk a burkolatváltás lehetőségével is. Lehet az ülőbútorok alatt pl. svédpadló az ebédlő asztal alatt pedig kerámialap. Mivel az eltérő burkolatoknak más a vastagságuk ezt az aljzatbeton elkészítésénél már figyelembe kell venni. A tágulásuk is más, ezért a burkolatok találkozásánál dilatációs betétet, takarót kell alkalmazni.
A falak burkolata védelmül szolgál. Izgalmas vagy nyugodt hátteret biztosít, színétől és mintájától függően pedig optikailag is megváltoztathatja a térarányokat (Ezermester 2005/4.). Mindenféle berendezési stílushoz használhatunk falfestést, tapétát, faburkolatot vagy textilbevonatot. A falszínnel ráirányíthatjuk a figyelmet az előtte álló berendezési tárgyra vagy ellenkezőleg, szinte eggyé olvadhatnak. Nyugodtan használhatunk szokatlan színeket, élhetünk azzal a lehetőséggel is, hogy különböző falszakaszokat más-más színre festünk.

Textilek, képek, dísztárgyak

Minden elhelyezett berendezési tárgy funkciójától függetlenül erősíti az összhangot vagy éppen ellenpontot, kontrasztot hoz létre, ezzel téve izgalmassá a szobabelsőt. Ez maga a dekoráció. Legnagyobb díszítőereje mégis a kisebb tárgyaknak, képeknek és finom részleteknek van. Az ezekből megkomponált együttesek teszik föl a berendezésre a koronát. Pihentetik a szemet, gyönyörködtetnek, emlékeztetnek szép, személyes élményekre.
A mértékletesség fontosságát azonban sokan szem elől tévesztik, és túl sok tárgyat halmoznak föl, így azok nem hangsúlyozzák, hanem elnyomják egymást. A dekorációs eszközökről a 2005/11., az árnyékolásról, függönyözésről pedig 2005/6. számunkban olvashatnak részletesen.

Világítás

Az általános központi fény olyan legyen, hogy mindent lássunk, de ne legyen túl erős. Eltérhetünk a hagyományosan egy mennyezeti lámpa vagy csillár alkalmazásától. Süllyesztett, körben futó, vagy a berendezés alaprajzát követő fényforrásokat is elhelyezhetünk. Ezek kapcsolási módja működtetheti egyszerre vagy külön-külön egységenként is a lámpákat. Széles szegélyekben alkalmazhatunk fölfelé vagy lefelé világító fényeket is. A mennyezetet megvilágító lámpák magasabbnak láttatják a helyiséget, a lefelé világítók pedig szép fényfoltokat hoznak létre a fal felszínén. Ezeken túl alkalmaznunk kell az egyes tevékenységekhez helyi funkcionális világítást is, hogy megfelelő legyen a látáskomfort az olvasáshoz, a beszélgetéshez, az étkezéshez és minden más tevékenységhez is. Ezek a világítótestek lehetnek álló vagy asztali lámpák, mennyezeti lámpatestek, falikarok.
A hangulatvilágítás inkább dekorációs elemnek számít. Surló fények a falon, megvilágított szobrok és képek adják a teljes összhangot. A fények mindig az árnyékkal együtt vannak jelen, az árnyékok pedig sokszor jobban megmutatnak egy-egy plasztikus formát, mint a fény maga. A lámpák formája gyakran fontosabb, mint a fénye; esztétikai érték, dísztárgy is egyben. A fényeknek térkijelölő, térelhatároló szerepük is van.

Folyton változik

Ha mindent kialakítottunk nappalinkban, akkor sem fejeződött be a berendezése. Folyamatosan alakul a gyerekek növekedésével, életmódunk változásával, újabb és újabb tárgyak vásárlásával. Tartsuk szem előtt, hogy hangulatos, jól működő nappalihoz nincs szükség okvetlenül költséges dolgokra, különleges bútorokra, csak megfontolt térszervezésre és jó ízlésre.
Ha harmóniát, derűt, nyugalmat árasztó otthont vagy izgalmas, látványos, reprezentatív teret hozunk is létre, legyen a sajátunk, fejezze ki a benne élők személyiségét és igényeit. Igény pedig a közös nappali tér használatán túl az is, hogy legyen módunk elvonulni, és egyedül lenni a lakás valamely más zugában, hogy a közösen töltött időt is jobban tudjuk élvezni.