DVD - Avagy a házimozi lelke

A DVD (Digital Versatile Disc) egy nagy kapacitású CD méretű (12 cm átmérőjű) lemez, kapacitása 4.7GB-tól 17.1GB-ig terjedhet. Sokan helytelenül a DVD szó alatt rögtön a DVD-Video formátumot értik, holott ez a "digitális sokoldalú lemez" a videón túl képes audio (DVD-Audio), multimédiás anyagok vagy bármilyen adat tárolására is.
A DVD-Audio több csatornás, rendkívül jó minőségű, a CD 74 perces játékidejével egyező, vagy annál hosszabb lejátszást biztosító, szabványos, rendkívül nagy tárolókapacitású digitális lemez. A lineáris PCM nagyszerű hangzása mellett a lemezen grafikus és egyéb adatok is tárolhatók. A DVD-Audio egyik legnagyszerűbb szolgáltatása a több csatornás hangtárolás, melynél felvételkészítéshez 1-6 csatorna használható.
A DVD-Video szabványt a filmipar azon egyre erősödő igénye keltette életre, hogy a kiadók egyetlen optikai lemezen mozi minőségben hozhassák forgalomba filmjeiket.
A szabvány két különböző tömörítési algoritmus (MPEG-1 vagy MPEG-2) használatára ad lehetőséget, de a gyakorlatban csak az MPEG-2 van használatban. Az MPEG-2 videó tömörítés alkalmazásának köszönhetően (szemben az MPEG-1-el) kiváló eredményt lehet elérni, a minősége messze meghaladja a VHS-t. A formátum a kiváló képminőség mellett térhatású hanganyag, több különböző nyelvű felirat, interaktív menük és egyéb extrák használatát teszi lehetővé.
A nappalikba szánt asztali DVD lejátszók először Japánban majd az USA-ban és végül (1998-ban) Európában kerültek forgalomba. A lejátszók elsöprő sikert arattak, gyorsabban hódították meg a világpiacot, mint előtte bármely más elektronikai termék. Több ezer film és tízmillió eladott lejátszó után a piac továbbra is évről-évre folyamatosan növekszik. Később megjelentek a hagyományos VHS videomagnókat kiváltó DVD felvevők (DVD-Recorder) is, melyek ma már akár merevlemezzel ellátott változatban is elérhető árúvá váltak.
Egy DVD-Video lemezen az adatfolyam tartalmazhat 1 videót, 8 különböző hangsávot, 32 különböző nyelvű feliratot és 1 navigációs PGC sávot, ami az interaktivitásért felelős. A videó lehet MPEG-1 vagy MPEG-2, az audio pedig MPEG, Dolby Digital (AC3), LPCM vagy DTS.
Napjainkban elterjedt az MPEG-4 alapú videó tömörítési formátum, amelynek két különböző válfaját különböztetjük meg. Az első "DivX" néven vált ismertté, amely a Microsoft által fejlesztett MPEG-4 alapú codec "feltört" változata. (A teljes codec csomag DivX 3 illetve 3.11 néven hatalmas sikert aratott.)
A sikereken felbuzdulva fejlesztők egy csapata elkészített egy teljesen új, nyílt forráskódú MPEG-4 codec-et, melyet OpenDivX-nek neveztek el. Mások úgy gondolták, hogy a nyílt forrású fejlesztés helyett üzleti alapokra helyezkednek, és elkészítették az első zárt forráskódú codecet, a DivX 4-et. Az egykori csapat többi tagja azonban úgy vélte igenis érdemes a nyílt forrású fejlesztést folytatni, ezért 2001-ben az OpenDivX folytatásaként megkezdték egy új, saját codec fejlesztését, melyet XviD-ként ismerhetett meg a világ.
A múltbéli és a jelenlegi DivX verziók nagy előnye, hogy mind végig megőrizték kompatibilitásukat a régebbi verziókkal, így az elhíresült és még napjainkban is sokszor használt 3.11-es verzió lejátszása sem okoz gondot a legújabb 5.x vagy éppen 6-os DivX codec csomagoknak. A ma forgalomba kerülő DVD készülékek szoftvere frissíthető (pl. az Internetről letöltött, és DVD lemezre írt anyaggal).
Napjainkban a piacon kapható asztali lejátszók szinte kivétel nélkül támogatják az XviD-et is, bár ennek a formátumnak a dekódolása bizonyos esetekben jóval számításigényesebb lehet, mint a DivX-é. Így sajnos nem garantálható a 100%-os kompatibilitás minden asztali lejátszóval. Fontos megjegyezni, hogy a DivX lejátszók sem képesek minden fajta DivX formátummal megbirkózni, a kompatibilitás csak visszafelé érvényesül.
A DivX és Xvid formátumok ugyanakkor a video kalózkodás melegágyai is. Az Internetről gyakorlatilag az egész világ filmanyaga letölthető, váltakozó minőségben, s persze jogdíj nélkül. Egy játékfilm ebben a tömörítésben akár egy hagyományos CD-re is ráfér. Ugyanakkor DivX-ben tömöríthetjük saját videokameránk felvételeit is, természetesen legálisan. Így filmjeinket biztonságosan tárolhatjuk, és könnyen rendszerezhetjük. Új DVD játszó vásárlásakor tehát feltétlenül érdemes a divX-es változatok közül választani.
A DVD készülékek teljes mértékig helyettesítik a korábbi CD játszót, és megbirkóznak a fotóanyagainkat tartalmazó képlemezzel is. Újabban terjedőben vannak a kifejezetten asztali DVD lejátszóra kifejlesztett információs DVD lemezek is. Lexikonok, mesesorozatok, főzési tanácsadók, idegen nyelvi oktatóanyagok jelennek így meg (az Ezermesternek is készül ilyen feldolgozása), amik a lejátszó távirányítójáról vezérelhetők, annak menürendszere segítségével. A lényeg, hogy sem számítógép, sem számítógépes ismeretek nem szükségesek használatukhoz.