Nappali menetjelző szabályosan

A műszaki KRESZ szerint „lakott területen kívüli úton a forgalomban résztvevő gépkocsit nappali menetjelző lámpával vagy tompított fényszóróval, …nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani”. A KRESZ elsőként a nappali menetjelző lámpát említi, mivel e lámpák „rendeltetése a járművet jobban láthatóvá tenni nappali vezetés közben.” Ez azonban csak akkor érvényesül, ha a felszereléséhez megszabott minden előírást betartunk, és maga a lámpatest is rendelkezik a szükséges engedélyekkel.

Ha a szabályokat szó szerint vesszük, akkor nappali menetjelző lámpa hiányában, mintegy lehetséges helyettesítőként, a tompított fényszórót kell bekapcsolni, mely azonban nem jelzőlámpa, hanem útmegvilágító berendezés. Jelenleg azért használhatjuk országúton a tompított fényszórót, mert a nappali menetfény a régebben forgalomba helyezett gépkocsikon még nem kötelező, csak lehetséges. Emiatt a gépkocsik meghatározó többsége nem rendelkezik e lámpával, de az újonnan gyártottak már kötelező elemként igen.

Ellentmondás az előírásokban

A régebbi szabályozásoknál a nemzetközi és a magyar előírások között némi ellentmondás keletkezett. Az ENSZ-EGB 48. számú Előírás (48.R) a következőket tartalmazta: A nappali menetlámpák automatikusan legyenek bekapcsolva, ha a motort elindító és/vagy leállító berendezés olyan állásban van, amely lehetővé teszi a motor működését (gyújtást adunk). Azonban a nappali lámpák kikapcsolt állapotban maradhatnak, miközben az automatikus váltó, parkoló vagy üres állásban van, mialatt a rögzítő fék be van kapcsolva, vagy miután a vezérlőrendszert aktivizálták, de a járművet először hozták mozgásba.

A nappali menetlámpák automatikusan legyenek kikapcsolva, amikor az első ködlámpákat vagy fényszórókat bekapcsolják, kivéve azt az esetet, ha az utóbbiakat arra használják, hogy felvillanó figyelmeztető jelzéseket adjanak. Ez a rendelkezés azt is előírta, hogy a gépkocsi összes további lámpája – első és a hátsó helyzetjelző lámpák, a hátsó körvonaljelző lámpák (ha vannak), az oldaljelző lámpák (ha vannak), és a hátsó rendszerszámtábla megvilágító lámpák is legyenek kikapcsolva, ha a nappali menetfény lámpa bekapcsolva van. A nappali menetjelző lámpákkal nem rendelkező gépkocsikra a vonatkozó előírások alkalmazásával a lámpa utólag felszerelhető.

A hazai KöHÉM rendelet (MR. rendelet) viszont a következőket mondta ki: A nappali menetjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy csak a helyzetjelző lámpákkal együtt legyenek bekapcsolhatók, de – kivéve a fénykürt funkciót – automatikusan kapcsolódjanak ki, amikor a fényszórókat bekapcsolják.

Mint látható a helyzetjelző lámpák egyidejű bekapcsolása tekintetében az MR. előírása eltért a 48.R.-ben előírtaktól. Ennek eredményeként kétféle bekötést is alkalmaztak (helyzetjelző lámpákkal együtt, helyzetjelző lámpák nélkül). Az ellentmondás feloldásának céljából a hazai előírást módosították, így az jelenleg a következőket mondja ki:

„A nappali menetjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy a lámpa automatikusan bekapcsolódjon, ha a motorindító kapcsoló a motor indítására kész állapotában van, de – kivéve a fénykürt funkciót – automatikusan kapcsolódjanak ki, amikor a fényszórókat bekapcsolják.”

Tehát „a helyzetjelző lámpákkal együtt legyenek bekapcsolhatók” kitétel törlése egyértelműen azt jelenti, hogy a nappali menetjelző lámpák bekapcsolásával egyidejűleg a helyzetjelző, méretjelző, valamint a rendszám megvilágító lámpák nem világítanak. Fontos, hogy a fényszórók meghatározás az útmegvilágító fényszórók bármelyikére vonatkozik, azaz tompított fényszóróra, a távolsági fényszóróra vagy akár a ködfényszóróra is.

Magyarországon jelenleg is üzemelnek olyan gépkocsik, amelyeknek a gyári világítási kapcsolása a jelenleg hatályos szabályoknak nem felel meg pontosan, de a forgalomba helyezésük idején érvényeseknek igen. Ezekkel továbbra sincs gond, az autók világításának elektromos bekötésén nem kell változtatni. Ugyancsak nem kell megváltoztatni azoknak az utólag felszerelt lámpáknak az elektromos bekötését, melyek egykori nemzetközi, vagy nemzeti előírásoknak megfelelően készültek. Azonban a módosítás után felszerelt lámpa kapcsolási módja csak a jelenleg érvényes előírások szerinti lehet.

Elhelyezés, lámpa

Az elektromos bekötésen kívül a rendeletek pontosan szabályozzák a felszerelhető lámpák típusát és a szerelési pozíciókat (a lámpatestek helyét) is. Sokféle lámpa van forgalomban, és a kereskedelemben nagy számban kaphatók olyan „design lámpák”, melyek semmiféle engedéllyel nem rendelkeznek, és semmiféle szabálynak nem felelnek meg. Olyanokat is lehet látni, amelyek csomagolásán ez fel van tüntetve („…a gépkocsi közúti forgalomban ezzel a lámpával nem vehet részt…”), és sajnos olyanok is kaphatók, amelyekről a laikus elsőre ezt nehezen tudja megállapítani. A lámpa csomagolásán rajta kell legyen, hogy a világítótestet melyik országban, milyen számon hagyták jóvá. Követelmény, hogy az alkalmazott lámpa rendelkezzék jóváhagyással, azaz feleljen meg az ENSZ-EGB 87. számú előírás követelményeinek. A laikusoknak azt ajánljuk, hogy az ismert gyártók termékei közül válasszanak, akkor senkit nem fog meglepetés érni.

Természetesen nem mindegy, hogy a megfelelő lámpákat, hova és miként helyezzük el. A kizárólag nappali menetfényként szolgáló lámpák elhelyezésére a következő a szabály:

– az átvilágított felület alsó széle az úttest szintjéhez 250 mm-nél közelebb és attól 1500 mm-nél távolabb nem lehet;

– az átvilágított felület külső széle a gépkocsi legszélső pontjától 400 mm-nél távolabb, a különböző oldalon lévő lámpák átvilágított felületének belső szélei egymáshoz 600 mm-nél közelebb nem lehetnek. Az olyan gépkocsin, amelynek a teljes szélessége nem éri el az 1300 mm-t, a belső szélek közötti legkisebb távolság 400 mm-re csökkenthető.

Utólag felszerelhető nappali menetjelzőként is (gyárilag is) gyártanak olyan lámpákat, amelyekbe a helyzetjelző funkció is integrálva van. Ezeknél a helyzetjelző fény automatikusan lekapcsol vagy elhalványul, ha a nappali menetjelzőt bekapcsoljuk. Egyesített lámpa felszerelése esetén a jármű eredeti első helyzetjelzőjének működését meg kell szüntetni (pl. az izzót ki kell venni a foglalatból).

Jellemző hibák

Említettük már, hogy a közutakon futó gépkocsik között sok olyat látni, amelyeknek a kapcsolása sem a régi, sem a pontosított szabályoknak nem felel meg. Gyakori, hogy a felszerelt világítótestek nem rendelkeznek a nappali menetjelzők jóváhagyásával. Még gyakoribb, hogy a nappali menetjelző és a tompított fényszóró egyszerre világít, illetve a nappali helyzetjelzőnek teljesen külön kapcsolója van, így aztán gyakorlatilag bármelyek világítótesttel együtt képes világítani. Ezek a szabálytalan bekötésű gépkocsik megbuknak a műszaki vizsgán.

Azt is tudnunk kell, hogy a nappali menetjelzők fényének színét is tartalmazzák az előírások. A lámpa színének megváltoztatása miatt a jóváhagyás érvényét veszti.