Szalagradiátor
A szalagradiátor őse Kanadában és az USA-ban terjedt el néhány évtizede egy tőlünk kivándorolt szakember ötlete nyomán. A kazán által melegített vizet a helyiségek falain a padlózat közelében körbefutó hosszú rézcsövön vezetik keresztül. A 18-20 milliméter átmérőjű csőre téglalap alakú rézlemezeket forrasztanak, sűrűn, a cső teljes hosszában, ezáltal nagyon hatékony hőleadás érhető el. Külső borítása szinterezett (beégetett festésű) alumínium.
A fal és a padló találkozásánál parkettaszegélyként végigfutó szalagradiátor nem a szoba levegőjét, hanem a falakat melegíti fel, aminek eredményeként az onnan visszasugárzó hő a falfűtéshez hasonlóan alacsonyabb hőmérsékleten is biztosítja a hagyományos fűtésnél megszokott hőérzetet, ami 10-20 százalékos energia-megtakarítást eredményezhet. További takarékossághoz vezet, hogy a rendszer víztartalma méterenként mindössze 0,15 liter, a radiátoros fűtésben keringtetett víz 1/4-e, a padlófőtésben cirkuláló 1/10-e. Itt tehát lényegesen kevesebb energiával elérhető a megfelelő szobahőmérséklet.
Kellemes közérzetet teremt és energia takarékos
Bár a szalagradiátorban kevés víz áramlik, hőleadó képessége a furfangosan megnövelt lamellás felület révén mégis jelentős. A fűtőlemezkék sugárzó felülete az egysoros változatnál méterenként 0,75, kétsorosnál 1,45 négyzetméter. A dinamikus hőleadó-képességből és az alacsony víztömegből adódó gyors reakcióidő együttesen további 10-20 százalékos energia-megtakarítást szavatol. A keringő víz optimális hőmérséklete 60 fok körüli. A gyártáshoz felhasznált sok vörösréz miatt a szalagradiátoros fűtés fűtőtestre eső beruházási költség duplája az acélradiátoros fűtőtesttel kivitelezett fűtésnek, de a kiadást kompenzálják az előnyök.
A rendszer egyszerű felépítése következtében például nincs szükség drága, különleges célszerszámokra a szereléshez. Bármely, már meglévő melegvizes fűtőberendezésre csatlakoztatható. A rögzítő burkolat felerősítéséhez elmaradnak a falvésési, javítási munkák. A szalagradiátorok elegánsak, de nem hivalkodók, észrevétlenül simulnak a környezetbe, beépített bútorok lábazatára is felerősíthetők. Csekély helyigénye révén kiválóan alkalmazható tetőterekben, kis garzonokban. A könnyűfém burkolat kétcsatornás változata lehetőséget ad arra, hogy gyengeáramú vezetékeket és más kábeleket itt vezessenek körbe a helyiség falai mentén. A szegélyfűtésnél az alacsonyan lévő hideg levegő felmelegedve lassan feláramlik a falak mentén, felmelegítve a teljes falfelületet, és mivel nem alakul ki észrevehető cirkuláció, így a por sem keveredik fel.
Padlócsatorna fűtés
Nagy üvegfelületeknél nincs lehetőség és mód fűtőtesteket elhelyezni úgy, hogy az szép, esztétikus legyen. Pedig pont a nagy üvegfelületeknél szükséges a hő utánpótlása, mivel a levegő hőmérséklete a nyílászárók környezetében lehűl, azok párásodását okozva. Erre az esetre nyújtanak megoldást a padlóba süllyesztett úgynevezett padlócsatorna fűtőrendszerek, padlókonvektorok, melyekkel legtöbbször szalagfűtés kiegészítőjeként találkozhatunk.
Nagy üvegfelületeknél ez az ideális
A fűtőtesteknek két fő csoportja van: konvekciós és kényszeráramú. Ez utóbbin belül megkülönböztetünk keresztáramú és centrifugál ventilátoros kivitelt. A konvekciós fűtőtestek legfőbb előnye a hangtalan működés, míg a ventilátoros kivitelű fűtőtestek lényegesen nagyobb hőleadással rendelkeznek.
A konvekciós padlócsatorna fűtőrendszer három főrészből áll. A padlócsatorna ház általában horganyzott acéllemezből készül, de találhatunk példát rozsdamentes acéllemezből, vagy üvegszálas műanyagból kialakított házra is. A felhasznált anyagoknak köszönhetően úszómedencék, kádak közvetlen környezetében is biztonságosan telepíthető, mivel korrózió elleni védelméről nem kell külön gondoskodni. A fűtőregiszter vörösréz csöves, alumínium lamellás fűtőtest. A réz igen kedvező tulajdonságai miatt a fűtőcső élettartama szinte korlátlan, míg az alumínium lamellák a rendkívül jó hőátadó képességüknél fogva hatékonyan, gazdaságosan biztosítják a hő átadását.
A regiszter egyik végén az egymás feletti csövek 180°-os fordító idomokkal vannak összekötve, míg a másik végén osztó-gyűjtő helyezkedik el az egymás mellett futó csövek közösítésére. A takarórács és szegélyléc anyaga lehet fényes, illetve csiszolt rozsdamentes acél, sárgaréz, szinterezett alumínium vagy fa is. Az U alakú rácselemek formájuknál fogva rendkívül nagy teherbírásúak, így a fűtőtest megfelelő beépítés esetén lépésálló.
A legkönnyebben tisztán tartható, leghosszabb élettartamú a rozsdamentes anyagból készült rács, míg a különböző fajta faanyagból készült natúr rácsok a helyszíni pácolás és csiszolás után tökéletesen harmonizálnak a parkettás vagy egyéb faborítású környezettel. A padlócsatorna fűtőtest takarítása rendkívül egyszerű, mivel a takarórácsot felcsavarhatjuk, mint a szőnyeget, és így takarítógéppel, porszívóval a csatorna könnyen tisztántartható. A könnyű takaríthatóság lehetővé teszi forgalmas átjárókba való telepítését is.
A ventilátoros fűtőtesteknek van egy negyedik fő alkotóelemük, ez a ventilátor. A centrifugál ventilátoros kivitelnél a ventilátor a csatornaidom egyik végén helyezkedik el, és három méter hosszban alkalmas a levegőmozgás megfelelő mértékű elősegítésére. A keresztáramú ventilátoros kivitelnél a ventilátor a fűtőregiszterrel párhuzamosan helyezkedik el, és a csatorna hosszától függően egy-három darab kerül beépítésre.