Külső homlokzatszigetelés

A magyarországi lakásállomány helyzete hőszigetelési szempontból erősen megoszló, összességében rossznak mondható. Diagrammunkból kitűnik, hogy bár kétségtelenül alkalmasabb normális emberi életre a családi ház, mint az iparosított házgyári lakások zöme, a rossz tervezés és kivitelezés miatt itt tapasztalhatók arányaiban a legrosszabb hőtechnikai jellemzők. (Ugyanakkor ezeknél várható a legnagyobb javulás egy ésszerű felújítástól.)
A cél, a hőhidak csökkentésén és a hőátbocsátó képesség javításán túl a külső falak határoló képességének javítása is. Ezért is lényeges, hogy a szigetelés lehetőség szerint a falak külső oldalára kerüljön, hiszen így a fal a téli időszakban melegebb lesz, nem beszélve arról, hogy a fagypont is a szerkezeten kívülre kerül. Ez az előny nem jelenik meg a belülről szigetelt szerkezetek esetén, ám bizonyos esetekben meg kell elégedni ezzel a kisegítő megoldással is.
Az utólagos hőszigetelés rendkívüli mértékben csökkenti fűtési költségeinket, spórolási lehetőséget rejt a háztartások számára. A hőszigeteléssel a falazat hőszigetelő képessége 40-70 %-kal nőhet, ami fűtésszámlánkra igencsak kihat.
A fűtési energiatakarékosság mellett ne feledkezzünk meg a fordítottjáról sem. Európában évente 10 %-kal nő a klimatizált helységek száma. 1 foknyi hűtéshez háromszor annyi energia kell, mint ugyanennyi fok melegítéshez. A hőszigetelés ebben is segít, mert ahogyan télen benn tartja a hőt és nem engedi bejutni a hideget, úgy nyáron a meleget zárja ki, és a hűvösebb levegőt őrzi.
A külső homlokzati hőszigetelés az épületeink megóvását is segíti. Csökkenti a falszerkezet termikus igénybevételét. Nyáron a rosszul szigetelt fal külső oldala domborúvá válik a melegtől, télen homorú lesz a hidegtől, és ezekben a mozgásokban az évek során "elfáradnak" a falszerkezet anyagai. Ezen mozgások minimalizálását segíti a szigetelés, de segíti a falban elhelyezett gépészeti csövek fagyveszélytől való megóvását is. Csökkenti a párakondenzációs veszélyt, azzal hogy a harmatpontot kitolja a külső falsíkra. Átgondolt szellőztetés mellett ez az épületek belső penészedésének, gombásodásának megszűnését jelenti.

A homlokzati falak hőszigetelésének legismertebb fajtái:

• a hőszigetelő vakolattal készülő,
• a hőszigetelő lemez szigetelésű, szerelt burkolatú,
• a hőszigetelő lemez szigetelésű, vakolt fedőrétegű és
• a kőzet- vagy üveggyapot szigetelésű köpenyfalas módszer.

Hőszigetelő vakolat

A hőszigetelő vakolat könnyű adalékanyag-tartalmú habarcs felhasználásával készül. A könnyű adalékanyag általában duzzasztott perlit vagy polisztirol gyöngy. A hőszigetelő habarcs készíthető az építés helyén, az oda szállított alkotóanyagokból, és az ún. szárazhabarcsból, amely gyárban készül, és az építéshelyen csak vizet kell hozzá keverni. Napjainkban a szárazhabarcs mindinkább kiszorítja az építéshelyen készülő hőszigetelő habarcsot. A hőszigetelő habarcsot több rétegben, a falazó elem fajtájától függően 3-5 cm vastagságban kell felhordani a vakolandó felületre.
A hőszigetelő vakolat hőszigetelő képessége 2-5-ször rosszabb, mint a hőszigetelő lemezeké, ezért elsősorban csak olyan épületek esetében kerül szóba, amelyeknél a homlokzat hőszigetelő képességét csak kis mértékben kell javítani.

Hőszigetelő rendszerek

A szerelt burkolatú hőszigetelés esetében a homlokzati falra rögzített hőszigetelő lemezek elé - légrés közbeiktatásával - szerelik a burkolatot. A légrés a kiszellőzést, a burkolat az épület esztétikus megjelenését biztosítja.
A vakolt fedőrétegű hőszigetelés esetében a homlokzati falakra rögzített hőszigetelő lemezekre különböző megmunkálású (kapart, dörzsölt) fedővakolat kerül.
A köpenyfalas hőszigetelés esetében a homlokzati falak külső oldalára rögzített kőzet- vagy üveggyapot anyagú hőszigetelés elé légréssel vagy anélkül köpenyfalat építenek. A köpenyfal - tömegéből adódóan - jelentősen késlelteti a környezeti hatásokat. Ez a módszer családi házak utólagos hőszigetelésére is alkalmas.
A hőszigetelő lemezek általában polisztirol hab, kőzetgyapot, valamint két oldalán fagyapot fedőréteggel borított polisztirol hab anyagúak. Ezek közül a leggyakrabban a polisztirol hab anyagú hőszigetelő lemezeket használják. A lemezeket ragasztó habarcs és/vagy dübel rögzíti a falhoz.
A hőszigetelés hatékony alkalmazásához száraz, repedésmentes vakolat alatti felület szükséges. Feltétlenül el kell kerülni a további nedvesedést, ugyanis, a víz hatására, a legtöbb hőszigetelő anyag elveszti hőszigetelő képességét, vagy jelentős mértékben veszít belőle.
A szigetelő lapokat ragasztó habarcs segítségével rögzítik a külső falhoz, erre alapvakolatból, üvegszál erősítésű textíliából és fedővakolatból álló burkolat kerül. A szigetelőanyagot több helyen mechanikusan is rögzíteni kell, sőt egyes esetekben kizárólag profiltartókkal oldják meg a felerősítést.
Utólagos külső hőszigetelő falborítás hátsó átszellőzéssel a hőtechnikai paraméterek javításán felül, az időjárással szembeni védőréteg és a szigetelőréteg közötti légrés segítségével megakadályozza a páralecsapódást az épületszerkezet felületén. A szellőzőrés 20 mm (palaborításnál 10 mm).
A legelőnyösebb szerkezeti kialakítás a fa alapléces változat, mert ennél nem keletkezik hőhíd. Bizonyos esetekben (állandó erős szél, csapóeső) állagmegőrző szerepe is fontossá válhat.
Az árverseny miatt minél olcsóbbnak szeretnék feltüntetni a homlokzati hőszigetelő rendszer árát. A tervezők ott spórolnak, ahol látszólag a legkevésbé kritikus: a hőszigetelő anyag vastagságán. A felhasználók viszont akkor járnak jól, ha a mai követelményeknek megfelelően szigetelik otthonukat, és nem a 25 évvel ezelőtti igények szerint végzik a hőszigetelést. Aki vékony hőszigetelést alkalmaz, az duplán költ: egyszer a homlokzatszigetelési munkát fizeti meg, azután pedig éveken keresztül az indokolatlanul magas fűtési számlában a félreértelmezett takarékosság árát. Néhány példa. Ha a B30-as falazatot 7 cm vastag homlokzatszigetelő lemezzel borítjuk, a fal hőátbocsátási tényezője 0,41 W/m2K lesz, ami elfogadható, de 3 cm vastag szigeteléssel nem. Hasonlóképpen alakul más falazóanyagok esetében is a helyzet. Tömör tégla és vasbeton falazatnál 8-10 cm vastag hőszigetelés is indokolt lehet, de a jobb hőszigetelő tulajdonságú Poroton, Uniform téglák esetében sem érdemes 6 cm alá menni.