Belvízmentesítés

Ha nincs vizünk, akkor minden pénzt megadunk, hogy az ingatlanunkban ivóvizünk, öntözővizünk legyen. De ha víz alá kerül a kert, víz önti el a pincét, a szobákat akkor nagy a gond. Ráadásul ezek a vízkárok véletlenszerűen, az időjárás szeszélyétől függően jelentkeznek. Okozójuk lehet az árvíz valamint a belvíz. Az árvíz valamilyen állandó vízfolyás (folyó, patak) által szállított vízmennyiségnek nagymértékű megnövekedésekor következik be. Előbb teljesen megtölti a víz a medret, majd abból kilépve elárasztja a környező területeket is.

A patakok hirtelen nagymértékben áradnak, de az áradásuk gyorsan nagy rombolást okozva levonul. A folyók áradása lassabb, de hosszabb idő alatt vonul le, emiatt sokáig okoz elöntést az egyébként száraz területeken.
Árvízi elöntéstől védi a lakott területeket az árvédelmi töltésrendszer, a különböző árvízi vésztározók hálózata. De az árvíz előli biztos védelemet csak az árterületen kívüli jelent. Ezért tiltják az árterületen való építkezést az építési rendeletek, (melyeket számtalanszor kijátszanak, nem tartanak be).
A belvíz azonban a saját területünkön keletkezik. Egyrészt az elfolyni képtelen nagy csapadékból, másrészt a felszínre kerülő talajvizekből származik. A csapadékot a kisebb nagyobb árkok és csatornák hivatottak levezetni a területről, a talajvizet különféle a talajban kialakított szivárgó rendszerekkel lehet lecsökkenteni. A hirtelen történő, zömmel nagy csapadékok hatására bekövetkező elöntéseket azonban csak szivattyúzással lehet mielőbb megszüntetni.
Ezekben az esetekben legelőszőr a talajszint alatti épületrészek, pince, szuterén, garázs stb. kerülnek elöntésre, ugyanígy az emésztőgödrök, vízóraaknák is. Az épületbe felszínről befolyó csapadékvizek többnyire sarat, szennyeződéseket is hoznak magukkal, vizük ezért kisebb nagyobb szilárd részeket is tartalmaz. Az ilyen vizet nevezzük "zagynak, zagyvíznek". Tiszta víz a talajvízszint megnövekedéséből kerül az épületek alsó helységeibe, mivel ez a víz a talajon keresztül, azon mintegy megszűrve jut a helységekbe.
Ezeket a "tiszta" vizeket hagyományos kialakítású ún. tisztavizes szivattyúkkal távolíthatjuk el. Ilyenek például az újabban gyakran használt kerti szivattyúk. Ezeknek a szivattyúknak a jellemzője, hogy száraz helyről, a víz feletti szintről üzemelnek. A fizika sajátosságaiból adódóan azonban centrifugál szivattyúval a felszínről csak 6-7 méter mélységből tudjuk felszívni a vizet. Mélyebbről felszívni nem lehet, csak felnyomni, felemelni a mélyebb szintek fölé.
A vízszint alól működő szivattyúkat "merülő szivattyúknak" nevezzük. Két nagy csoportjuk van, az egyikbe tartoznak a búvár vagy szakzsargonnal mélykút szivattyúk. Ezek a csőre hasonlító formájú szivattyúk egy nyomócsőszakasz végére vannak szerelve, alul helyezkedik el a szigetelt villanymotor, középen a vízbeömlő nyílás és felül van a többlépcsős szivattyúrész, ez csatlakozik a nyomócsőhöz. Mivel ezek a szivattyúk a vízszint alól termelnek így szívóoldaluk gyakorlatilag nincs, csak felemelik, azaz felnyomják a vizet a szükséges szintre. Jellemzően kutakba szerelnek ilyen szivattyúkat.
A másik típus a "BIBO" szivattyúk néven közismert zsompszivattyúk, vagy munkagödör vízmentesítő szivattyúk. Ezek a szivattyúk is a vízbe merülve a vízszint alól termelnek. Szintén egy nyomócsőszakasz végére vannak szerelve, de a cső a szivattyúk oldalához csatlakozik. A BIBO szivattyúk alján van a szűrőzött, vízbeömlő nyílás, középen található a többnyire egy lépcsős, esetleg darabolókéssel kiegészített szivattyúegység, melynek nyomócsonkja a BIBO szivattyú oldalán található, és felül van kialakítva az elektromos meghajtó motor. A céljainknak ezek a szivattyúk felelnek meg leginkább. Elektromos energiaellátásuk történhet a meglévő hálózatról, ennek hiányában pedig robbanómotoros aggregátorról üzemeltethetőek.
A vízmentesítő szivattyúk nagy mennyiségű vizet, kis nyomáson, rövid idő alatt juttatnak el egyik helyről a másikra. Tiszta csapadékvízre, szennyezett vízre és kommunális szennyvízre kifejlesztett típusaik vannak. Ezen szivattyúk egyike sem alkalmas öntözésre vagy házi vízellátásra, kis nyomásuk miatt ugyanis nem szűkíthetők, nem fojthatók. Szerkezeti kialakításuknál fő szempont a magas kopásállóság és korrózióállóság elérése. Felépítésük általában robosztus, legtöbbször beépített úszókapcsolóval ellátottak, sokféle lapátkerékkel készülnek, ami megkönnyíti a vízszennyezettség típusa szerinti választást. Legegyszerűbb típusaival szerelőaknák, összefolyók, ciszternák víztelenítését biztosíthatja. Darabolókéses, vortex lapátos, egycsatornás változatai a csatornába való szennyvízátemelést szolgálják. Egyes típusaik tartályba építve is kaphatók, így a ház belső terében, pl. a fürdőszobában is elhelyezhetők. A választható szivattyútípust elsősorban a szennyezettség típusa és az átszivattyúzandó víz mennyisége határozza meg, ezért különösen ajánlott a választásnál szakember segítségét kérni, mivel az átemelő rendszer helytelen kiépítése igen kellemetlen problémákat okozhat.Az elöntött helységekből a fenti típusokkal kiemelt 50-300 liter percenkénti vízmennyiséget lehetőség szerint valamilyen vízelvezető árokba, a csapadékcsatornába vagy közvetlenül a befogadóba (folyó, patak) vezessük el. Ha ez nem lehetséges akkor az épülettől mimnél távolabb elhelyezkedő, annál mélyebb fekvésű telekrészre vezessük a vizet, és ott hagyjuk beszivárogni a talajba.
Figyelemmel kell lenni arra is, hogy ne hirtelen nagy mennyiségben szívjuk a vizet mert a gyors víztelenítés felgyorsítja a talajvíz áramlását, ezzel esetleges talajtörést, roskadást idézhetünk elő, és ez az épület állékonyságát veszélyezteti, szélső esetben annak leomlását okozza.
A szennyezett saras, törmelékes, esetleg szennyvízzel kevert vizeket csak szennyvízszivattyúkkal tudjuk eltávolítani. Ezek a szivattyúk darabolókéssel, rugalmas (gumi, műanyag) szivattyúlapátokkal vannak szerelve, ezért 10-50 mm átmérőjű szilárd részeket, savas, szennyezett, nagyfajsúlyú folyadékokat is képesek átemelni. A szennyezett vizeket a csatornaszolgáltató szippantós gépjárműveibe, vagy - amennyiben engedélyezett - közvetlenül a szennyvízcsatorna hálózatba kell átemelni.
A szennyezett vízzel elöntött helységeket, területeket a víz eltávolítása után fertőtleníteni (klórmész, Nátriumhypoklorit oldat stb.) szükséges.Az épületen kívüli belvízzel elöntött kertrészekből a vizet mezőgazdasági - zömmel utánfutóra szerelt, robbanómotoros meghajtású - szivattyúegységekkel lehet eltávolítani. Ezek a "békeidőben" öntözési feladatot ellátó szivattyúk percenként több köbméter víz átemelésére is képesek, ezért megfelelő méretű árokba, befogadóba kell az átemelt vizet vezetni. Annak semmi értelme, hogy ezt a jelentős mennyiséget a területünkön próbáljuk meg elhelyezni.
Az ingatlanon kialakított kerti vagy tűzivíztároló tó alternatív vízelhelyezési lehetőséget jelent, azonban ezekbe lehetőleg a tisztább belvizeket emeljük át.A belvízátemelő szivattyúk beszerzésénél az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni. A szennyezett vizet szállító szivattyúknál nagyobb karbantartási igényük miatt célszerű már a vásárlásnál tájékozódni arról, hogy a kiválasztott típus javítható-e, ill. biztosított-e az alkatrészek utánpótlása. Bármely célra szeretnénk szivattyút vásárolni, elsődleges szempont legyen a minőség, hiszen a vízellátó vagy vízmentesítő rendszert nem egy-két évre tervezzük, annak hosszú évekig kell szolgálnia. Vásárlás előtt érdemes érdeklődni a jótállási és szervizelési feltételekről is, és mindezt figyelembe véve választani a tengernyi szivattyútípus
közül.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Szűcs J. László


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Épületszárítás

Az épületszerkezetek magas nedvességtartalma nem csak a lakók egészségére van negatív hatással, hanem a fal- és padlóburkolatok, valamint a bútorok állagát is rontja.


Belvíz elleni védekezés

A 2010-es év rendkívüli mennyiségű csapadékkal járt a Kárpát-medence területén. A szokásos 550 mm/éves csapadékkal szemben az ország nagy részén 1000 mm-nél is több csapadék hullott. Emiatt a nyári...