TV és DVD szekrény

Aki kényes otthonának berendezési harmóniájára, az még a legmodernebb tv-készüléket is stílusidegennek érezheti a lakószobájában. Az egyesek által gúnyosan "házi oltárnak" nevezett készülék fekete doboza természetesen nem mindenki szemét bántja, sőt sokan még piedesztálra is emelik. Mások viszont szekrényük polcára állítják (már ha befér), s erényeire való tekintettel tűrik meg e fekete és erősen porosodó külsejű "családtagot". Mert hogy Ő az, ahhoz kétség sem férhet.

Van azonban a tv-állványnál, polcra helyezésnél igényesebb megoldás is. Ehhez persze a készülékhez szabott szekrény kell, amelyet csak akkor nyitunk ki, amikor a tv képernyője elé ülünk. Kinyitott ajtaja nincs útban, mert azok a készülék mellé csúsztathatók. Az alsó fiókokban a "konzerv-felvételeket" tárolhatjuk, a videót pedig a nagy képernyős készülék felett vagy alatt helyezhetjük el. Használaton kívül simán a bútorzathoz illő kis szekrénynek látszik, ám belsejében a család szórakoztató társa lapul, amely bármikor szolgálatra kész.

Anyagok, vasalatok, szerszámok

A szekrény anyagát célszerű a meglevő berendezés tónusához hasonló színű és erezetű, 19 mm vastag laminált-, vagy furnérral borított faforgácslapok közül kiválasztanunk. Ezt az a körülmény is befolyásolhatja, hogy az élfedések között találunk-e a kiválasztott alapanyaghoz illő felvasalható fóliát, vagy furnért. Ezek választéka ugyan bőséges, de főként a természetes faanyagok esetében lehet kritikus az eltérőségük. Ezen felül nem árt az alapanyaghoz való vastagabb szegélyléceket is választanunk, vagy legalább is olyanokat, amelyek élfedő szalagokkal "nemesíthetők". Ezek 10x19-20 mm-esek legyenek, és majd a szekrény díszléceihez szükségesek.
A két ajtólap táblás szerkezetű, tábláikhoz 16 mm vastag, hasonló borítóréteggel ellátott alapanyag szükséges. Ha ez akadályba ütközne, akkor a 19 mm-es alapanyag is megfelel, de az ajtótáblák a belső oldalon 3-4 mm-re kiállnak majd a keretek síkjából. Hátlapként a 6 mm vastag rétegeltlemez is megteszi, és ha igényesek vagyunk, ennek anyaga lehetőleg bükkfaborítású legyen. A fő alkotóelemeket természetesen lapszabászatban vágassuk le, és nem árt a kényesebb illesztési hornyok, ferde vágások elkészítését is rájuk bíznunk, hogy nekünk már csak a kisebb, otthon is elvégezhető műveletekkel kelljen foglalkoznunk.
A vasalatokhoz műanyag tológörgőkre, vezetékre és kivetőpántoktra, továbbá négy bútorfogantyúra illetve gombra lesz szükségünk. Az ajtókat csak akkor érdemes zárral is ellátni, ha korlátozni kívánjuk a gyerekek tévézését, mert a betörőknek ez nem jelent akadályt a készülékek esetleges eltulajdonításakor.
A szekrény összeállításához az alapvető kézi szerszámokon kívül jól jön egy felsőmaró és asztalra is erősíthető körfűrész. A csapozott alkatrészek összehúzatásához a hosszúszárú csavaros szorítók helyett megteszik a hevederes szorítók is, de a hosszú lécekre felfogott szorítókkal is boldogul aki elég fifikás.

A szekrény belső kávája

3 Ez a bútor két korpuszos, azaz egy polcos belső kávából és az ezt magába foglaló külsőből áll. A belsőt két oldallap és az azonos méretű fenék-, fedő- és polclap alkotja. A darabok egyik hosszanti élét fedjük le élfóliával, majd 10 mm-es köldökcsapokkal él-lap kötésben erősítsük egymáshoz. Ha van lamelló fészekmarónk (1) akkor köldökcsapok helyett lamelló csapokat használjunk. A vízszintes darabok a két oldallap közé kerüljenek, a polc pedig alul is lehet, ha a tv készülék számunkra túl alacsonya kerülne. Így a készülék lábai a padlótól kb. 450 mm magasságban lesznek majd, és ez már ideális nézőmagasságnak mondható. Igaz, hogy a tengerentúlról származó bútordarab eredetileg az ottani nézési szokásokhoz igazodóan kialakított, ám a kisebb magassági méretmódosítások nem változtatják meg jelentősen a szekrény karakterét.
A polc magasságát a lejátszó (videó, DVD, vagy esetleg a műholdvevő) készülékek magassága alapján határozzuk meg, de számukra elég a 200 mm belmagasság, és akkor még a televízió is kényelmesen befér a számára kijelölt helyre. A hátlapot még ne erősítsük fel, mert az a külső kávával együtt fogja össze hátul a szekrényt. A darabok felénk eső, látható élét élfurnérral fedjük le. Az alkotó darabokat kissé nedvesítsük be, majd száradás után a felületeket csiszoljuk teljesen simára. A felületi simaságot végül acélgyapottal, vagy színlő pengével szálirányba lehúzva biztosítsuk. Portalanítás után az alkatrészek felületét - az egymásra csatlakozó részek kivételével - vonjuk be kétszer vékonyan selymesfényű bútoripari lakkal, és csak ezt követően ragasszuk össze a belső kávát (2).

A szekrény külső korpusza 

4 Ezt a részegységet sem bonyolultabb összeállítani az előzőnél. A fenéklapra élével csapozzuk fel a két oldallapot, középre pedig a fiókok közötti támot (3). E darabot használjuk fel a vízszintes válaszlap alsó élének szintbe jelöléséhez, és akkor biztosak lehetünk, hogy nem lesz méretben eltérés a két szélső él oldallapokra csapozásakor. A válaszlap köldökcsapjainak pontos átjelöléséhez célszerű hegyes átjelölő tüskéket és vezetékléceket, vagy csapfészek fúrósablont használnunk. Ezt minden összecsapozandó alkatrész-párnál ajánlatos szem előtt tartanunk, mert a pontosság nagyon fontos. A fenéklapot néhány hosszú facsavar behajtásával is célszerű megszilárdítanunk (4). A fedőlap csak a két oldallap élére csatlakozik köldökcsapokkal, esetleg lamelló csapokkal. A hátlap számára azonban 6x6 mm-es hornyot kell marnunk az aljába, az oldallapok és a fenéklap hosszanti élébe pedig ugyanilyen méretű aljazás szükséges a hátlap beillesztéséhez. Felerősítéséhez 3x25-ös facsavarokat használjunk, amelyeket egymástól kb. 150 mm-re előfúrt lyukakba hajtsunk be.
5 A káva darabjait furnérozott anyag esetén az előzőkhöz hasonlóan felületkezeljük, de az oldalak és a fedőlap külső felületein e műveleteket a szokásosnál is nagyobb gondossággal végezzük el. Ne feledjük, hogy ezek az alkatrészek nagyon is szem előtt vannak, és eleve meghatározzák a bútordarab minőségét. Ne feledkezzünk meg a fenéklapba süllyesztendő tolóajtó görgők vezetéksínéhez szükséges 5x7,5 mm-es hornyok kimarásáról sem. A hornyok 12 mm távolságra legyenek az oldallapok belső oldalától, és az első éltől 15 mm-re kezdődjenek.

Az ajtók elkészítése 

A szekrénynek ez a legmutatósabb része, ezért kialakítását illetően nagyon pontosan dolgozzunk. Először is az ajtók keretét alkotó darabokat készítsük el. A megfelelő szélességűre szabott lécek élébe marjunk a rajzunkon megadott méretre 10x10x25 mm-es fészkeket, majd az alkatrészek ezen éleibe 10x10 mm-es hosszanti hornyokat. A középső osztóléceket mind a két él felöl hornyoljuk végig. A műveletet ún. lengőtárcsás körfűrésszel, vagy felsőmaróval végezzük el. A pontosságot úgy biztosíthatjuk, hogy két összefogott darabon egymást követően marjuk ki a hornyokat (5). Ez után a sarokkötések csapjait és azok fészkeit alakítsuk ki a darabokon. A csapokat a hevedereken, a fészkeket pedig a négy hosszanti keretléc végeibe marjuk be. Az élborítást csak ezt követően vasaljuk fel az éleikre. Mivel több egyforma darabok kell elkészítenünk, célszerű, ha minden pontosan ellenőrzött marási, vagy vágási műveletet a többi alkatrészen is egymást követően végezzünk el, hogy biztosak lehessünk azonosságukban.
7 Ezután a betéttáblák élcsapjait készítsük el. Ezek 10x10 mm-esek legyenek. A csaprészt csak az egyik oldal felől, lengőtárcsás fűrésszel (6) vagy aljazó maróval, a megmunkálandó éllel párhuzamosan megvezetve készítsük el. A hosszú csapok élét és a táblás rész éleit finoman csiszolva törjük le. E daraboknál is az egyes ismétlődő műveleteket minden darabon egymásután végezzük el, mert a méretazonosságukat ezzel a módszerrel tudjuk leginkább biztosítani, és egyben a beállításokat is csak néhányszor kell pontosítani. Egyre azonban nagyon ügyeljünk. A betéttáblák középső, kiemelkedő részének mérete a vízszintes osztólécek csap nélküli részének a hosszával azonos méretű legyen.
A hosszuk pedig a rájuk felütött osztó- és vízszintes keretlécekkel együtt a hosszú keretlécek hosszát adják ki. Ha esetleg kissé nagyobbak lennének, akkor mindegyiknek az egymásra merőleges oldalából, egységesen marjuk le a felesleges anyagot. A fa borítású alkatrészek látható élét furnér, vagy műanyag élfóliával borítsuk be, s ezt követően felületkezeljük.
Száradásuk után az alkatrészekből előbb a közbenső osztó- és az alsó-felső keretlécet ragasszuk egymáshoz (7), elmozdulás ellen szorítókkal biztosítsuk. E vázba egymás után beillesztve ragasszuk be a betéttáblákat, végül pedig a két szélső keretlécet is ragasszuk a helyére, és hevederes szorítóval préseljük fészkükbe a csapokat. A hátoldalon kiálló táblák élét is élfóliázhatjuk, de a csupán 3 mm széles részt barna páccal, vagy testes lazúrral bekenve is "felületkezelhetjük".

A fiókok egyszerűek legyenek 

8 Aki nagyon egyszerű megoldással is megelégszik, az a fiókoldalakat 115 mm széles műanyag fiókoldal elemből is kialakíthatja. Ezek inkább a laminált anyagból készült bútorhoz illenek, a furnérral borítottakhoz valódi fát célszerű használnunk. Ezeknek oldalait aljazott sarokkötésekkel ragasszuk össze. A fenéklapnak csak az első előlap hátoldalán kell hornyot képeznünk, a rétegeltlemezből leszabott lapokat egyébként ragasztva és néhány facsavarral is megerősítve fogassuk fel a többi oldal alsó élére. Fiókvezetékként görgős síneket, vagy a kész elemből kialakítottaknál keményfa léceket használjunk. A fiókoknak külön előlapjuk van, amelyeket a kávák előlapjára két, a fiók belseje felől behajtott facsavarral, erősíthetünk fel. A felületkezelésük után már csak a két fogantyút kell a helyére erősítenünk, és máris hozzáfoghatunk a szekrény lábkeretének kialakításához.

A szekrény lábkerete 

9 Szerkezetileg ez nagyon egyszerű részegység, de pontos munkát igényel. Darabjai ugyanis 45 fokban ferdére vágott élekkel csatlakoznak egymáshoz (8). A vágásokat asztali fűrészgépen ajánlott elvégezni, mert a kézi gépek nem vezethetők meg elég pontosan. Akinek azonban van gérvágó fűrészkészüléke, ezzel is nagyon pontosan levághatja a ferdeszögű éleket. A műveletek sorrendje pedig a következő legyen. Az erezetrajz a láb magasságával azonos szélességű darabon a hosszára merőleges legyen, és az aljazást, a nyolc lábelemet kiadó darabon, annak teljes hosszában végezzük el. Ezt követően vágjuk le a 83 mm széles lábak ferde sarokéleit, majd szabjuk ferdére az egyik hosszanti élüket. Az elemekből 6 mm-es köldökcsapokkal megerősítve alakítsuk ki a négy lábat. A csapozást azonban helyettesíthetjük egy-egy háromszögű sarokléc beerősítésével, de csak az aljazás alatti sarkokba ragasszuk be a lécet, amelyeket egy-egy kisebb facsavarral is fogassunk a lábak alsó oldalára.
A lábak tartókeretét a 45 fokos vágásokkal szabjuk méretre. A darabokból alkossunk keretet, és ennek belső sarkaiba is ragasszunk saroklécekből levágott elemeket. Hosszuk a keretlécek szélességével legyen azonos, és két-két facsavarral is fogassuk a lécek belső oldalára. A keret sarkaira ragasztva és csavarokkal megerősítve rögzítsük fel a négy lábat, majd az alkotódarabok látható éleire vasaljunk élfedő fóliát, vagy furnért. A felületkezelést követően a lábkeretet hosszú átmenő facsavarokkal, vagy a keretlécek belső oldalára csavarozott felfogólécek segítségével szereljük fel a szekrény aljára. Nagyon ügyeljünk arra, hogy a lábak és a szekrény külső élei egy vonalba essenek.

A fedő- és hátlap is a helyére kerül 

Most már csak a szekrénytestről a teteje, a hátlapja és alul a két vízszintes szegélylécének a felerősítése van hátra. A fedőlap hátsó élébe marjunk 10x6-10 mm-es aljazást a hátlap számára. A fedőlap látható éleit szegélylécek nélkül is kialakíthatjuk, de az első és oldalsó éleket ebben az esetben csiszoljuk enyhén félkerekre, és csak ezt követően vasaljuk fel rájuk az élvédő szalagot. A vasalóval előbb a közepén haladva ragasszuk fel az élfedő anyagot, majd az egyik, utána a szemközti, lecsapott él felé vasalva préseljük fel az élfedést. A felesleget vésővel vágjuk le, majd csiszolással finoman lekerekítve munkáljuk a fedőfelülettel egy síkba.
11 Ha viszont szegélyléceket használunk a fedőlap keretezéséhez, akkor ugyanilyen méretű és anyagú, lehetőleg idomos, fóliázott léc kerüljön a szekrényfiók válaszfalának, illetve fenéklapjának az éleire, és ezeknek folytatásaként az oldallapokra is. A fedőlapra került nyers falécek felső élét kis gyaluval munkáljuk a fedőfelülettel azonos síkba. A léceket még a felerősítésük előtt célszerű felületkezelni. Felfogásukhoz használjunk ragasztót, és a léceket vékony szegekkel biztosítsuk elmozdulás ellen (10). Ezt követően óvatosan húzzunk rájuk még egy réteg színtelenlakkot. Felerősítése előtt azonban ne felejtsünk el a tolóajtó görgős megvezetőjéhez szükséges sínek számára 5 mm mély és 7,5 mm széles hornyokat marni az alsó oldalába. A hornyok az oldallap belső felületétől 12 mm-re legyenek, és elől az éltől 35 mm-re kezdődjenek.
A hátlapot próbáljuk a helyére illeszteni, majd a szekrény rekeszeibe kerülő készülékek kábelei és szellőzése számára jelöljük be a kivágandó nyílások helyét. A tévének ajánlatos elég nagy szellőzőnyílást vágnunk, mert elég jelentős hőmennyiséget termel, amit hátul kell kiszellőztetni. A nyílást a készülék felső részénél vágjuk ki, így majd kialakul a légcsere. A kábelek számára elégségesek az 50 mm átmérőjű kör alakú nyílások, amelyeket koronamaróval, vagy nagy méretű körkiszúróval könnyen kialakíthatunk. Ajánlatos a hátlapra egy többcsatlakozós dugaszoló aljzatot is felszerelni, hogy a fali aljzatig csak egy kábelt kelljen elvezetni. A hátlapra kerülő aljzatot olyan mélyre süllyesztve szereljük fel, hogy a csatlakozódugók ne álljanak ki a hátlap síkjából. Az aljzatot 6 mm-es rétegeltlemezből összeragasztott dobozzal fedjük le, a szekrény belseje felől. Ha már kialakítottuk a nyílásokat és beszereltük a központi aljzat dobozát, felületkezeljük a hátlapot, majd 2,5x15-ös facsavarokkal fogassuk fel a szekrénybe mart aljazásba. Ezzel véglegesen megerősítettük a szekrény káváját, és következhet a végső feladat, az ajtók felszerelése.

Pántos tolóajtók 

A nagyításhoz kattintson ide! Az ajtókat végső soron 170 fokra nyitható kivetőpántokkal is felszerelhetjük a szekrényre, ám így csak a káva mellé - mint a régi szárnyas oltárokat - nyitva tárhatjuk ki őket. Ha erre van helyünk, és az oldalra kinyúló ajtók nem okoznak problémát, akkor érdemes ezt az egyszerű megoldást választanunk. Ha viszont az ajtószárnyakat a káva oldallapja mellé szeretnénk becsúsztatni, akkor ehhez ajtónként két-két állítható magasságú tolóajtó görgőre, felső megvezető csapra és besüllyeszthető műanyag vezetősínre lesz szükségünk. Az excenteres görgőket egy-egy 60 mm széles és 820 mm magas lapba kell beerősítenünk. A görgők részére pántfészek-maróval készítsünk fészket, és szereljük helyére a két alsó görgőt. A lapok felső részébe ugyancsak pántfészek-maróval kialakított mélyedésbe csavarozzuk fel a vezetőcsapokat. A két alkatrészt illesszük a sínekbe, állítsuk be a magasságukat, és ellenőrizzük, hogy könynyen, de akadálymentesen mozgathatók-e a sínvezetékekben.
Az ajtók vízszintes élétől 80 mm-re marjuk ki a két 90 fokos kivetőpánthoz szükséges fészkeket, majd szereljük fel mindegyiket (11). A pántok szárát, az előre húzott görgős támlap oldalára, az ajtók becsukott helyzetében jelöljük fel. Alájuk tegyünk hézagolóként vastagabb kartoncsíkokat, majd kinyitott helyzetben csavarozzuk a támlapokon bejelölt helyre. Az ajtókat toljuk a szekrény belsejébe ütközésig, és ha ez nehezen menne, lazítsunk egy kicsit a felfogócsavarokon, s állítsunk a görgők magasságán. Becsukáskor előbb ütközésig húzzuk ki az ajtókat, majd csukjuk a belső kávaélekre. A görgős támokat a becsukott ajtószárnyak alá ragasztott vékony falap felragasztásával tehermentesítsük. Most már csak a két bútorgombot, vagy fogantyút kell az ajtókra szerelnünk, és a szekrény helyére állítása után már be is költöztethetjük a tévé-, és videó készüléket, a szalagokat a szekrénybe, este pedig már kedvenc fotelünkben kényelmesen elnyúlva élvezhetjük a fekete doboz műsorait. Ha pedig meguntuk a műsort, egyszerűen rácsukjuk a szekrény ajtajait, így el is tüntettük szem elől (12).

Anyagjegyzék 

Jel Darab Megnevezés Méret
A 2 oldallap  19x660x985
B 1 válaszlap  19x150x578
C1 3 belső kávalap 19x578x915
C2 2 belső oldallap  19x587x826
D1 1 külső káva fenéklap 19x610x1117
D2 2 szegélyléc  10x19-20x621
D3 1 szegélyléc  10x19-20x1124
E 1 válaszlap  19x598x1093
F1 2 szegélyléc  10x19-20x621
F2 1 szegélyléc  10x19-20x1124
G 1 (2) fedőlap  19-38x630x1143
H 8 lábelem  19x83x152
J1 2 lábkeret-léc 19x45-80x1092
J2 2 lábkeret-léc 19x45-80x584
K 4 ajtókeret-léc 19x102x818
L 4 keretheveder  19x130x375
M 2 középső osztóléc 19x70x610
N 8 vízszintes osztóléc 19x50x177
O 12 ajtótábla 19x153x178
P 4 fiókoldal  16x120-150x571
Q 2 fiók elő- és hátlap 16x120x485
R 2 fiók fenéklap 6x485x552
S 2 fiók homloklap 19x150x527
T 1 hátlap  6x1009x1092

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: tévé, dvd, szekrény

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Sokoldalú bambusz

Az üreges szerkezetű, kissúlyú, hajlékony, rugalmas szárú növényeket különféle technológiákkal feldolgozva nagyon sokoldalúan, igen széles körben lehet hasznosítani. Készülnek belőle változatos...


Szekrény átformálása festéssel

Az adott fürdőszobában volt egy szekrény, amelynek fehér színét A bentlakók már megunták a jellegtelensége miatt. Laminált bevonata viszont alkalmassá tette, hogy legalább az egyik oldalának...