Egyszerű bejelentés 300 négyzetméter felett is

Új törvény

A törvényben foglaltak alapján azon természetes személy építtetők, akik 300 m2 összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépületet építenének kizárólag saját lakhatás biztosítása céljából, valamint az építendő új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmazna, úgy ezt egyszerű bejelentés alapján tehetik meg a jövőben. Vagyis a korábbi, az egyszerű bejelentéseknél hatályos 300 m2 összes hasznos alapterület, mint mérethatár már nem számít, ha az építendő lakóépület saját használatra (lakhatásra) készül, és egy lakásnál többet nem tartalmaz.

A módosítás a rendelkezést kiterjeszti egyben a meglévő lakóépületek bővítésére is, a műemlékek kivételével. Tehát a meglévő lakóépületek, 300 m2 összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenység egyszerű bejelentés alapján történhet, ha azt saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület tekintetében végzik. Ez esetben a törvényi szabályozás nem írja elő, hogy az épület csak egy lakást tartalmazhat, amivel a jogalkotó, a törvény indokolása szerint is, a többlakásos társasházakban történő bővítéseket kívánja elsősorban megkönnyíteni.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ezzel a bejelentési könnyítéssel nem csökkennek az építésre vonatkozó előírások. Sőt, a szabálytalan építési tevékenységek köre is kiterjesztésre került, ami azt jelenti, hogy amennyiben 300 m2 összes hasznos alapterület feletti lakóépületet egyszerű bejelentés alapján építenek (vagy meglévőt bővítenek), de nem saját lakhatás biztosítása érdekében, illetve a megépült új lakóépületben nem csak egy lakást alakítanak ki, akkor az jogszerűtlen építési tevékenységnek minősül. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha nem természetes, hanem jogi személy az építtető. És természetesen ugyanez vonatkozik arra is, ha a tervezett és megvalósuló épület nem tartaná be a területileg hatályos építési előírásokat. Ennek súlyos következményei lehetnek, ha a hatóságok vagy a szomszédok a megvalósult építkezés után jelentkeznek, és a jogszabályok betartását követelik. Ilyenkor felelősség terheli a tervezőt, aki egyben az építkezés felügyeletét is ellátja, illetve az építtetőt is.

Az új törvény külön kitér a folyamatban lévő ügyekre is, és az új módosításokat nem kívánja a folyamatban lévő engedélyezési eljárásokra kiterjeszteni. Ez azt jelenti, hogy azon engedélyezési eljárások, melyek folyamatban vannak, de a módosított jogszabályi rendelkezések érintenék az építkezést, a benyújtáskor hatályos előírások alapján lefolytathatóak.