Mészvakolat: természetes és egészséges megoldás

A vakolás fontos részét képezi a házépítésnek, és felújításnak. A vakolt felületek több szempontból is rendkívül fontosak. Használatukkal javítani lehet az épület esztétikai megjelenésén, hiszen ezzel a technikával kijavíthatjuk a fal esetleges hibáit, betömhetjük a hézagokat és egyenletesebbé tehetjük a falfelületet. A vakolás hőszigetelő funkciója révén a fűtésköltségen is spórolhatunk. A mész az egyik tradicionális vakolóanyag, akár kültéri, akár beltéri vakolatként is alkalmazható.

Pára- és klímaszabályozás

Napjainkban sokan szenvednek különböző allergiás tünetektől, légúti megbetegedésektől, melyek kiváltó okát gyakran otthoni környezetünkben kell keresni. Egy rosszul szellőző lakóépület kedvező feltételeket teremt a kórokozók és baktériumok elszaporodásához, valamint a penész kialakulásához. A mész nagyban hozzájárul az egészséges klíma megteremtéséhez. A környezetből felveszi és megköti a káros kén-dioxidot és az üvegházhatás egyik kiváltóját, a szén-dioxidot. Ezáltal tartósabb is lesz, a hajszálrepedések maguktól beforrnak, a szén-dioxid felvételével ugyanis mészkő képződik.

Pórusszerkezetének köszönhetően kitűnő páraszabályozó. Egy 4 tagú család átlagosan 10-20 kg vízpárát produkál naponta; lélegzéssel, párologtatással, konyha és mosdó használattal. A cement alapú vakolat 45-50 g vízpárát enged át négyzetméterenként naponta, míg a mész-homok vakolatnál ugyanez 300 g/m²/nap. Mivel a mész lúgos kémhatású, meggátolja a penészgomba-képződést.

Beltérben alkalmazva

A beltérben használható meszes klímavakolatok különböző alkalmazási módokhoz igazodva más-más receptúrával állnak rendelkezésre. A meszes vakolóanyag kiegészítője a meszes klímaglett is, amellyel a festéshez készítjük elő a falfelületet. Fontos, hogy az így elkészült falakat ne diszperziós festékkel fessük, hiszen azzal lezárnánk a páraszabályozó pórusokat. Javasolt a természetes kötőanyagú termékek használata például: szilikátfestékek, illetve mészfestékek. A boltban kapható mészfestékek legtöbbször tartalmaznak olyan diszperziós adalékot, amely a falak szellőzését gátolja. A hagyományos falakhoz, építkezési módokhoz a hagyományos felületkezelés illik, javasolt saját keverésű mészfesték használata.

Kültéri alkalmazás

Egy köbméternyi vakoláshoz használható mészhabarcshoz kb. 1/3-1/4 m³ mészpép (azaz oltott mész) szükséges. A pontos keverési arány valahol a kettő között van, sokban befolyásolja az adalékanyag (homok) minősége, a hőmérséklet, a keverés módja. A megfelelő arányú keverés igen egyszerű a házilagos kivitelezésnél: három (vagy négy) lapát homokhoz egy lapát mészpépet kell adni, és úgy összekeverni. A mészhabarcs vakolat egy rétegben legfeljebb 1,5-2,5 centiméter vastagon hordható fel, ellenkező esetben megrepedezik. Sokan pont ezért nem szeretnek dolgozni vele, mert több rétegben kell felvinni, és a száradás is lassabb, nem lehet az egész falat egyben elintézni.

Tippek a mészvakoláshoz

Nem mindegy, hogyan kerül a falra a habarcs. A tapasztalat szerint jobb, ha a feldobástól ragad oda, mintha rásimítás útján tenné azt. Olyan erővel kell a vakolást csapni, hogy a keverék a falon maradjon magától, ne kelljen simítással rádolgozni. Ahhoz, hogy a mészhabarcs vakolat erős legyen, nem árt rabichálót felhelyezni, ebből is a fém az erősebb.

A felületet a művelet előtt portalanítani kell, cirokseprűvel le kell seperni. Figyelembe véve az időjárási viszonyokat, bő vízzel elő kell nedvesíteni. Ezt követően felhordható az első tapadásjavító ún. „gúz” réteg. Ez ne híg cementhabarcs legyen, hanem homokkal készített híg, javított mészhabarcs. A felhordott első réteget nedvesen kell tartani, és főleg a hirtelen kiszáradástól kell megóvni. Ezt permetezéssel és árnyékolással lehet kivédeni. A következő réteg az alapvakolat. Ennek felhordása előtt célszerű legalább egy napot várni, és az alapvakolat felhordását megelőzően a felületet ismét be kell nedvesíteni. Ezután felvihető az alapvakolat, amit a következő (simító) réteg felhordásáig ugyancsak óvni kell a kiszáradástól. A simítóréteg előtt ismét gyengén nedvesíteni kell a felületet, majd felhordható a simítóvakolat-réteg. Fontos, hogy nagy hőségben ne vakoljunk, főleg ne külső, a napsütésnek kitett falat. Ellenkező esetben repedni, károsodik fog.

Meszelés

A vakolat, ha már a falon van és megszáradt, meszelést kap. A meszelést régebben minden év tavaszán elvégezték, mivel az időjárás legelőször a meszelést tette tönkre, ez indokolt napjainkban is. A meszelés előnye, hogy házilagos kivitelben megvalósítható, nem igényel sem bonyolult szerszámokat, sem különösen nagyobb szakértelmet. A meszelést meszes vízzel kell kezdeni, nyeles meszelővel, a kisebb területeket kézi meszelővel, szélesebb ecsettel kenhetjük be. Ez a réteg egy biztos alapot ad, és biztosítja a további rétegek tapadását a falhoz.

A második réteg már erőteljesebb alapanyagból, mésztejből készül. Ennél a műveletnél a jó tapadás érdekében lenolajat kell a vízbe keverni. Legalább háromszori meszelés szükséges, és az egyes kenések között hagyni kell megszáradni az előző réteget.

Sokan megijednek attól, hogy az első két réteg felhordása után csúnya kinézete lesz a falnak, de ahogy megszárad, és rákerül a harmadik mészréteg, szép fehérnek fog látszani.